Cercle, trou, maille, 2

Tam. kasakku- (serrer, presser, expri- mer, maigrir, affaiblir etc., t.-tat kis com- primer, man. ktu-un, unbequem, lástig •eng»).

NB. Az osm. kés-kin (vágó, éles) a kés gyök­höz tartozik és nem ide.

keszeg (káfág, cf. tam. kay-al, kas-al, carpe, cyprinus, kay espéce de poisson). kever- (= kávár- stb.) 1. kavar-, kev-es (= kávás: keves-ed-ik).

A mong. yom-so, man. kom-so (wenig, dünn, gering, mangelhaft). Japán koma-ki id. mutatják, hogy a tam. kon-sa-m, (peu, petit nombre, petitesse etc.) szó is kont­sam helyett való. A kom gyök mása mong. gém (hiba, mangel), t.-tat. kim, kém (we­nig) perzsa kém id. kevély (= kávély: kevély-ked-ik).

Tam. kém ifi'- kemba/Γ- (se réjouir, fairé parade, mert víg, kevély, büszke, hegy­ke mind magasság értelmű, cf. tam. irum- á-nd-iru'-, se réjouir, örv-end-ez...; étre fier, hautain). A mong. gegüil-kile- ke- vélykedik) a tam. kekkali- (se réjouir) alakhoz való. kez-d (= kás-d I kéz, 1. ezt).

ke (kö is) kecz-eg- (keczcz-en, szék. cf. kety-eg).

Tam. kessu-kessen- (fairé k. k. fairé du bruit: krss-ei petits grelots)

.a kAd-am a kádu (oreille, ouie, 1. had- la-va) képzete. A magy. kéd' a tam. ké(- alakra utal. kéj (rég. = kény, kény-es: kénye-kedve). Tam. kél (amour, amitie etc., kél-mei, kin-mei amitié, faveur, bienveillance ; mert a kéj, kény a kedv synonym-ja és semmi egyéb).

keczel (keczele, szék. = kutyakölyök, mong.

kták, t.-tat. ködök id.), kecz-el (burkol a két, köt mellékalakja, 1. kecse).

kell- (rég. kel is, köll-, kell-et, kell-em tkp. kiván).

Tam. keli1· (i. gagner, vaincre ; 2. edési­rer· craindre, ilyen különbözö értelmű a tam. veudn-vcl- désirer, souhaiter, ige), kercz-el- (szék.), 1. karcz. kerreg- (kirr-og: kerreg a tyúk).

Tam. kiru- (la poule glousser; avoir la voix rauque, cf. szék. görög-), kesa, kisa (rég. kisa-ság: kesá-1, kisál = küz-d, kisál-kod-ik).

Tam. kassal-áttam, kissal-áttnm, kissil- átlam, kiss-átlam (dispute, contestation, débat, trouble, embarras etc. /mong. kütsü, kiici force, violence, man. kedu id. mong. kütsü-le-, kücile- violenter: erőszakoskodik, man. kidé- sich anstrengen).

NB. A tam. alakok kissal-ádu- igét tételez­nek (51.

ket-ény = köt-ény, I. köt-, mai. keftu-ga (to bind), kety-eg- (ketty-en).

Tam. kettu (palpitation, coup répété, babil, cf. ketyeg és petyeg a gyermek: kettu-kett-en-);

ké

kéd-ig (rég. usque, tenus: ez ked-ig, e-k- kéd-ig = eddig).

Minthogy az «usque· kifejezésére a tam.- féle nyelvekbeu s a t-tat. nyelvben is •határ, mérték» (tam. varét, matlu, alavu, küru, t-tat. iakli) értelmű névszók hasz­náltatnak : a magy. ked, kéd társa a tam. kedu (terme, temps fixé). kégy (= kid', kigy rég. stadium, útmérték)·

A főbb turáni népeknél az út vagy távolság mértékéül rendesen a «kiáltás, vagy hang· meddig terjedése használtatik. így a mong. dúna ya$ar (= hangföld), t-tat. cakrim (pro cayir-im = kiáltás), tam. küppidu-dűram (== hivástadó táv: une, portée de voix: '/, kilometre). De a tam. nyelvben van még: kándu (distance d’une portée de voix: 1 kilometre) és kád-atn (4 portées de voix etc.). A kándu a kéf- (hall) ige alhangú társának nőm. acti-ja,

kék (kék-ül: kök-ény, kök-ör-cs, mong. kiikü, kökö bleu, bleu foncé, azúré ; kögöl, kügül prunus padus: kökény, kőkör-, kökör-ö devenir bleu etc., t.-tat. kök, gök, kük bleu, man. kuku id.).

A tam.-féle nyelvek e színt a ser. nila (niger, caeruleus, violaceus, lividus) szóval jelölik, de a turáni szó maradványait kép­viselik a kaúgu (noir, sombre, kaúgu-l id.), kafigei-yön (vitriol bleu), kátigu (toile bleue) alakok s talán még a Kangei (Ganges) folyó neve is. kém (kém-el, kém-ked-ik stb.), 1. kimé. kén (kén-kő, büdös-kő).

Tam. kendi (soufre) = ser. gandha (odeur, soufre etc.). kén-eső (kényeső).

E magy. szó társa a k.-tatár künüstut (mercure) : de mi az első rész, ha a második eső, víz jelentésű ? mert a tetü-víz gon- dolomot sem a man. toyolon muke (ón- viz, tam. ámb-iyam viz-ón), sem a mong. möngön ttsun (ezüst-víz) nem igazolja. A tam. kanam (1. pesanteur, 2. mercure, plomb etc.) mellett kana-saram is van s ennek tkp. «fluidé pesant» (nehéz folya­dék) az értelme. A kanam (pesanteur) képzete a mong. kiin-dü (súly-, tisztelet, man. ktut-du Verehrung) s így a kén-eső első része is kanam jelentésű lehet, ként (rég. ént, 1. ezt, és a középfokot a nyelvtanban), kény (stb.), 1. kéj.

kényszer (erőltetés s így = kín-szer).

1. 
   kép (rég. szuró-fegyver, cf. man. yab-ta- mit dér Lanze werfen, 1. kopja).
   
2. 
   kép (imago, modus: kép-en, kép-es: kép-író).
   

A legközelebbi társ a mong. keb (alak, minta, mód), a t-tat. gibi (kük pro kib-ük) csupán névutó. Azonban a három nyelv egyikéből sem lehet elemezni, s így való­színűleg a tam. kirli (image, toile peinte

:kir-ІѴ- graver, dessiner, kirlippu nőm. v.) alak összevont társa, mert az rl igen-igen sok esetben kiesik. L. a nyelvtant, kér- (rég. kiér- is: kérelem).

Tam. körű-, kól'u- (prier, inviter, désirer, penser: kór-al, kóru-dal etc. nőm. v., cf. tam. kai-yér- demander mendier tkp. élever les mains pour demander). kér-d- (kérd-ez stb.).

Meglehet a kér- továbbképzete, de az is lehet, hogy a kél- (hall) igével össze­zavarodott tam. kéri- (demander, ques- tionner etc.) társa, kér-eg (kireg: kérg-es stb.).

Ha e szóra csupán rímet keresnénk, leg­közelebb volna az orosz kord (kor-ka, korocka Dim. pelure, peau, écorce, croüte etc.) szó. Azonban a magy. kér-eg nőm. v. alakú s így igére van szükség, ez pedig a tam. kara1- (cacher, céler; mert a kéreg takaró, burkoló) ige. Ennek kara-ttal, karakkei, karappu etc. igenevei; karapp-an továbbképzet «teigne, crusta» jelentésű. Emez ige nőm. verbale-ja a kár-ei (enduit, crépi, stuc: burkolat, cf. tzm.padu éspádu nőm. v.).

NB. A tem. úri (peau, écorce) társa a man. uri-fa (dünne Schale) és •furuAge (mit einer Schale versehen).

kérő (tépet; kérőd-zik : rág).

Tam. káru- (mordre, couper avec les dents: kara-ndu mordre, ronger). kés (couteau: késel, cf. kes-ed).

Tam. katt-i (nőm. ag. couteau, canif, épéé, sabre; kettu- couper, diviser etc.), mong. ki to- (couper: kito-γα couteau), t-tat. kés-, kis- (couper). ifés- (kés-ik, késő, kés-e-del-em stb.).