A nevelés területei testi nevelés



Yüklə 445 b.
tarix30.12.2017
ölçüsü445 b.
#18392


A NEVELÉS TERÜLETEI


A nevelés területei

  • Testi nevelés

  • Értelmi nevelés

  • Érzelmi nevelés

  • Erkölcsi nevelés

  • Esztétikai nevelés



Testi nevelés

  • Testi nevelés

  • a testi fejlődés elősegítésére irányuló pedagógiai tevékenységek összessége:

  • testnevelés, testápolásra vonatkozó ismeretek, szokások, testi önfejlesztés



Egészségnevelés

  • Egészségnevelés

  • tudatos egészségfenntartó és egészséget erősítő viselkedésmódok kialakítása

  • mozgás és sport, egészséges táplálkozás mentálhigiéné



Környezeti nevelés

  • Környezeti nevelés =

  • az ember környezetéhez való tudatos viszony kialakítása

  • a környezetre vonatkozó ismeretek átadása,

  • környezeti attitűdök megváltoztatása





Pislogási reflex: megvédi a szemet a túl erős fénytől. A szem gyors becsukása inger hatására.

  • Pislogási reflex: megvédi a szemet a túl erős fénytől. A szem gyors becsukása inger hatására.

  • Szopó- és nyelőreflex: a táplálkozáshoz szükséges. Szopni kezd, ha valamit a szájába tesznek.

  • Keresőreflex: a fejét fordítja és a száját nyitja, ha az arcát megérintik.

  • Fogóreflex: amikor hozzáér valami a tenyeréhez, összezárja ujjait. 3-4 hónapos korban tűnik el.



Reflexek

  • Moro-reflex: erős hangot hall, akkor karjait először széttárja, majd hirtelen összezárja.

  • Mászóreflex: ha hasra fektetik az újszülöttet, és talpát megtámasztják, akkor mászó mozdulatokat végez.

  • Babinski-reflex: ha a talpát végigsimítjuk, akkor a lábujjak szétnyílnak, majd begörbülnek.



  • A fejlődéslélektan a

  • csecsemőkort két

  • szakaszra bontja.

  • Első szakasz: A a születéstől 2, - 2,5 hónapos korig.

  • Második szakasz: 2,5 hónapos kortól 1 éves korig tart.



    • A második szakasz jellemzői
      • A csecsemő növekedése és testi fejlődése együtt jár a a koordináció és a mozgáskészségek intenzív fejlődésével
      • A magasság és testsúly növekedésével a fej, törzs és láb testhosszhoz viszonyított arányai megváltoznak, ennek következtében a súlypont a 12 hónapos korra lejjebb süllyed, ez megkönnyíti a két lábon történő egyensúlyozást
      • Az izmok növekedése és a csontok keményedése, valamint az agykéreg, idegrendszer fejlődése előfeltétele a koordináltabb mozgásnak


1. hónapos Hason fekve átfordítja a fejét, ha ülésbe húzzuk egy pillanatig meg tudja tartani a fejét.

  • 1. hónapos Hason fekve átfordítja a fejét, ha ülésbe húzzuk egy pillanatig meg tudja tartani a fejét.

  • 2. hónapos Fejét pár másodpercig meg tudja tartani, hason fekve kicsit megemeli.

  • 3. hónapos Kezével játékok után nyúl, fejét meg tudja tartani, ha állásba emeljük, kirúgja magát.

  • 4. hónapos Forgáshoz hasonló mozdulatokat végez, 1-1 alkalommal oldalra fordulhat, apró tárgyakat is meg tud fogni, a felé nyújtott tárgyat megfogja

  • 5. hónapos már tud hasról hátra fordulni, feltámasztva tud ülni



6. hónapos Hasról hátra fordul és esetleg vissza is, a tárgyakat a szájához emeli

  • 6. hónapos Hasról hátra fordul és esetleg vissza is, a tárgyakat a szájához emeli

  • 7. hónapos Körbe-körbe vagy hátrafelé kúszik, az ügyesebbek előrefelé is tudnak, kezére támaszkodva ül

  • 8. hónapos Előrefelé kúszik, néhány másodpercig támaszték nélkül ül

  • 9 hónapos Mászni kezd, kapaszkodva megáll, de még nem tud felkapaszkodni, magától felül

  • 10. hónapos Ügyesen mászik, feláll

  • 11. hónapos Kapaszkodva, oldalazva jár

  • 12. hónapos Néhány másodpercig egyedül megáll, kapaszkodó nélkül

  • 13. hónapos Megteszi az első önálló lépéseket



1. hónapos Ha a fejét egyáltalán nem emeli, ha szemével és fejével nem követi a mozgásokat, hangra nem reagál.

  • 1. hónapos Ha a fejét egyáltalán nem emeli, ha szemével és fejével nem követi a mozgásokat, hangra nem reagál.

  • 2. hónapos Ha két kezénél fogva ülő helyzetbe húzzuk és ilyenkor egyáltalán nem tartja meg egy pillanatra sem a fejét

  • 3. hónapos Ha ismerős hangokra nem fordul oda, nem forgatja a fejét, ha hason fekve nem emeli a fejét

  • 4. hónapos Ha soha, még egyetlen alkalommal sem fordult oldalra vagy hasról hátra, ha hason fektetve nem támaszkodik a könyökére vagy a kezére

  • 5. hónapos Ha még soha nem fordult meg, megtámasztva nem tud ülni



6. hónapos Ha nem forog, nem kezd el legalább minimális mértékben (körbe-körbe vagy hátrafelé) kúszni, nem nyúl a tárgyak után

  • 6. hónapos Ha nem forog, nem kezd el legalább minimális mértékben (körbe-körbe vagy hátrafelé) kúszni, nem nyúl a tárgyak után

  • 7. hónapos Ha nem tud pár másodpercig támasz nélkül, vagy a kezére támaszkodva ülni, nem kúszik

  • 9. hónapos Ha nem tud felülni

  • 10. hónapos Ha nem mászik, nem húzza magát fel állásba

  • 11. hónapos Ha nem áll fel, nem ül stabilan támaszték nélkül is

  • 12. hónapos Ha nem jár kapaszkodva

  • 18. hónapos Ha nem képes még önállóan járni, kapaszkodás nélkül állni



A korai gyermekkorban (1-3 év) a gyermekek növekedési üteme jelentős, de a csecsemőkorhoz képest lelassul.

  • A korai gyermekkorban (1-3 év) a gyermekek növekedési üteme jelentős, de a csecsemőkorhoz képest lelassul.

  • Az agy idegsejtjei kezdik elérni a felnőtt méretét és sűrűségét.

  • Az idegrendszeri fejlődés következtében a gyermek izomkontrollja javul, a cselekvéseit egyre jobban összehangolja észleleteivel



Mozgásfejlődés szempontjából a tapasztalatszerzésnek, a sokrétű mozgásformák elsajátításának az időszaka ez.

  • Mozgásfejlődés szempontjából a tapasztalatszerzésnek, a sokrétű mozgásformák elsajátításának az időszaka ez.

  • A gyermekek már többféle alapvető mozgásformát ismernek (mászás, járás, emelés, hordás, futás, dobás, ugrás, gurulás, húzás-tolás, függés)

  • Ezek a mozgásformák még nincsenek készség szinten



2 - 3 éves korra a a gyermekek csípőmagasságú akadályokra fel – lemásznak

  • 2 - 3 éves korra a a gyermekek csípőmagasságú akadályokra fel – lemásznak

  • Az egyensúlyozó képesség még kevésbé fejlett, ezért a járás tipegő



Megtanul ülni, átfordulni, mászni, mielőtt eljönne a felhúzódzkodás és az állás ideje.

  • Megtanul ülni, átfordulni, mászni, mielőtt eljönne a felhúzódzkodás és az állás ideje.

  • Ezek után már csak önbizalom és egyensúly- érzék kérdése, hogy mikor indul el.

  • Sebessége a korai gyermekkorban javul

    • Lépéshossz nő
    • Lépésfrekvencia csökken


Az ugrás fejlődése a járáshoz képest lemarad

  • Az ugrás fejlődése a járáshoz képest lemarad

  • Kezdetben helyből ugrik a gyermek

  • Gyakori a futásból történő megállás és ugrás



Megfogás, elkapás kezdeti mozzanatai 1,5 – 2 éves korban figyelhetőek meg.

  • Megfogás, elkapás kezdeti mozzanatai 1,5 – 2 éves korban figyelhetőek meg.

  • Két éves kor körül kezd iránya lenni a dobásnak

  • Korai gyermekkorban a dobó mozgás karból történik



Előzményei megtalálhatóak a csecsemőkorban (fordulásoknál)

  • Előzményei megtalálhatóak a csecsemőkorban (fordulásoknál)

  • Szívesen gurul a gyermek lejtőn



Csecsemőkorban emelik, majd helyváltoztatás megjelenésével hordják a tárgyakat

  • Csecsemőkorban emelik, majd helyváltoztatás megjelenésével hordják a tárgyakat

  • Járás tanulásnál már megjelenik a húzás tolás, később a gyermek előszeretettel mozgat testméretéhez képest nagy tárgyakat



A bölcsődében a gyermek mozgásfejlődéséhez biztosítani kell a megfelelő mozgásteret és tárgyi környezetet.

  • A bölcsődében a gyermek mozgásfejlődéséhez biztosítani kell a megfelelő mozgásteret és tárgyi környezetet.

  • Egyes mozgásformák fejlődése, azok változatos formáinak megjelenése különösen igénylik a felnőttek segítségét, mozgásmintáját.

  • Az utánzás korai életévekben meghatározó a tanulás, így a motoros tanulás szempontjából is.

  • Ezért fontos, hogy a bölcsődében dolgozó szakemberek jól képzettek legyenek, ismerjék a csecsemő-, és a korai gyermekkor mozgásfejlődési sajátosságait



MÉDIA ÉS NEVELÉS KIGYERMEKKORBAN



A kisgyermekekben az erőszakos rajzfilmek hatására növekedett a fizikai és verbális agresszió

  • A kisgyermekekben az erőszakos rajzfilmek hatására növekedett a fizikai és verbális agresszió

  • NEM MINDEN AGRESSZIÓ EGYFORMA!



Ok- okozati összefüggés

  • Tévében látott erőszak agresszív viselkedés

  • Ennek mértéke függ:

  • Gyermek társadalmi helyzetétől

  • Intelligenciájától

  • Szülői példától

  • (George Gerbner)



Hogyan reagálnak a gyerekek az agresszióra?

  • Többség: Normális, elfogadható válaszreakció a külvilág ingereire. Toleránsabbá válnak az agresszióval szemben.

  • Fokozott félelemmel és visszahúzódással reagálnak. (Aronson)

  • Az agresszió megértése

  • fokozatosan változik a gyermek fejlődésével!



Az agresszió megértése

  • Az agresszió megértése

  • 3-6 éves: csak az agresszív cselekményre emlékszik

  • Képlékeny a normarendszerük, meggyőződésük, hogy amit a felnőttől látnak, az csakis jó lehet.



Miért veszélyesek a gyermekekre?

  • 3 évesek – fizikai valóságként élik meg a képernyőn látottakat

  • 4 évesek – már kezdik érteni, hogy ezek csak képek



A reklámok és hatásuk a gyermekekre



A reklám és a gyermek

  • A 4-10 éves gyermekek a reklámipar legfontosabb célrétegei.

  • Játékaikat egyre inkább a média határozza meg.





A reklámipar célja:

  • A reklámipar célja:

  • Fogyasztásra ösztönzés

  • Manipulálással az életfilozófiánk alakítása

  • MANIPULATÍV technikák

  • Az ismert ember hitelesebb.

  • Rövid verses, humoros szövegek – akaratlanul rögzülnek.

  • Szakemberek ajánlása.

  • A film legizgalmasabb részét szakítják meg reklámmal –

  • a magas vérnyomáskor jobban rögzül az üzenet

  • 5. Erősebb hangerő – érinti a küszöb alatti ingert





A védekezés taktikái

  • Másik csatornára kapcsolunk -

  • A gyermek tudatos fogyasztóvá nevelése +



Gyermek-reklámok veszélyei

  • Misztikus erővel ruházzák fel a termékeket.

  • A történetek beépülnek a gyermekek szerepjátékaiba, a szlogenek korlátozzák kifejezőképességüket.

  • A gyerekek vásárlóként vesznek részt a fogyasztási folyamatban. Döntésük erősen befolyásolható.

  • A reklám a gyereket, mint ügyfelet szólítja meg.

  • Összemossák a felnőtt- és gyermekvilág határait.

  • Az elektronikus játékok – nem tudja reálisan felmérni a saját képességeit



A gyermek, mint ügyfél



Mit tehetünk?

  • Együtt televíziózás, folyamatos magyarázat

  • A reklámról gyermeknyelven való beszélgetés



Fiziológiai és pszichés hatások

  • Kevesebb időt tölt a szabadban

  • Kevesebbet játszik

  • Kevesebbet mozog

  • A mozgáshiány és a tévézés közben való evés miatt egyre több a gyomorpanaszos gyermek.

  • Neurotikus tünetek – „tévékór”



Yüklə 445 b.

Dostları ilə paylaş:




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə