08-DrKoltaiDénes korrektura qxp
Yüklə 1,4 Mb. Pdf görüntüsü
|
50. ábra A korlátolt felelõsségû társaságok esetében a közgazdasági-jogi képzések jobban dominálnak, mint az országos adatsorban, de nem változtatnak azon a tételen, misze- rint a kft-k erre a képzési tartalomra, valamint a nyelvi és informatikai képzésekre kon- centrálnak. Természetes folyamat az is, hogy alig találkozunk a kínálatukban agrár, valamint mûszaki-ipari képzésekkel. Felnõttképzési Kutatási Füzetek 53 51. ábra Az országos adatokkal megegyezõen a betétei társaságok a nyelvi, informatikai és gépjármûvezetõ képzésekre fókuszálnak ebben a régióban is, de jelentõs hangsúly el- tolódás. Míg az országos táblában az elõbb leírt a sorrend, addig itt a vizsgálatba be- vont szervezetek körében az informatikai és a gépjármûvezetõi képzés fej-fej mellett haladva, jelentõs megelõzi a nyelvit, amelyet a többi képzési kínálati ág is beér, ráadá- sul a kettõ képzési tartalom a vizsgált bt-k képzési kínálatának a felét adja. 52. ábra Felnõttképzési Kutatási Füzetek 54 A közösségi intézmények esetében is megfigyelhetõ a teljes regionális hangsúly el- tolódás, miszerint az országoshoz képest itt mintegy 50%-os felülreprezentáltság a mûszaki-ipari és az agrárképzések rovására következik be. Igen csekély, meglepõ módon, a kereskedelmi-vendéglátóipari képzés aránya is, ezt a részarányt, érdekes módon, az egyéb, máshová be nem sorolható képzéseknél „találjuk meg”. Az adat- ból az következik, hogy a lényegesen intenzívebb és speciálisabb lakossági igényekre az állami-önkormányzati szektor is megfelelõ módon képes reagálni. 53. ábra Az egyesületi élet ebben a régióban az akkreditált felnõttképzés területén mérhetõ je- lenség. Ugyanaz a hármas viszi a prímet, mint az országos adatoknál, azaz a közgaz- dasági-jogi, a kereskedelmi-vendéglátóipari, valamint az informatikai képzés. Itt is mérvadó az egyéb képzések aránya: a közhasznúsági élet velejárójaként, az országos adatoknál is jelentõsebb, kb. 25%-kal felülreprezentált ez a képzési tétel. Felnõttképzési Kutatási Füzetek 55 54. ábra A részvénytársaságok leképezik az országos adatokat, ami nem meglepõ, hiszen több- ségük székhelye Budapest lévén szinte egyezniük is kell azokkal. Így újra elmondható, a részvénytársaságok az informatikai és a közgazdasági-jogi képzésben érdekeltek, képzési kínálatuk még az országos átlagénál is erõteljesebben tükrözi mindezt. Felnõttképzési Kutatási Füzetek 56 A képzési kínálat szervezeti formák szerinti megoszlásánál a következõ releváns táblákat jeleníthetjük meg (55-62. ábra). 55. ábra A nyelvi képzések területén lényegesen nagyobb a magánszervezetek, azon belül is a kft-k dominanciája, mint ahogy azt az országos átlag mutatja: az 53%-os részarány közel 80%-kal több, mint ott. A korlátolt felelõsségû társaságoknak ez a térnyerése egyetemlegesen, mindenki mással szemben megfigyelhetõ. Felnõttképzési Kutatási Füzetek 57 56. ábra Az informatikai képzések területén hasonló tendencia figyelhetõ meg, mint a nyelvi képzéseknél: a korlátolt felelõsségû társaságok felülreprezentáltsága vitathatatlan. A részvénytársaságok ugyanakkor követik ezt a tendenciát: az országos érték háromszo- rosát látjuk itt, egyben ez az érték a részvénytársaságok legnagyobb részaránya is, holt- versenyben a közgazdasági-jogi képzéseknél láthatóaknál. 57. ábra Felnõttképzési Kutatási Füzetek 58 Az ábra csak érdekességképpen mutatja a vizsgálatba bevontak körében az orszá- gosan is már megfigyelt jelenséget, miszerint a gépjármûvezetõi képzések a bt-k és kft-k belügyének tekinthetõk. Az országos 91%-ot itt a 100% váltja fel… 58. ábra Az elsõ terület, ahol az állami-önkormányzati intézményi akkreditált szervezetek relatív többségben vannak. A mûszaki-ipari területrõl van szó, és eddigi tapasztalataink alapján nem is vártunk mást. Még így is lényegesen alul képviseltek az országos arányukhoz képest, mintegy 30%-kal. Szerepüket részben a közhasznú szervezetek, de, kissé meglepõ módon a kft-k, rt-k is átveszik. Felnõttképzési Kutatási Füzetek 59 59. ábra A 47. ábrából kiolvasható, hogy a magánszervezetek kereskedelmi-vendéglátóipari területen teljesen felborítják az országos sorrendet, a különbség itt a legszembe- szökõbb: míg országosan a közösségi szervezetek aránya közel 51%-os, addig itt alig egynyolcados arányt látunk. A korlátolt felelõsségû társaságok ezzel szemben az or- szágos arányuk két és fél szer meghaladják! A terjeszkedés nyilvánvalóan az állami- önkormányzati szféra rovására valósul meg, hiszen, a non-profit magánszféra nagyjából ugyanazt a részarányt képviseli itt is, mint az országos adatsorban. Felnõttképzési Kutatási Füzetek 60 60. ábra A másik tábla, ahol a részvénytársasági részaránya „csúcsra ért”, és a korábbi adatok alapján ezen nem is lepõdünk meg. az sem meglepetés, hogy a korlátolt felelõsségû társaságok is mintegy negyven százalékkal jelentõssebben képviselik magukat, mint az országos átlagban, és persze mindkét szféra zömmel a közösségi szektor rovására. Kissé meglepõ módon az egyesületi szféra itt is tartja magát az országosan átlagon, sõt, ha minimálisan is, de fölötte. Felnõttképzési Kutatási Füzetek 61 Yüklə 1,4 Mb. Dostları ilə paylaş:
|