156
orgiáit rajzolja.) Sárarany, 1911. r. (A magyar falu
parasztnépét hihetetlen túlzással és egyoldalúsággal mu-
tatja be. A magyar paraszt Móricz Zsigmond saját
szavai szerint: kicsinyes, ravasz, komisz kutya, bárgyú
barom». Főalakja Túri Dani igazi falusi Don Jüan,
paraszti szoknyahős, vad, szilaj, követelődző érzékiségű.
Többi parasztalakjában is duhaj, alacsony indulatú
alakot rajzol. Méltóak a férfiakhoz a paraszt nők.
A fiatalabbja a kielégíthetlen érzékiség rabja s szemér-
metlenül, durván és nyíltan áruba bocsátja szépségét.
Túri Daninak háreme az egész falu asszonynépe, köz-
tük anyósa is. Szerepel a regényben egy Heléne nevű
hisztérikus grófnő is, aki szerelmi gerjedelmében «egy
rettenetes nagy, kemény és iszonyatos ölelés után»
eseng s ennek a nemi gerjedelemnek fiziológiai módon
leírt állapotában fetreng előttünk a grófnő.) Az Isten
háta mögött, 1911. r. (A kisvárosi tisztviselő-osztály
nyomorúságának rajza. Egyik főalakja, Veres tanítóné
tele van mohó szerelmi sóvárgással, mely azonban ki-
elégítetlen marad s ezért a tanítóné életuntnak érzi
magát. A kisvárosi férfiak léha, tisztátalan vággyal
mind a tanítóné után vetik magukat. Különösen undo-
rító e regényben a női nemi élet legfontosabb, idő-
szaki jelenségétől előidézett nagy érzéki válság festése.)
A galamb papné, 1912. r. (A falusi kálvinista papház
lelkivilágának rajza. Címbeli hősnőjét, Pap Énokné tisz-
teletes asszonyt maga az író így jellemzi: («Lényegére
olyan, mint a galamb: csinos, begyes, szerelmes, minden
férfit hímnek ismerő.») Tavaszi szél, 1912.11. (Korábbi,
nagyrészt erotikus elbeszéléseinek gyűjteménye.) Mesék
a zöld füvön, 1915. n. (Három hosszabb elbeszélés.
A Miháj című és Az asztalos címet viselő második és
157
harmadik novella durván erotikus.) Szerelem, 1915. sz.
(Három egyfölvonásos színmű. Az Egérfogó című első
darabnak naturalisztikusan rajzolt parasztjaiban a nemi
ösztön, az érzéki szeretkezés a főmotívum. A Nagy
óra című második darab vígjátéknak nevezett álomkép.
Hőse ismét az asztalos. A darab a Freud-féle álomelmélet
illusztrálása egy durva esettel. A Csiribiri című har-
madik darab nem erotikus.) A tűznek nem szabad ki-
aludni, 1916. n. (Háborús elbeszélések. Ezekben is
nagyon sok az erotikus piszok és alantas erkölcsi föl-
fogás. Az író itt is a magyar paraszt szatirikusának
szerepében tetszeleg magának. Mindjárt a címbeli első
novella egy öregapó és öreganyó szerelmeskedése,
visszataszítóan rajzolva. Nem méltó a kötet a háborús
időkhöz.) Szegény emberek és árva lányok, 1918. n.
(Részben már korábban, a Nyugat c. folyóiratban meg-
jelent elbeszéléseket tartalmazza. Az Árvalányok-ban
egy az életerőtől majdnem kicsattanó kálvinista tisz-
teletes asszonyt hüllő vérű férje oldala mellett az író
szerint: «tehetetlenül emészti a benne levő hatalmas
nőstényerő». Elfojtott szenvedélyét főleg ártatlan lányok-
nak piruló zavarbaejtésére buzogtatja föl.) Tündérkert,
1922. r. (Hőse Báthori Gábor, kinek léhaságát és érzé-
kiségét szinte perverz gyönyörködéssel rajzolja, utálatot
keltő jelenetekben.)
Molnár (Neurnann) Ferenc erotikus művei: Az ördög,
1907. sz. (Nem szennyesen erotikus mű, de alapgon-
dolata erkölcstelen, hogy t. i. a rosszra való hajlam
az emberben kiírthatatlan, s ha megvan az alkalom a
bűnre, nem állhatunk neki ellen.) A testőr, 1911. sz.
(Ez már a nőt úgy rajzolja, mint akinek egész lénye —
mégha a társadalmi fegyelem visszafojtja is — az ér-
158
zékiségben határozódik.) A farsang, 1916. sz. (Tárgya
egy asszonynak a bilincsekül érzett házasságból a bűnös
szabadság után való kívánkozása.) Andor, 1918. r.
(A szerelemnek csakis ösztöni erejét bugyoghatja föl.
;Nincs úgyszólván egyetlen tisztességes alakja. Ez Mol-
nárnak legsilányabb műve, melynek erotikus^ részletei
már szinte átcsapnak a pornográfiába.) Égi és földi sze-
relem, 1922. sz. (Dráma helyett inkább fölvonásokra
tagolt kórtörténeti naplónak mondhatni. Úgyszólván
kutatni kell benne, hol az égi s hol a földi szerelem,
mert leányalakjának szerelme, megnyilvánulása módjai-
ban époly földi s rikítóan sexuális jellegű, mint a fiúé
a leány anyja iránt.) Hajó Sándor: Fiúk és leányok,
1911. sz. (A serdülő kor jelenségei körül forog az
egész darab. Ami szexuális tekintetben szenny, piszok
nyilt színpadon előadható, az mind bele van e darabba
tömve.) U. a. Lakájok, 1913. sz. (Főrangúak szeretke-
zései cselédeikkel.) U. a. Délibáb-utca 7. 1915. r.
(A magánkórházak és amateur ápolónők visszaélései-
nek kigúnyolása akar lenni, de tele van frivolsággal.)
U. a. Démonok, 1916. sz. (Egy orvostanár kísérletezése
egy orvosnővel, hogy ezt végül mint megbízható nőt
vegye feleségül.) Révész (Reicher) Béla: A lárva mögött,
1911. n. (Mocskos, állatias emberek szeretkezéseit tar-
talmazó novellák sorozata. Van bennük sok,szenvelgés
és a proletár-szocializmust pártoló reflexió.) U. a. Vo-
nagló falvak, 1914. r. Orgiáit üli benne a legtrágá-
rabb érzékiség. Megjegyezzük, hogy Révész egyike a
legdurvább erotikus íróknak.) Káinoki Izidor: Veron-
káék szerencséje, 1911. r. (Eeha szeretkezési ,történet
az írónak ugyancsak léha erkölcsi fölfogásával. Pásztor
Árpád: Innocent, 1912. sz. (A címbeli leányalaknak
Dostları ilə paylaş: |