Cercle, trou, maille, 2

Tam. kopp-i (jeu nőmmé «kummi» que les femmes exécutent en battant des mains; koppi gottu- frapper des mains en dansant et en chantant, cf. komm-int, kumm- int II kuppu-kkupp-en fairé un bruit répété, kop-og), mong. yubo-, gübigiib-de-, gilb-si (klopfen, mit Geráusch schlagen), man. yobse- (koppan, a czélba ütődve etc.).

koponya (kaponya = szék. ész-fazék, tam. Cdu, mandei).

A tam. kabálam (cráne) és mong. yabala (Schadelj Hirnschale) = ser. kapála s így a miénk is oda tartozik, kop-or-só. T.-tat. kobur-éak—mong. yobur- tsak, man. yobor-yo, yobor-yo (doppelter Sarg) és yob-e (Sarg). A tam. nyelvben nincs egyszerű szó, mert a hullaégetés a rendes eltemetési mód).kor (kor-os : kor-szak, mi-kor ? stb. || mek­kora, e-kkora).

acti alakok s így a gyök kor, gör s ezeknek több tam. társa van, a mint a gör-cs szónál láthatni.

kordé (szék.: praeda, butin: kordéra üt).

A tam. kott-di (pro kof-di Ykol- kollu-: pillage, butin, rapine: kondi mádu boeuf ou bufflé sans maitre qui fáit dégat cá. et Iá, qu'on laisse errer á volonté: tehát kordé vagy bitang marha) azonosítható a kordé alakkal, de mégis közelebb a kur-ru- briser, rompre, arracher, cueillir, cf. bitang alakhoz), kor-ha-d (korhadt fa stb.).

Tam. kurl-ei- (kurleindtt bő- s'amollir, se fondre ensemble et ne fairé qu’une masse, mint a korhadó iá s egyéb holmi..., se gátér, se faner, déperir, se plier, cf. gornyad, görnyed), korittó (szék. sajt), mong. yurut, yurusun id., man. kóru (Kasé aus Pferdemilch), k-taL söl koroR (Káse), s ha a gyök szárazság, ide vehető a tam. kaVamati (ce qui est desséché), mert a mong. yurut (getrock- neter Quark, Káse) azt mutatya. korlát (pro kor-ol-át, kollát l^kor, kör). Mong. yori-, man. yori- (einschliessen, verhaften), cf. tam. kat-ul bride = a kor­látozó ?).

kor-ny-ad- (gornyad), 1. görnyed-, korog-. Tam. kora-gor-en- (fairé un bruit répété).

korom (korm-os, kor-m-oz, cf. károm-ol). Tam. kar-t (noirceur, charbon, «suie·), osm. ktirum (suie), japán kuro (noir), mong. yara id., t.-tat., man. kara id. man. kórca (schwárzlich). \ Tam. 1. karú, karugu- (brűler, noircir, étre brulé, róti, obseur etc.: kar-i, karú nőm. v. karú, kariya, karúm noir, sombre, obseur etc.) ;

2. karú'· (noircir: karu-ttal, karuppu, kar-ei nőm. v. kar-ir-m- feketélik); 3. kár (noir, sombre, obseur, couleur noir).

Tehát a főbb turáni nyelvek közös kincse s így a latin car-bo-n valószínűleg turáni nőm. v. kor-pa (son).

Tam. korli-ppu (rebut, Jáute etc. Ykorit - éplucher, vanner, péler, nettoyer etc.).

E szerint az orosz krupa (gruau, krup-ka Dim.) alakkal való azonosság nem bizo­nyos.

korsó. Tam. kttrlisi (cruche, jarre, vase de

Ü

Tam. i. kirla (vieux, ágé, ancien: kirí adu, kirlaftu vieux : koros; kirla-mei vieillesse, ancienneté, nature, grandeur..., cf. e-k-kora = ily nagyságú, semaine, jour de la semaine, période: mi-kor, kor­szak ; — kirl-atti' épouse, maitresse supé- rieure etc., k.-tat. karóik pro kar-t-cik: kirlavan, kirlán vieillard, ancien, chef etc., k.-tat. kar-t; kirl-am i. vieillese, 2. vieux, ancien, ágé) ; 2. kirí—kirla, cf. kor-h-ad, kor-ny-ad; 3. kürti (grandeur, excellence, prétre, pere, mesure de temps de 2 ilagti, \ cf. mong. yor-on Autoritát, Würde, An- sehen, Kraft, Gewalt), t.-tat. kor, cor (temps : kor), man. yoro-ki (junger Mensch mit dér Gesichtsfarbe eines Greises).

NB. a) a tam., mong. és t.-tatár nyelvek sze­rint a kor szó «mérték» (mong. kin mérték, kor, kör, iák idő, mérték) jelentésű is s így nincs szükség a szláv gora, ser. giri (magasság, hegy) szókkal azonos finn stb. kor-kea (magas) segít­ségére. P) a tam. kirl-a alak jelentésre nézve: i. kör, 2. korhadó, görnyedő (lefelé tartó), 3. kelet (a mikor a tengerből kelő nap még alant van),

kora (kora-i, korá-n, koránt).

A kora a késő (hátsó) ellentéte, tehát : az elől levő, a kezdő, a fiatal, a kicsi. Ezért ide tartozik a tam. kúria (jeune, tendre, enfant, jeunesse), kurugu (ten- dreté, jeunesse, rejeton: kuruttu jeune pousse etc.) alakok.

NB. Nem nyelvész is észreveheti a tam. kurta > | kirla és kuru-gu > kuru merőben ellentétes jelen tésü szók rokonságát, valamint a koros > kor-ai szókét is. A logica ez: a kezdő lehet új, fiatal, kicsi, de az utána jövőkre nézve a kezdő: régi, öreg, nagy.

kor-cs (kever-t, keverék: korcs-ul).

Tam. kűriéi'- (méler, détremper etc., kurl-ei-ital, kurleippu nőm. v.), mong. yor-s-i- (unter einander mischen etc.). kor-cz (1. coulisse, rainure dans laquelle on fait glisser une piéce mobile; 2. pli).

Tam. kur-atidu- (fairé un pli, une bosse en se mettant en rouleau ; kai-gurandu- la main se contracter: gör-cs fogja).

NB. Az orosz kor-cif (rétrécir, contracter, crisper: kori, kor fa cnspation, spasme) alak úgy néz ki, mintha a magy. kör-cx és gör-cs (nodus, spasma) szók anyja volna. A magy. szók nőm,

duit dans un vase vide par quelque chose qu’on remue dedans: kótog és kotyog). koty-vá-1 (kotyvaszt), 1. katy-f. kova a kav (köv) mellékalakja, kov-ad stb., 1. kuv-ad-. kovály-og- (kób-or-og: tekereg, cf. ka- var-og stb.).

térre I kurli- étre concave, creux), man. June (Topf).

NB. Az orosz krui-ka dim. — germ. Krug s nem ide való.

korty a gugy (gud'J r-ezett társa, kos (kosl-at), mong. /utsa, man. Ша (Wid- der, bock), t.-tat. koc id., tam. kidá, hidd, kadáy (bélier, bouc etc. \ kada'· se lancer, sauter ? vagy ktidii-, se joindre).

Csak az bizonyos, hogy a főbb turáni nyelvek közös kincse, kosár I. kas.

t (kosog, kosók, kozsók = orosz közti/, I pelisse \ koia, peau, pelure, cuire, tégu- ment), kosz (kosz-os, kosz-ol).

Tam. 'asa-r (teigne, crasse de la tété, pareille au son; asa-du, rouillc, croüte V kasa'· frotter etc.), mandzsu yos-ori (Schmutz, Schuppen auf dem Kopfe l^mong.yoso·, schaben etc.); k.-tat. kfci-u (teigne V osm. kasi- csag. Щ- gratter). kosz-oru (guirlande: koszorufa, koszoru-z). Tam. kód-aram (pavilion hémisphéri- que, couronnement d'un char, branche d'arbre, cf. a fá koronája )Tk6du·, cour­ber, plier).

kosz-t (szék. perche: hosszú, vékony rúd: koszt-ol II husáng, huty-ang).

Tam. i. kod-i (chose qui est longue et gréle: perche, rejeton, plante ram- pante ou grimpante: drapeau, bármiére tkp. annak nyele, kosztja); 2. kódú, kóttu, branche d'arbre Vkod-u courbé, kódú- se plier, se courber). koszt-a (szék. gólya; koszta lábú).