„ bizonyos Drasche-Lázár Alfréd, valamint Benárd Ágoston nevezetű urak valami jóvátehetetlent követtek el hazánk ellen.”

„…. bizonyos Drasche-Lázár Alfréd, valamint Benárd Ágoston nevezetű urak valami jóvátehetetlent követtek el hazánk ellen.”

• „…. bizonyos Drasche-Lázár Alfréd, valamint Benárd Ágoston nevezetű urak valami jóvátehetetlent követtek el hazánk ellen.”

• „…jellemző, hogy mindig mindenre akad jelentkező. E kettőt még ki sem közösítették, mindketten tagjai maradhattak az úri kaszinóknak…”

• „…nem a hivatalos kormány, nem a miniszterelnök, csupán egy rendkívüli követ és egy népjóléti miniszter – akiknek az égvilágon semmi közük sincs a külpolitikához, béketárgyaláshoz, határmódosításhoz” írták alá. „Nem voltak kompetensek.”

„Magyarnak rettenetesebb feladat nem jutott még, mint amit Drasche-Lázár Alfréd követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter kaptak osztályrészül. A magyar királyi kormány felhatalmazása alapján nekik kellett aláírniuk a trianoni békeszerződést.”

• „Magyarnak rettenetesebb feladat nem jutott még, mint amit Drasche-Lázár Alfréd követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter kaptak osztályrészül. A magyar királyi kormány felhatalmazása alapján nekik kellett aláírniuk a trianoni békeszerződést.”

• „A két aláíró, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd, akiket az aláírásra kineveztek, derék emberek, de mondhatni, áldozatok voltak. Az előbbi munkaügyi és népjóléti miniszter volt… Másikuk a Külügyminisztérium adminisztratív vezetője, mai fogalommal élve államtitkára volt, aki egyébként sikeres regényíróként tevékenykedett. Ezzel ők, bár nevüket amúgy senki sem jegyezte volna meg, beírták magukat a magyar történelembe.”

Dr. Benárd Ágost Drasche-Lázár Alfréd

• Dr. Benárd Ágost Drasche-Lázár Alfréd

• (1880-1968) (1875-1949)

Drasche-Lázár neve először az 1920. május 27-i minisztertanácson

• Drasche-Lázár neve először az 1920. május 27-i minisztertanácson

• hangzott el a miniszterelnök részéről.

• Másnap Teleki Pál is őt javasolta.

• Benárd Ágost neve többször felmerült, de ő az aláírást egészen

• 1920. május 31-ig elutasította.

1920. május 7. előterjesztő: Teleki Pál. A kérdés az aláírás, vagy annak megtagadása;

• 1920. május 7. előterjesztő: Teleki Pál. A kérdés az aláírás, vagy annak megtagadása;

• 1920. május 13. előterjesztő: Teleki Pál.

• „Apponyi a legnagyobb alázatra is képes!” (Teleki helyteleníti)

• 1920. május 17. előterjesztő: Teleki Pál.

• A legfontosabb kérdés eldőlt: a békeszerződést alá kell írni.

• Mi a vita tárgya? Apponyi aláírná e a békeszerződést?

• A határozat tartalma.

1920. május 20. Teleki lemondásának ügye

• 1920. május 20. Teleki lemondásának ügye

• 1920. május 25. Előterjesztő a miniszterelnök

• Téma: a május 26-i nemzetgyűlési ülésnap napirendje.

• Teleki és Apponyi is fel fog szólalni az aláírás mellett.

• Teleki bejelentése: az aláírás június 4-én lesz.

• Ki legyen az aláíró?

• 1920. május 27.

• Ki legyen az aláíró? Hányan utazzanak Párizsba?

• Benárd nevét először sokorópátkai Szabó István veti fel.

• Drasche-Lázár Alfréd nevét először a miniszterelnök veti fel.

Benárd álláspontja – semmi esetre sem írja alá!

• Benárd álláspontja – semmi esetre sem írja alá!

• Soós Károly vezérőrnagy, honvédelmi miniszter hajlandó Telekit elkísérni az aláírásra.

• Határozat (8:4) egy miniszter legyen az aláíró, a külügyminiszter.

• 1920. május 28. Egyetlen napirend, az aláírás

• Vissza kell vonni az előző napi határozatot. Okok!

• Ki legyen az aláíró?

• A vita a kormány lemondásának veszélyével fenyeget!

• Benárd javaslata: Soós előző nap vállalta, legyen ő!

• Teleki újfent Drasche-Lázár Alfrédot javasolja.

Simonyi összegzi a vitát: Soós, Pekár, Drasche-Lázár legyenek az aláírók.

• Simonyi összegzi a vitát: Soós, Pekár, Drasche-Lázár legyenek az aláírók.

• Egyeztetés személyesen a kormányzóval és telefonon a honvédelmi miniszterrel.

• Mindketten elfogadták a javaslatot!

• Mi történhetett a május 28-i minisztertanácsot követően?

• Hogyan történt meg a Soós Benárd csere?

• A lehetséges válaszok és magyarázatok……

A magyar küldöttség megérkezése Párizsba

• A magyar küldöttség megérkezése Párizsba

• (1920. jún. 3. 8.50)

• Dr. Benárd Ágost, Drasche-Lázár Alfréd, Praznovszky Iván rend. követ és megh. miniszter, Wettstein János követségi tanácsos, Bobrik Arno követségi titkár, gróf Csáky István követségi attasé

• (Szállás: Versailles, Hotel du Réservoir) Folyamatos ellenőrzés!

• Érkezés a trianoni kastélyba: du. 4 óra 15 perc.

• Helyszín: 52 méter hosszú és hét méter széles folyosó, az un. Galérie des Cotelle, a Cotelle-terem.

• Középen nagy patkó alakú asztal, körülötte a résztvevő nemzetek képviselői. Elnök: Millerand.

Millerand rövid bevezetőjével kezdődött.

• Millerand rövid bevezetőjével kezdődött.

• Felszólította a magyar küldötteket az aláírásra.

• Először Benárd Ágost lépett az asztalhoz – a rozsdás, puhafa szárú toll mítosza.

• Drasche-Lázár Alfréd ülve írta alá.

• Majd az öt főhatalom delegátusai következtek, azután a többiek a francia ÁBC sorrendjében.

• Millerand röviden bezárta az ülést.

• Az egész nem tartott tovább 15 percnél.

A lehetséges „nulladik” megoldás. Apponyi Albertnek, a magyar békedelegáció elnökének javaslata

• A lehetséges „nulladik” megoldás. Apponyi Albertnek, a magyar békedelegáció elnökének javaslata

a Csehszlovákiához került 3 517 568 fő 30,3 %-a,

• a Csehszlovákiához került 3 517 568 fő 30,3 %-a,

• a Romániához került 5 257 467 fő 31,6 %-a,

• az SHS Királysághoz került 1 509 295 fő 30,3 %-a,

• az Ausztriához került 291 618 fő 8,9 %-a,

• az Olaszországhoz került 49 806 fő 13,0 %-a,

• a Lengyelországhoz került 23 662 fő 1,0 %-a

• vallotta magát magyar anyanyelvűnek.

• Vagyis abból a 10 649 416 főből, akik Trianon következtében idegen uralom alá kerültek, 3 216 124 fő vallotta magát 1910-ben magyarnak.

A lehetséges alternatívák:

• A lehetséges alternatívák:

• 1. 1717. bánsági telepítés (Lotharingia, Vallónia)

• 2. Elzász, Dijon, Lyon

• 3. Jean-Louis Benard francia alhadnagy, mint lehetséges ős. [104. gyalogezred (1. B. de la Charente)]

• Charente département (Dél- Nyugat-Franciaország)

• [Internálásának (1793-1797) helyszínei: Nagyvárad, Kiscell, Újépület, Gyulafehérvár]

• A Drasche família flamand eredetű.

• 1650 körül érkeznek Csehországba, ahol kendő- és vászonmanufaktúrát működtettek.

• Kereskedők, üzletemberek, gyárosok.

• Érdekeltségeik vannak Morvaországban is.

• Drasche Henrik 1811-ben Brünnben születik. Nagybátyja (Miesbach Alajos) révén kerül Bécsbe, majd Dorogra. Az Esztergom körüli szénbányák megnyitása.

• 1857-ben ő lesz a hatalmas Miesbach vagyon örököse.

• A Lázár család erdélyi eredetű família.

Benárd Lajos (1827- 1885k.)

• Benárd Lajos (1827- 1885k.)

• báró Testa Auguszta (1822- ?)

• Benárd Ágost Adolf

• (1853-?)

• pákai Kölber Ilona

• (1850-?)

• Ágost (1880. január 3. Bp.)

• Aladár (1881)

• Géza (1883)

1877. július 22. Schönbrunn

• 1877. július 22. Schönbrunn

• „szilvágyi” előnévvel

1898. érettségi a budapesti piarista gimnáziumban

• 1898. érettségi a budapesti piarista gimnáziumban

• 1905. orvosi diploma a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem

Középiskolai tanulmányok:

• Középiskolai tanulmányok:

• Bécs, Theresianum

• 1894-től huszártiszti pálya:

• Tart. hadnagy a II. Vilmos nevét viselő cs. és kir. 7. huszárezredben.

Benárd 1914-ben vonul be és

• Benárd 1914-ben vonul be és

• századosként 50 havi

• frontszolgálatot teljesít,

• mint ezred törzsorvos.

1914. október 10. – Urzejowice (Galícia) önkéntes felderítés. 17 fős huszár harccsoportjával behatolt az oroszok által megszállt faluba. 300 ellenséges katonát ejtett foglyul.

• 1914. október 10. – Urzejowice (Galícia) önkéntes felderítés. 17 fős huszár harccsoportjával behatolt az oroszok által megszállt faluba. 300 ellenséges katonát ejtett foglyul.

• 1914. november 5. – a második galíciai visszavonulás során az aláaknázott przeworski vasúti hídon ( a Mleczka folyó vasúti hídjáról van szó) átlovagolva elkerülte a hadifogságba kerülést.

• 1914. december 8. – a Krakkó környéki Bodsanov községnél a legnagyobb ellenséges tűzben, saját életének kockáztatásával mentette meg a súlyosan sebesült Tóthvárady- Asbóth Ödönt, a szabadkai 4. ho. huszárezred századosát azzal, hogy elvérzését megakadályozta.

• 1915. február-március – Benárd a Zebrak nyeregben (Kárpátokbeli lopkówi-hágónál) működő ezred segélyhely parancsnokaként a 20. nagykanizsai és a 32. dési ho. gye-dek számos katonáját mentette meg.

Hivatali karrierjének csúcsa:

• Hivatali karrierjének csúcsa:

• A Miniszterelnökség I. Elnöki

• osztályát vezette.

• 1915 és 1917 között a miniszterelnöki sajtóosztályt is irányította.

• A Hadi Felügyelő Bizottságban képviselte a Miniszterelnökséget.

• Annak Sajtóalbizottságát is ő vezette.

Benárd az 1918-as változásokat kezdettől elutasította.

• Benárd az 1918-as változásokat kezdettől elutasította.

• Bekapcsolódás a keresztényszocialista mozgalomba.

• Erős szociális érzékenység!

A Károlyi-kormány külügyminisztériumában az igazgatási főosztály megszervezésével és irányításával bízta meg

• A Károlyi-kormány külügyminisztériumában az igazgatási főosztály megszervezésével és irányításával bízta meg

• a tárca adminisztratív vezetését ellátó Harrer Ferenc.

• Harrer Ferenc (1874-1969)

• 1919. március 21. Drasche-Lázár távozott a Külügyminisztériumból és belső emigrációba vonult.

• A Kommün hónapjait Balatonfüreden vészelte át.

Benárd Ágost

• Benárd Ágost

• A Bp.-i Ker.-i Munkásbiztosító Pénztár igazgatója lett.

• 1919. nov. politikai és adminisztratív államtitkár

• 1920. január 25-26.

• nemzetgyűlési képviselő

• (a KNEP programjával, de a Keresztényszocialista Párt jelöltjeként)

• 1920. március 15.

• Népjóléti és munkaügyi miniszter

Benárd Ágost

• Benárd Ágost

• Az aktív politizálás folytatása.

• 1921. április 14-ig miniszter

• 1926-ig nemzetgyűlési képviselő és 1925-ig a budapesti törvényhatósági bizottság tagja.

• 1926-tól az orvosi praxis folytatása OTI főorvosként

Valójában soha sem szakadt el

• Valójában soha sem szakadt el

• a politikától, s 1926 után is

• aktív közéleti szereplő maradt.

• Készült a visszatérésre.

• Ez 1935-ben sikerült is.

• NEP programmal lett

• Veszprém országgyűlési

• képviselője.

• (A Benárd-Griger affér)

Benárd Ágost kezdeményezése

• Benárd Ágost kezdeményezése

• Dr. Kluge Andrásnál

1939. január 28.

• 1939. január 28.

Lakását, állandóan figyelték, látogatóit igazoltatták.

• Lakását, állandóan figyelték, látogatóit igazoltatták.

• Élete nem volt biztonságban.

• Célja:

• Kivonni magát a magyar joghatóság alól.

• 1944. nov. Bécs

• Orvosként, őrnagyi rendfokozattal 64 évesen, belép az SS kötelékébe

Dr. Benárd Ágostot az amerikai hatóságok mint háborús bűnöst

• Dr. Benárd Ágostot az amerikai hatóságok mint háborús bűnöst

• kiadják Magyarországnak. (1945. szept. 29.)

• 1945. nov. 9-től volt előzetes letartóztatásban

• 1945. dec. 10. a Budapesti Népügyészség vádiratot nyújt be ellene

• 1946. március 7. Első ítélet (Budapesti Népbíróság)

• 10 év fegyház, vagyonelkobzás, állásvesztés, 10 évre politikai jogainak felfüggesztése

• 1946. május 4. Második ítélet (NOT)

• 6 év börtön, a többi büntetés fenntartása

• 1948. április 24. Harmadik ítélet (Budapesti Népbíróság)

• (újrafelvétel) 4 év hat hónap börtön, a többi büntetés marad

• 1948. október 7. Negyedik ítélet (NOT)

• Az újrafelvételi ítélet megsemmisítése. Az alapperben hozott ítélet fenntartása.

Dr. Benárd Ágost

• Dr. Benárd Ágost

• 1949. január 26-án 6 hónapra büntetés félbeszakítást kapott.

• Annak leteltét követően azonban nem tért vissza a váci büntetőintézetbe.

• Ezért ellene 1950. május 19-én nyomozó levelet bocsátottak ki.

• Élete végéig, 1968. június 26-ig élt illegalitásban Balatonkenesén.

• Csak közeli hozzátartozói, leginkább Miklós fia és családja látogatta. Ezt is a legnagyobb titokban.

• A család gyermek tagjai mit sem tudtak minderről.

• (Gábor János álnéven)

Tenyeredre vettél (?)

• Tenyeredre vettél (?)

• Tenyeredre vettél én édes Istenem,

• Ne ejts ki belőle, többet nem vétkezem.

• Erősítsd meg szívem, világítsd meg elmém,

• A Te utaidat sose hagyjam el én.

• Jámbor, alázatos és hű fiad leszek,

• Hálával telt szívvel imádlak, szeretlek.

• Balatonkenese, emigráció, é.n.