Cercle, trou, maille, 2

Tam. nodu-nodu (mot, son imitatif de ce qui est «ηιοιι»: nodu-nodu'· s'atten­drir, s'amollir: nodu-nodu-ttal, nodu-nodu- ppu... amollissement: nodu-mal, délica- tesse, legéreté, indifference, sans amour ni haine, cf. szék. lagymatagság, nodu- malar, voisins, étrangers, tkp. a se hide­gek, se melegek).

’la-j (szék. a zsilip, 'lej-töje || laj-t-ol- szék. lej-t- alhanguja s így az al, ala szárma­zéka, mint lej-t a ’le gyöké 1. ezt.)

NB A szék. tki-lajtol a begy-re· éppen olyan logica, mint «Іе-hági, mert ez turániasan ab- surdum.

laj-ha (laj-hó || lé-ha || lany-ha, lany-hó : puha, lágy, hitvány).

Tam. noy, noyya (délicat, léger, tendre, doux au toucher, petit, has, vil, pauvre... noy-met, noydu, myssu \ noy- noy-dal, noy- I gei nőm. v. lajha stb. lenni, cf. lágy) man. lay-a- (schwach, weich werden).

NB. Λ tam. 1. nai- (se gátér, étre, devenir mou, trop múr, pourrir, se corrompre, sefaner, s'affaibler, devenir mince. s'attendrir...) ige a ноу gyök változata.

’laj-t- (lajt-ol szék. = 1. ’laj, ’le), lak (lak-ad-alom s nem lak-od-al-om, mert tkp. lakadás, ház-asodás, s így a lak nem hely hanem ház jelentésű.)

Tam. i-lakk-ei, 'lakk-ei (forteresse, mert a helynevekben előforduló, «Εη-laka, Zete- lakai-beli lak elökeló háza, vára, palo­tája).

lak- (lak-ik: a leg-el rokona, laká-1).

Tam. nuiigu- (dévorer, engloutir: bőire), 'láng (szék. = 'láng, láng-ol, lang-os).

Tam. ilaúgu- (ilatigal: briller, s’éclairer, luire: a latig u-, alatigal id.) Az alapérte­lem a «lengés» (mozgás) éppen úgy, mint a lob (láng) szónál, lank-ad- (lank-asz-t || lanka, lunka, alan-t fekvő hely).

Tam. uloitgu·, 'lotigu- (étre bas, cf. lank-a, lunka .. . s’humilier, supplier, se soumettre, se rendre, s’avancer vaincu; mert a lankad- fordítása· «alább hagy·).

la-n-gy (a lágy alak я-ezve, mint göndör pro gödör), lap (lap-os, lap-i, lapu, lap-ul, lap-it || lap-ad- lapp-ad syn. ap-ad, lapp-ang- = lapul || lap-incs-ol syn. tap-int (| lep- = láp- rég. lep-ed- tkp. ausbreiten, decken, man. mong. defisi-, cf. tam. tavisn = mong. dep- si-ger Decke etc.)

Minthogy a magy. lap (képzötlen nőm. v.) és lep- ige a legszorosabb összefüg­gésben van az ap-ad- (syn. lap-ad, lapp- ad), tap-ad (rálapul) tap-si (lap-os) és tep-si, (tep-s-ed, s’aplatir) sep-ed (s’en- foncer) stb. alakokkal: lehetetlen az /-es magy. szókat az igazolatlan lithvan laf-as (= ? germ. Laub, quo modo ? szék. lapi, lapu), orosz lop-ata (pelle, cf. magy. lap­át ; lop-at-ka omoplate, spatule, cf. magy. lapoczka; lóp-ost, plat d’une rame) és id. hp'éya, lepeska (beignet, fouace, cf. magy. lep-ény, szék. lebb-enes = pala­csinta) szók miatt áryáknak tartani, mert gör. lep-is (Schuppe : lep-tos dünn .... VTep'OS- orosz lup-ií, peler, skr. lup- findere...) aligha igazolja a lith. stb. szókat.

Hogy a lapi, lapu tkp. tapsi, tepsedt s így hangutánzó alapú, mutatják : man. ab-da-ya (Blatt) = t.-tat j-ap-ra-k id. (cf. jap-y tap-ad) mong. n-ab-éi na-pci (Blatt; nap-ta-r, flach, niedrig, dap-tari- flach- liegen, tapad, lapad, lap-ul, dap-ta- apla- tir, cf. tam. sapp-att-ei, aplati, plát, épaté syn. sapi-et.)

NB. A laposság két ősi nevét 1. a tat és csáté sáté, szóknál.

lap-ály (a lap gyök származéka, valamint a régi lap-ácz is, de az alapértelem nem egyszerűen a sikság, hanem a domb ellentéte s ezért áll, «alá megyen» a la- páczra, cf. tam. av-al i. profondeur, creux;

2. 
   espéce de croquet, tehát lebbencs­féle).
   

lap-os-ka (cf. orosz lapsa (vermicelle, de Ϋ? mi a sa ? magyarul lap+os-f ka Dim.) las-k-a (laskát vág, vagdal s így nem a laposság az alapértelem, hanem a szakgatás, vagdalás, cf. man. las-ya nőm. acti, Stück, Bruchstück tam. nasu'- nasukku-, briser, écraser).

lassú (lass-ud-ik, lass-it || lus-ta

.Tam. nasu-nasu (lésiner, tarder, deve­nir, étre lent).

Tam. ili- (étre bas, s’abaisser, s’avilir... ifi'- ifi-dal, ifivu nőm. v. ift'-.ifi-ttal, ifi-ppu v. tr.).

Az alhang al gyök ezen felhangu társa a tam. nyelvben 3 ágú éli, ifi és irli- (étre bas, descendre...), míg a kann. ifi- (to descend, to go down) egy ágú. Ennek jelen ideje ili-y-utt-in — magy. lej-t-én (ma lejt-ek: I go down). A csupasz ifi mint verbale directivum, magy. társa a ’le: ifi- mufugu- (tam. murlugti) = ‘le­vagy alá-meriil (to dive under water), ili juli = 'le-csüngő (hanging down), ifi tegi (to take down tkp. le-tev 1. ezt).

’leb-eg- (= láb: leb-eg-ó — lev-egó = lég || lev-el, lev-él a lebegő, a rezgó).

Tam. i. aki- (s’agiter, flotter, s'élever en vagues, errer, étre incertain, troublé... alei-y-ül, alei-dal, alcivu nőm. v.); 2. tifei- syn.; 3. ulavei (vent, a keló, lebegő, feuillage, cf. lev-el, syn. lomb, jet, branche d'arbre, mert mind ez a lebegő, mozgó). Úgy látszik ezen képzet ulei-vti helyett áll). A leb mint láng (lob) nem külön­böző gyök. leb-eny-eg (lep-eny-eg).

Minthogy a hasonjelentésű tam. aki- dádi (fanon de boeuf) az aki- (flotter) részesülője, a miénk is a leb-eg igéből valónak vehető, led-ér (= ládér rég. tekergő, csavargó s így a löd-öng gyökhöz való rövid hang­zója mellett is), lef-eg- leflF-en: rongyként fityeg, 1. laf- ancz).

I leg (= Idg: leg-es-leg, cf. igen).

Régen a felsőfok nem a leg, hanem tamulosan a mend-től (mindentől) elő­téttel járta s így a leg a man. ningu (über, oben) szóval egy gyökü mong. neng, tittlg (tara. úng-ena = fortement tkp. igen) t.-tat. ing (trés) társa, mert az eleg (elég) nem egészen logicai.

leg-el- (lág-el: legelő, cf. lak-, laká-1).

Tara. nug-aru- (jouir, manger, dévorer: flci ti ugar vildrlgu, animal qui se nourrit I de feuilles).

1-egy (= Idd·: légy; legy-ez).

A tam. nyelvben a fő szó: / (mouche) s ennek teliesebb alakja a mai. idea (fly),

NB. A src. alasa (piger) nem jöhet szóba, mert az a+lasa. laza (cf. tam. ilésa, lésa peu, petitesse, minceur, legéreté = ser. liga).

’láb- (mozog, megy = lábal, || téb-láb- id. || lép- = rég. vép-).

Tam. i. ulávu- (marcher, aller douce- ment, se promener : ulávi-tiiri- se pro- mener.. . aprés la maladie, cf. láb-ad, fláner, lábadoz: uláv-al, ulávudal nőm. v.);

2. 
   vávu- (s’auter, franchir, s'élancer).
   

NB. A láb (pes) olyan képzőtlen nőm. ágens, mint a tam. kál id. (tkp. a kelő) mong. köl id. A mong. tab-ak, (cf. téb-láb) és t.-tat. aj-ak, (cf. ad-im, tam. ad-i pied) már képzős. Ezért hiába rímeltetik az orosz lupa, lapocka (patté: penture d'une porté) szóval.

’láb-og- (flotter.. syn. lib-eg- láb-og, szék. limba = lib-on-ka = lip-in-ka, balan- goire |] lomb a lebegő, stb.).

Tam. alambu- (i. flotter, se briser contre, s' enfoncer, cf. libb-en mint a limba és libonka ; 2. rincer tkp. lábog-ni. libegni hagyja a vizet az öblitésnél: alamb-al fluctuation, trouble, bavardage, cf. locsogás, lotyogás ; báton de branche d’arbre, cf. lomb stb.). lágy (= lágy II lágyék = ágyék 1.). lá-m (pro hadd látom), láng = láng, lány = leány.

láp (lápa, láb és vá-pa /vág).

Tam. vd-vi (étang, piéce d' eau, reser­voir Ytmgit- 1. vág, ser. vápiy lacus \ÍY) lát- (lá-tat: nincs a dolognak látatja: lá-m pro hadd látom, v. lássam = ná-m).