711
h
mshg előtt
k
Alisjahbana [alisakbana]
j
dzs
Jakarta [dzsakarta]
ng
nn
Tatengkeng [tatennkenn]
oe
u
Soeroto [szuroto]
s
sz
Suharto [szuhartó]
si
mgh előtt, szóvégen
s
Pematangsiantar [pematannsantar]
sj
s
Alisjahbana [alisakbana]
w
v
Wispi [viszpi]
y
j
Yamin [jamin]
ÍR
Szótárunkban néhány földrajzi név után olvashatjuk nyelvi megjelölésként: ír. A kelta
nyelvcsaládnak hajdan legjelentősebb nyelve ma is kiemelkedik társai közül abban, hogy egy
önálló állam (az Ír Köztársaság) hivatalos nyelve (az angol mellett), a szomorú igazság viszont
az, hogy az ír lakosságnak csak mintegy tizede érti, és annál is kevesebbnek az anyanyelve.
Az ír helyesírás igen ősi állapotot őrzött meg, az ír nevek tele vannak olyan betűkkel,
amelyeknek már semmi köze a mai kiejtéshez: Laoighis [lís], Colquhoun [kohún], Baile
Átha Cliath [bla e klie] stb. E kaotikus szabályokat bajos volna ismertetni, és mivel ír
nevek amúgy is ritkán kerülnek szemünk elé (az ír embereknek pl. már évszázadok óta
angol nevük van), a más nyelveknél szokásos eligazítást itt mellőzzük.
IZLANDI
A skandináv nyelvcsoportnak a kontinentális nyelvektől (dán, norvég, svéd) elkülönült
tagja. Izlandot Norvégiából érkezett telepesek népesítették be a 8. században, és
a magukkal
hozott ónorvég nyelvet – lényegében az óészaki vagy óskandináv nyelvet – majdnem
érintetlenül őrizték meg napjainkig. Ez elsősorban az írott nyelvre vonatkozik, a kiejtésben
sok különös sajátság fejlődött ki.
á
au
Kormákr [kormaukr]
ch
h
Jochumsson [johümszon]
é
je
Pétursson [pjetürszon]
f
v
Stefán [sztevaun]
g
j
Ögmundarsson [öjmündarszon]
gí
gji
Gísli [gjiszli]
gu
gvü
Guðmundsson [gvüdmündszon]
h
j, v előtt
néma
Hjálmar, Hvolsvöllur [jaulmar volszvödlür]
ll
tl, dl
Jökull, Hallgrímur [jökütl hadlgrimszon]
nn
dn
Steinn [szdejdn]
ó
ou
Jónasz [jounasz]
rs
sz
Thorsteinn [thoszdejdn]
st
szd
Steinn [szdejdn]
th, þ
th
Thórarinn [thóuraridn]
ð
d
Thórðarszon [thourdarszon]
712
u
ü
Jökull [jökütl]
ú
u
Sigfús [szikfusz]
y
i
Brynjulf [brinjulv]
mshg előtt
j
Reykjavík [rejkjavik]
Ismertetőjegyek
A többi skandináv nyelvtől elsősorban a rúnaírásból átmentett két betű, a ð és þ (az angol
that, ill.
three első hangja) jelenléte különbözteti meg, továbbá személyneveknél a
-sson
(svédben inkább -son, dánban -sen), illetve női nevekben a -dottir végződés gyakorisága. A
þ általában
th átírásban található a nemzetközi használatban.
JAPÁN
Az újgöröghöz hasonlóan a japánt is elintézhetnénk azzal, hogy nem latin betűkkel író
nyelv, tehát eleve hangzás szerinti átírásban kell közölni minden japán nevet. Csakhogy,
szintén az újgöröghöz hasonlóan, a japánnak is létezik egy nemzetközi latin betűs átírása,
amely az angol kiejtésre alapoz, a sajtó és sok lexikon pedig, az akadémia szabályainak
fittyet hányva, ezt a rendszert használja. Itt vannak továbbá a széltében ismert japán
márkanevek, a Mitsubishi, Daihatsu, Sanyo, Chinon és hasonlók, ezek így szerepelnek az
autókon és különféle műszaki cikkeken. Szükséges tehát itt is az eligazítás, hogy pl. ne
ejtsen senki jó magyaros Sanyót a [szanjó] helyett.
ch
cs
Chicamatsu [csikamacu]
j
dzs
Fujimori [fudzsimori]
sh
s
Hiroshima [hirosima]
ts
c
Daihatsu [dajhacu]
y
j
Yamamoto [jamamotó]
KATALÁN
Az újlatin nyelvek ibériai ágába tartozik, a spanyol és a portugál a legközelebbi rokonai.
Ma Spanyolország északkeleti tartományaiban és a Baleári-szigeteken kb. 7 millió ember
anyanyelve, itt a spanyol mellett a második hivatalos nyelv. Hangkészlete is rokon a
spanyoléval, de írásmódja sajátos, igen archaikus.
c
e, i előtt
sz
Cirlot [szirlot]
ch
k
March [mark]
è
e
Pagès [pazsesz]
g
e, i előtt
zs
Gimferrer [zsimferrer]
gu
e, i előtt
g
Balaguer [balager]
gü
gv
Güell [gvelj]
ig
szó végén
cs
Puig [pucs]
h
néma
Rahola [raola]
ix
s
Aixemús [asemusz]
j
zs
Pujol [puzsol]