Múltunk sz. (2014.)



Yüklə 170,07 Kb.
Pdf görüntüsü
səhifə2/6
tarix02.06.2018
ölçüsü170,07 Kb.
#47271
1   2   3   4   5   6

Szűcs Anita — Mozgalomból állam? 

41

ket. Kivéve a harckocsi-állományt, de ott is minimális volt a kü-



lönbség. A francia vereséget a vezérkar tehetetlensége és hibás 

döntései okozták. Franciaország katonai vezetői nem értették 

azt az új típusú háborút, amelyet meg kellett volna vívniuk, 

nem készültek fel rá, és lényegében karba tett kézzel várták a 

német sereget.

A fegyverszüneti tárgyalások 1940. június 22-én kezdődtek 

meg. Hitler, akinek volt érzéke a szimbólumokhoz, a színhely 

megválasztásánál ragaszkodott Compiègne-hez és ahhoz a vas-

úti kocsihoz, amelyben a németek az 1918-as fegyverszünetet 

aláírták: vissza kellett hozni oda a Rethondes-i Múzeumból. A 

helyszín azt jelképezte, hogy az első világháborús vereséget a 

németek a visszájára fordították. A franciák tudomásul vették a 

feltételeket, és ugyanazon a helyen írták alá a fegyverszünetet, 

mint a németek 21 évvel korábban.

Franciaország hivatalos és legitim kormánya az aktív kol-

laborálás  útjára  lépett,  és  munkaerővel,  tőkével,  élelmiszer  és 

energiahordozók szállításával szolgálta ki a náci Németországot. 

Paxton kimutatta, hogy Hitlernek kérnie sem kellett, a franci-

ák készségesen rendelkezésére álltak. Valójában Hitler egyetlen 

egy dolgot kért Pétaintől: a zsidók összeírásának és a deportá-

lásoknak a megkezdését. A francia államnak nem volt ellenve-

tése.


Az ellenállási mozgalmat tehát nem a legitim kormány kez-

deményezte, hanem öntevékeny csoportok, amelyek 1942 előtt 

csekély támogatásra számíthattak. Két nagy ágban tevékeny-

kedtek. Az egyik ág az országon belül működött. Oroszlánrészét 

a kommunisták szervezték, de nem szabad megfeledkeznünk 

azokról az antikommunista csoportokról sem, amelyek végig-

harcolták a németek elleni háborút.

7

 A belső ellenállás egyik 



legnagyobb problémája a különálló, sokszor egymás létezéséről 

sem tudó csoportok összehangolása volt. A másik nagy ág az 

országon kívül szerveződött, de Gaulle vezetésével.

A kereszténydemokratáknak a francia politikai életben betöltött 



szerepéről bővebben lásd M. S

ZEBENI


 Géza: A francia kereszténydemokrá-

cia történetéről. Múltunk, 2007/3. 188–201. Letöltés helye: http://epa.oszk.

hu/00900/00995/00011/pdf/mszebenig.pdf



tanulmányok

42

1940. június 18-án – egy nappal Pétain beszéde után – de 



Gaulle Londonban megtartotta híres rádióbeszédét, amelyben 

a harcok folytatására szólított fel. Innen számítjuk ellenállá-

si mozgalmának kezdetét, amely a „Szabad Franciaország” 

(Forces Françaises Libres) nevet kapta. A beszéd elhangzásakor 

nem volt már miniszter, de katona igen. Letartóztatását koc-

káztatta, és valóban, később a Vichy-rendszer – távollétében (in 

absentia) – halálra ítélte dezertálásért.

A „Szabad Franciaország” nem tömegmozgalomnak indult. 

Londonba de Gaulle egyedül érkezett, ötszáz font volt a zsebé-

ben, amit még Reynaud-tól kapott, megvolt a tábornoki címe, és 

bírta Churchill támogatását. A „Szabad Franciaország” ezekre 

az  alapokra  épült.  „Az  ellenség  műszaki  fölényével  nézünk  és 

néztünk szembe – mondta de Gaulle. – De kimondták-e már az 

utolsó szót? Fel kell-e adnunk a reményt? Végleges-e a vereség? 

Nem!” „Ugyanaz a taktika hozhatja el a győzelmet, amely legyő-

zött minket. Mert Franciaország nincs egyedül.”

8

De Gaulle kiindulási pontja valóban különbözött legtöbb 



francia kortársáétól: Franciaországnak nem egyedül kell há-

borút vívnia. Megértette, hogy a háborúnak globális kontex-

tusa van. Franciaország felhasználhatja gyarmatbirodalmát, 

támaszkodhat a brit szövetségesekre és az Egyesült Államok 

hatalmas iparára. A legtöbb francia és majdnem az összes 

Vichy-beli politikus európai távlatokban gondolkodott. Csak a 

német győzelem európai tényét látta és nem számolt azzal, hogy 

a német erőforrások az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval 

szemben elégtelennek bizonyulhatnak. „Ez a háború nem bol-

dogtalan országunk területére korlátozódik. A háborút nem a 

francia csata döntötte el. Ez a háború világháború”

9

 – mondta 



de Gaulle. Történészként pontosan értette, hogy ha az Egyesült 

Államok belép a háborúba, a német vereség hosszú távon elke-

rülhetetlen.



Appel du 18 juin 1940 du général de Gaulle: texte et circonstances. A beszéd 

letölthető az alábbi linken: http://www.charles-de-gaulle.org/pages/l-homme/

dossiers-thematiques/1940-1944-la-seconde-guerre-mondiale/l-appel-du-18-

juin/documents/l-appel-du-18-juin-1940.php

Uo.




Szűcs Anita — Mozgalomból állam? 

43

De Gaulle beszédének jelentőségét nem közvetlen hatása 



adta. A felhívást kevesen hallgatták, és közülük még keveseb-

ben  cselekedtek.  Beszédének  négy  percében  a  Tábornok  mo-

rális és politikai tekintélyét alapozta meg: létrehozta a Szabad 

Franciaország mítoszát, a kollaboráló állammal szemben egy 

másik, a fasizmus ellen harcba szálló „állam” alternatíváját. A 

„kardot”, amely elképzelései megvalósítását segítette. A „Szabad 

Franciaország” azonban mozgalom volt, és nem az állam legi-

tim módon megválasztott vezetése. Ebből a mítoszból terem-

tette meg a magát meg nem adó, a németekkel harcban álló 

francia állam valóságát, így helyezte magát a háború után a 

győztesek oldalára.

Érdekes módon Pétain kiindulópontja és gondolatmene-

te  nagyon  hasonló  volt  de  Gaulle-éhoz.  Pétain  biztosra  vette, 

hogy azt a német sereget, amely a francia hadakat öt hét alatt 

megverte, nem fogja megállítani senki. Ő is a leendő győztes 

mellett kívánta látni Franciaországot, mert Franciaországnak 

történelmi küldetése a világ sorsának alakítása. A francia for-

radalom hozta létre a modern Európa értékeit, így a franciák 

helye a világpolitikát alakító államok között van. Franciaország 

és Európa sorsa összefonódott a modernitás megteremtésében 

játszott francia szereppel. A gondolatmenet hasonló volt, ám a 

lehetséges következmények különböztek. Pétain mindent meg-

tett, hogy Franciaország a németek mellett egyenrangú hata-

lomként kapjon helyet Hitler új európai rendjében. Hitler azon-

ban nem sokra tartotta a francia erőfeszítéseket. Pétain tehát 

Franciaország nagyságát a vesztes hataloméhoz kötötte, de 

Gaulle viszont megteremtette a „mitikus” Franciaországot (ha 

csak egy mozgalom formájában is), amely a győztesek oldalán 

kötött ki.

A problémát de Gaulle számára a „hogyan?” kérdése jelen-

tette. A szövetségeseknek kezdettől fogva komoly fenntartása-

ik voltak mind de Gaulle személyével és elképzeléseivel, mind 

legitimitásával kapcsolatban. A Tábornok első elképzelése egy 

alternatív kormány felállítása volt, amelyet a szövetségesek 

elismerése legitimált volna. A tervet még Churchill is kivite-

lezhetetlennek tartotta, nem is támogatta. Vichy Köztársaság 




Yüklə 170,07 Kb.

Dostları ilə paylaş:
1   2   3   4   5   6




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2022
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə