Gábrity Molnár Iren korrektura doc
Yüklə 119,91 Kb. Pdf görüntüsü
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- 4 0 . 0 h e te n t e t ö b b s z ö r h e t e n t e e g y s z e r h a vo n t a e g y s z e r
- 3 0 . 4 6 3 . 7 4 . 5 1 . 3 0 . 0 1 0 . 0 2 0 . 0
- 3 5 -5 4 k ö z ö tt 5 5 é v fe l e tt ö s s z e s e n
| 1 Vallási magatartás a multietnikus Vajdaságban 1
(Dr. Gábrity Molnár Irén 2 )
Hipotézis: Szerbiában/Vajdaságban a lakosság nemzeti és vallási hovatarto- zása között jelentős összefüggés található. Az „etnikai” és a „vallási” is ösz- szekeveredik, egymást kiegészíti . A vajdasági magyarság kisebbségi léte „kedvez” az egyházakhoz és a valláshoz való kötődés intenzitásának, mivel a
egyike a nemzeti identitást erősítő tényezőknek.
A szekularizáció hatására a második világháború után mind többen vallot- ták, hogy ateisták, tehát hogy nincs vallásuk, miközben nemzeti hovatarto- zásukhoz ragaszkodtak, vagy egyszerűen jugoszlávnak mondták magukat. 1953-ban az akkori Jugoszlávia területén a lakosság 13%-a hitetlennek val- lotta magát. A politikai és nacionalista események hatására azonban 1991-ben a lakosságnak mindössze 2%-a vallotta magát ateistának. Legtöb- ben csatlakoztak nemzetük hagyományos vallásához, a politika újra meg- osztotta az embereket vallásuk szerint is. Vajdaságban a lakosság vallási összetétele igen heterogén képet mutat, de majdnem ugyanazt, amit a nemzeti hovatartozásnál észlelünk: legtöbb a pravoszláv, vagyis a szerb- montenegrói (a lakosságnak csaknem a 69%-a), őket a katolikusok követik (20%, a magyarok, horvátok); a harmadik helyen a protestánsok állnak, a lakosságnak mintegy 3,5%-át képezik. A muzulmán vallásúak száma jelentéktelen.
Összes muzul-mán katolikus Pravoszláv Protestáns egyéb nem nyilat- kozik ateista Isme- retlen 2 031 992 8 073 388 313 1 401 475 72 159 5 367
101 144 12 583 42 876 100%
0,39% 19,20%
68,97% 3,55%
0,26 4,97
0,61 2,11
Forrás: Szerbiai Statisztikai Hivatal : Stanovništvo 3: 2003. p. 12
1
Vallási magatartás a multietnikus Vajdaságban, előadás a „Vallás és etnikum Közép- Európában” c. konferencián, a Magyar Szociológiai Társaság Etnikai Kisebbségkutató Szakosztá- lya és a Pécsi Akadémiai Bizottság Kisebbségkutató Munkacsoportja szervezésében, 2007. no- vember 23-24. Pécs, Magyarország. Publikálva: „Vallás és etnikum Közép-Európában tanulmá- nyok” konferenciakötetben (szerk: Kupa László). 113-123 oldal 2 A szerző egyetemi tanár az Újvidéki Egyetem szabadkai Közgazdaságtudományi Karán, e-mail: irengm@tippnet.co.yu, a Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke, Szabadka PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
2 A népesség-összeszámláláskor (2002) a vajdaságiak majdnem 5%-a nem nyilatkozott vallási hovatartozása felöl és több mint 2%-uknál ismeretlen maradt ez az adat (majdnem másfélszázezer ember). Feltehetően közöttük vannak az ateisták egy része, vagy a vallási identitásukban bizonytalan személyek. A magyarok 88% római katolikus (kb. 230 ezer), nem egész 6%-a protestáns (ebben van kb. 15 ezer református és 10 ezer evangélikus). Azon túlmenően, hogy ma Vajdaságban viszonylag kevesen vallják magukat ate- istának, (0,61%) megállapíthatjuk, hogy a vallásosság (de nem feltétlenül a buzgó hithűség) és a vallási tudat fejlődése növekvő irányt mutat. Néhány évtizeddel korábban szinte minden vallás-szociológiai kutatás arra a követ- keztetésre jutott, hogy a vallásos emberek a társadalom marginalizált cso- portjai (Sergej Flere: 1977. p. 597-620). Még a hatvanas évek liberálisabb időszakában is azt magyarázták a párthű szociológusok, hogy a szekularizá- ció a vajdasági környezetben olyannyira tömegessé vált, hogy a lakosság 22% az ateista. Akkor a ritkaságba menő kérdőíves adatgyűjtemények szi- gorú kritériumot szabtak a vallásosság megállapítására. Ha valaki nem járt templomba, nem ismerték el vallásosságát, de a templomba állami alkalma- zott, párttag, pedagógus be se tehette a lábát. 1975-ben „megállapították”, hogy vallási megnyilvánulások már csak a falvakban, az idősek, a paraszt- ság és a nők körében van. A kilencvenes évek balkáni társadalmi zűrzava- rában a helyzet megváltozott, hiszen azóta viszonylag nagyszámú városi értelmiségi jár templomba, sőt a fiatalok is. A nemzeti kisebbségek hitéletükben nemcsak azért küzdenek, hogy az istentiszteletet saját anyanyelvükön hallgathassák, hanem sok egyéb vallási és ugyanakkor nemzeti sérelem ellen is, ami éri őket. Jellemző a vallási jellegű sérelmekre, hogy összetartó hatásuk van, hisz még azokat is sújtják, akik nem egyházias beállítottságúak. Például, egy-egy vallási esemény betil- tása, korlátozása általános etnikai üggyé minősül, és szélesebb köröket érint, mint hinnénk. Szerbiában és a volt Jugoszlávia területén is, a leg- újabb belháború következményeként újra a felszínre kerültek a korábbi problémák és sérelmek. Hadd említsek néhány jellegzetes problémakört: 1.) Egészen a közelmúltig jellemző volt, hogy az állam nem találja meg a kellő mércét az egyház ügyeibe való beavatkozáskor. Vagy eltúlozza azt, vagy kizárja az egyház az állampolitikából. Egyik oldalról, az államvezetés szerb hegemóniai törekvésekkel biztosította a pravoszláv egyház dominálását ezen a területen, vagyon-visszaszármaztatását is elkezdte, sőt a koszovói egyházi értékek védelme sorkérdésként kezelt; másrészt viszont a nem pra-
gyarországtól elcsatolt katolikus egyházmegyék korábbi egyesületi hálózatát még az első világháború után felszámolták, később, a szocialista államosítás során elkobozták az egyház vagyonát is, a tanulmányi alapokba elkülönített pénzt, betiltották a hitoktatást. PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
3 2.) A 2001 . évi hatalmi fordulat után, a következő iskolaévben már beve- zetik az iskolákba a fakultatív hitoktatást, de domináns hatása újra a pra- voszláv egyháznak van, vagyis az iskolanaptárban a szerbség hagyományos nemzeti ünnepei kerülnek előtérbe, mint például a Szent Száva nap kötelező megünneplése. Néhány évvel később, a hitoktatás vagy az etika tantárgyak kötelezően választhatók lettek alap- és a középszintű oktatásban is. 3.) Vajdaságban lelkészhiánnyal, a papok elöregedésének és túlterheltsé- gének a problémájá val kell szembenézni 3 .
4.) Az anyanyelv használata a hitélet gyakorlásában a második vatikáni zsinat után példamutató volt a régióban. A többnyelvű környezetben a litur- gia néha nem két, hanem még annál is több (magyar, horvát, szlovák) nyel- ven folyik . Bácskában főleg a bunyevác-magyar kombináció a gyakori. Elő- fordul, hogy a különböző nyelvű misék váltogatják egymást, de megesik az is, hogy egyazon misén, több nyelven beszél a pap a hívőkhöz 4 .
5.) Vajdaság területén, évszázadokon át népvándorlások, ki- és betelepí- tések folytak. A sok nemzet együttélése vegyes házasságokhoz vezetett, ami megnehezítette a homogén vallású családok kialakulását. Ahol a szláv nyelv dominált, ott főleg a pravoszláv vallás került előtérbe (szerb-magyar és mon- tenegrói-magyar házasságok). A vallási közömbösség, sőt az ateizmus is éppen az ilyen családokban jelentkezett, hisz a gyermeket nem tudták hova tartoznak 5 .
Etnikus vallások a gyakorlatban A vallás etnikus jellegét a társadalmi gyakorlatban nyilvánvalóan fel lehet fedezni. Idézek Papp Richárd interjúalanyainak nyilatkozatából (Papp: 2001/3: 415. p.). „Mi itt Zentán a kisebbségben úgy tudtunk fennmaradni, hogy őriztük a katolikus vallást a szerbekkel, meg a kommunistákkal szem- ben, ez őrzött meg minket és ma is ez tart fönn.” Egy másik nyilatkozat: „Itt Feketicsen, ha református vagy, magyar vagy, ha magyar vagy református vagy, kevesen hagyták el ebből valamelyiket, de ha az egyik elhagyódott jött vele a másik is, meg a falu sem hagyta azt magában .” Az egyik zentai kato- likus pap így hasonlította össze a „magyar egyházakat” és a „szerb egyhá-
3
épületét katonai kórházzá alakították át, majd elkobozták (1958. évi államosítás). A kis szeminá- riumi magángimnáziumi képzés Szabadkán 1962-ben kezdődött ismét. Az épület 1965-re készült el, amit mostanában bővítettek ki. Az előadások horvát nyelven folynak, magyar anyanyelvi képzéssel. 4 Találkoztam olyan magyar középkorú vagy idősebb hívővel is, aki csak bunyevácul/horvátul tudott folyékonyan imádkozni vagy gyónni; ugyanakkor megtörténik horvát anyanyelvű sze- méllyel is, hogy csak magyar nyelvű hitoktatásban részesülhetett a legközelebbi templomban. 5 Észak-Bácskában a horvát-magyar házasságokban született gyermek katolikus lett, mert mindkét nemzet nagy része római katolikus hitvallású PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
4 zat”: „A pravoszlávoknál más az összetartó erő. Náluk a megdönthetetlen például a slava 6 , a családi búcsú. Hívő vagy hitetlen, akkor is jön a pap a kalácsot megszegni, a vizet megáldani. Náluk az tekintély, hogy ő egy évben a templomnak a komája... Őnáluk ez nagyon szigorúan kötődik ahhoz, hogy vallás és nemzet. Ő azt az egyházat támogatja, mert ő szerb. Sem a katoli- cizmus, sem a reformátusság nem egy magyar jellegű dolog, elvben sem. A katolikus egyház minden nyelvű egyház. Nemcsak magyar... A szerb az nemzeti egyház. Talán a szerb pravoszláv egyház a »leg« ebben” .
Mindkét tartalom az „etnikai” s a „vallási” is összekeveredik, egymást kiegészíti a saját kultúra megélése és az önazonosság-tudat megfogalmazá- sának terein egyaránt. Összetett „etnikus-vallási” jelenségekkel találkozunk (Papp: 2004: p. 227.). Egy magyar beszélgetőtárs így utalt erre: „A szerbek vallási és nemzeti alapon is elkülönülnek. Nehéz a kettőt szétválasztani. Tehát ők Szerb Pravoszláv Egyház. Ők más szemmel néznek erre. Nemzeti egyház. Ő azt mondja, hogy az is pravoszláv, aki nincs megkeresztelve, ha szerb.” Miért maradhatott meg az ateizmus évtizedei alatt is ilyen fontosnak a szerbek életében a slava? Az interjúalanyok válaszai: „Meg kellett és meg
A mun-
kahelyekről a slava napján eltávozhat az a családtag, akinek ez a nap ün- nep
7 .
Vajdaságban a római katolikusok másképpen élik meg felekezeti hova- tartozásukat. Ide tartoznak a magyarok és a horvát közösség. A két kisebb- ségnek közös plébániái, imaközösségei is vannak főleg Észak-Bácskában. Vajon a közös kisebbségi lét és a közös felekezet közelebb hozza-e egymás- hoz, összekapcsolja-e ezt a két etnikumot? Egy magyar katolikus vallási vezető így nyilatkozott: „A horvátokkal egy szekérben vagyunk befogva. Ugyanaz a katolikus egyház, ugyanaz a püspökség, püspök. Teljesen más rivalitás jelenik meg. Az, hogy melyik nyelv lesz a többségben, előnyben, me- lyik lesz az egyház hivatalos nyelve, a papképző. Itt jelentkezhetnek naciona- lista fogások, hogy a másik rovására nyerjen előnyöket. Ez mindig hullámzó. Pillanatnyilag kevesebb ez a küzdelem, mert eléggé semleges a püspökünk, aki se a magyarságért nem áll ki, se a horvátokért, mert nem horvát .” Az
interjúrészletből kiolvashatónak tűnik, hogy a közös kisebbségi és felekezeti azonosság hátterében álló konfliktusforrás egy másfajta „rivalitás” jelenléte. A vallási hasonlóságok nem elegendők a nemzeti/nyelvi közeledéshez. A vallási vezetők főleg a saját etnikus-kulturális jellemzőinek az ápolói.
6 A slava (olvasd szlává) névnaphoz kötődő családi hagyományőrző búcsú/ünnepség, amikor a családtagok a munkából is kimaradhatnak. 7 Pl. Đurđevdan – György névnap, majdhogynem a szerbek nemzeti ünnepe PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com 5 Vallásosság a magyarok körében – az empirikus adatok tükrében 8
Keressük a vallás fontosságát a vajdasági felnőtt magyarok értékrendjében. A felkínált értékskálán (1-nem fontos, 5-nagyon fontos) a megkérdezett ala- nyok különböző dolgok/fogalmak közül választhattak. A válaszadók legtöb- ben a következő dolgokat értékelték: pénz, család, vallás, munka, erkölcs. A legmagasabb átlagjegy a 2,8, a legalacsonyabb 1,3 volt. A mintában érezhe- tően felfedezhető a vállalkozói hajlam, amikor a létfenntartás áll a központ- ban utána pedig a béke, család, szerelem, vagy a barátság. A véleményezés összesített átlagjegyei így alakulnak: a 2,8 átlagjeggyel szerepel a közösségi élet fontossága, majd következnek a létproblémák, pl. hogy mindig megsze- rezhesse, amit akar, vagy a változatos élet. A vallás 2,4 átlagjeggyel vi- szonylag magasan szerepel, amit a vezetésre és döntésre való jog követ. A szépség világa és az Istenben való hit, a siker, a szakmai érvényesülés, hogy mindig elérjük céljaink, hogy segíthessünk másokon, hogy tiszteletben tart- suk mások véleményét, a mértékletesség, még a 2 érték felett vannak. 2. táblázat: Az értékek átlagjegyei a magyarok körében – 2007
A templomba járási szokások megfelelnek a korábbi kutatáseredményeknek: a vajdasági magyarok fele évente jár misére, vagyis 35,5%-a főleg Kará- csonykor és Húsvétkor megy el a templomba, de ha ehhez hozzáadjuk azo- kat, akik évente egyszer, vagy még ritkábban járnak templomba (20%), ak- kor ez a válaszadók többsége. Mindössze 3,5% hetente többször, 14,7% jár
8 A Kárpát-Panel 2007 nemzetközi kutatás célja: megismételhető identitás-felmérés és időszerű magatartásvizsgálat. Kutatáskoordinátor: MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, vajdasági partner: Magyarságkutató Tudományos Társaság (Vajdaságban 380 fős minta) s.sz.
Elsődleges értékek átlagjegy s.sz. értékek
átlagjegy 1.
közösségi problémák 2,8 14.
hagyományok 1,9
2.
megszerezhesse, amit akar 2,5
15. önmegvalósítás 1,9 3.
változatos élet 2,5 16.
magyarság 1,9
4.
vallás 2,4
17. pénz
1,8 5.
vezetésre/döntésre való jog 2,3 18.
erkölcsösség 1,8
6.
szépség világa 2,2
19. munka
1,7 7.
Istenben való hit 2,1 20.
személyes szabadság 1,7
8.
segíthessen másokon 2,0
21. megbecsülés 1,7 9.
mértékletesség 2,0 22.
jó viszony az emberekkel 1,6
10.
siker 2,0
23. igaz barátság 1,5 11.
szakmai érvényesülés 2,0 24.
szerelem, boldogság 1,4
12.
tiszteli mások véleményét 2,0
25. család
1,3 13.
mindig elérje céljait 2,0 26.
békés világ 1,3
PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com 6 hetente, vagy 13,6% havonta rendszeresen templomba. A válaszadók majd- nem 10%-a soha se megy el a templomi misére.
3 .5 1 4 .7 1 3 .6 3 5 .5 3 .7 8 .3 1 1 .5 9 .3 0 . 0 5 . 0 1 0 . 0 1 5 . 0 2 0 . 0 2 5 . 0 3 0 . 0 3 5 . 0 4 0 . 0 h e te n t e t ö b b s z ö r h e t e n t e e g y s z e r h a vo n t a e g y s z e r K a r á c s o n y k o r / H ú s vé tk o r m á s va l l á s i ü n n e pe k k o r é ve n t e e g y s z e r r i t k á bb a n , m i n t é ve n t e s o h a
A vallási szertartást fontosnak tartják a vajdasági magyarok, de inkább hagyományból vagy nemzeti szokásként, például elhalálozáskor (91,3%), vagy házasságkötéskor (majdnem 89%), születéskor/keresztelés (88,7%). A vallási önbesoroláskor a vajdaságiak 63,7%-a azt nyilatkozta, hogy vallásos ember a maga módján. Mindössze 30% vallásos az egyházi szertartás sze- rint.
2. ábra: Vallásosnak tartja magát? PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
7
6 3 . 7 4 . 5 1 . 3 0 . 0 1 0 . 0 2 0 . 0 3 0 . 0 4 0 . 0 5 0 . 0 6 0 . 0 7 0 . 0 va l l á s o s e m b e r , e g y h á z s z e r t a r t á s a s z e r i n t va l l á s o s e m b e r a m a g a m o d j á n n e m va l l á s o s m e g y g y ő z ő d é s e s a t e i s t a
Viszonylag kevés azoknak a száma, akik ateistának vallják magukat, ami kitűnik a következő kérdésből is: az Isten a vajdaságiak életében 7-es fon- tosságú értéket kapott a tízes értékskálán. Az Isten fontossága az életkorral nő, de a fiatal és az idős generáció között a megjelölt átlagérték különbsége mindössze 1,3. Az Istenhez való ragaszkodás a fiatalok számára 6,2 átlagje- gyet kapott, míg a korosabbaknál (35 év felett) ez az érték hetes felett van.
(1. egyáltalán nem fontos… 10. nagyon fontos) 6 .2 7 .2 7 .5 7 .0 0 .0 1 .0 2 .0 3 .0 4 .0 5 .0 6 .0 7 .0 8 .0 9 .0 1 0 .0 1 8 -3 4 k ö z ö tt 3 5 -5 4 k ö z ö tt 5 5 é v fe l e tt ö s s z e s e n
Ha külön kutatjuk a fiatal generáció vallásosságát ma (Gábrity: 2002: p. 275), akkor hasonló adatokhoz jutunk. A közelmúlt válságos, félelmekkel telitett társadalmi közérzete az embereket családközpontúvá és vallásosab- PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com 8 bá tette Szerbiában. A közélettől való menekülés a vajdasági fiatalokat egy- részt családorientálttá tette, de a határon túli magyarok közül mégis a vaj- daságiak a legkevésbé templomba járók (Gereben: 2002). A társadalomban észlelt erkölcsi krízis feloldását nem mindenki találta meg a hitben. Sőt a fiatalok tanúi lehettek, a pravoszláv egyház politizáló, nacionalista törekvé- seinek, a muzulmán vallás fanatizmusának is. A vajdasági római katolikus egyház igyekezett bizalmat kelteni, nemzetösszetartó, segítőkész tevékeny- ségével, de a családok egy része félt nyíltan kimutatni vallási hovatartozá- sát.
Egy viszonylag nagyméretű nemzetközi ifjúság kutatást a budapesti Nemzeti Ifjúságkutató Intézet megrendelésére végeztünk el 2001 őszén 9 . A
kérdőív számos kérdései között megtalálható a vallási identitás kérdéscso- port is. A magyar válaszadók többségét születéskor római katolikus feleke- zetben keresztelték meg (88%). Csak 2,6% a reformátusok aránya, és a vá- laszadók mintegy 7,5 százalékát nem keresztelték meg. A jelenlegi vallásos- ságnál az őszinte válaszok már a fiatalok 20%-ánál kimutatja, hogy annak ellenére, hogy szülei megkeresztelték, a hitéletben nem igazán vesz részt. 4. ábra: A vallásosság megélésének módja a fiataloknál
A mintában igen kevesen vallásosak az egyháztanítás szerint (11,6%). Több- ségben vannak azok, akik „a maguk módján” vallásosak (64%), és jóval ke- vesebben azok, akik az egyház tanítását követik. Annak ellenére, hogy a fiatalok csoport hovatartozás tekintetében vállalják a vallási közösségben való tagságot, a tanítások követésében már jóval kevésbé elkötelezettek. A
9 A Mozaik 2001 – Kárpát-medencei fiatalok projektum keretében a vajdasági empirikus lekér- dezést és adatfeldolgozást a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság koordinálta. 1526 (1017 magyar és 509 szláv) fiatalt (15-28 év között), 24 magyarlakta településen kérdőívez- tünk.
0 1 0 2 0 3 0 4 0 5 0 6 0 7 0 v a l l á s o s , e g y h á z t a n . k ö v . v a l l á s o s a m a g a m ó d já n n e m t u d ja n e m v a l l á s o s h a t á r o zo t t a n n e m v a l l á s o s PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com
9 fiataloknál inkább a sajátos világkép, a remény a fontos számukra. Az egy- értelműen nem vallásos csoportok összesített aránya kb. 14%. Összhangban azzal, hogy a válaszadók többségére nem jellemző az egyház tanításainak követése, hanem inkább a maga módján való vallásosság, a vallásgyakorlás is ritka. A fiatalok majdnem fele csak évente néhányszor látogat el a temp- lomba (46%), és sokan ennél is ritkábban kerülnek a vallási közösségük körébe.
A fiatalok többsége hisz Istenben, vagy legalábbis egy magasabb hata- lomban. A határozatlanok aránya 6,7, az ateisták aránya pedig 5,2 százalék. Az egyértelműen istenhívők a minta körülbelül negyedét teszik ki, a kétel- kedők, de emellett magukat istenhívőknek mondók aránya a legmagasabb. A „magasabb hatalomban” hívők számottevő kisebbséget alkotnak (14,4%).
PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com 10
5. ábra: A vallásgyakorlás gyakorisága (templomba járás)
5 1 0 1 5 2 0 2 5 3 0 3 5 4 0 4 5 5 0 h e t i t ö b b a l k . h e t i 1 h a v i 2 - 3 h a v i 1 é v i n é h á n y é v i 1 r i t k á b b a n s o h a A vajdasági magyar népcsoport igazolja a tételt, hogy a kisebbségi lét álta- lában „kedvez” az egyházakhoz és a valláshoz való kötődés intenzitásának, mivel a vallásosság és a vallásgyakorlás általában egyike a nemzeti identi- tást erősítő tényezőknek. A lefolytatott vallásszociológiai kérdőívezés (2007) a vajdasági felnőtt lakosság körében, vallásosabb helyzetre utalt, mint a 2001- ben megkérdezett fiatalok (15-28 év között) véleményének elemzése. A fiata- lok szintén vallásosnak vallják magukat, de a templomba járás és a vallás- gyakorlás legtöbbjük részére idegen.
1. Szerbiában/Vajdaságban a lakosság nemzeti és vallási hovatartozása között jelentős összefüggés van. Jellemző a vallási jellegű sérelmekre, hogy összetartó hatásuk van, hisz még azokat is sújtják, akik nem egyházias beál- lítottságúak. 2.
Vajdaságban mindkét tartalom az „etnikai” s a „vallási” is összekevere- dik, egymást kiegészíti a saját kultúra megélése és az önazonosság-tudat megfogalmazásának terein egyaránt, így összetett „etnikus-vallási” jelensé-
mert ezek a jelenségek nemzeti hovatartozásuk meg- határozói is. 3.
Amikor a belháború sújtotta jugoszláv társadalomban összeomlottak az évtizedekig fennálló szocialista értékek, valamennyien „légüres térben” ta- lálták magukat : egyrészt a világnézetvesztés hatott, másrészt a hiányzó szo- PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com 11
ciális biztonság miatt, valamint a gazdasági válság bizonytalansága, a hábo- rús veszély miatt. Az értékrend felbomlása az embereket elfordította a nyil- vánosságtól és a család, vallási kiscsoportok, szűk baráti kör felé fordultak. 4.
Vajdaságban kevesen vallják magukat ateistának, de a felnőtt magyar lakosság fele csak évente jár misére és kb. 20% hetente. A vallási szertartást fontos, de hagyományból vagy nemzeti szokásként. A vallási önbesoroláskor a vajdaságiak 63,7%-a azt nyilatkozta, hogy vallásos a maga módján és mindössze 30% vallásos az egyházi szertartás szerint. 5.
A vajdasági fiatalok elmúlt tizenöt éve tele volt a lehetőségek megvoná- sával, problémákkal. A közéletből való menekülés a fiatalokat is családori- entálttá tette, de ettől még nem lettek szorgalmas templomba járók. A társa- dalomban észlelt erkölcsi krízis feloldását nem mindenki találta meg a hit- ben, pedig „divat lett” a templomba járás. 6.
A vajdasági magyar népcsoport is igazolni látszik a tételt, hogy a kisebb- ségi lét általában kedvez az egyházakhoz és a valláshoz való kötődés inten- zitásának, mivel a vallásosság és a vallásgyakorlás általában egyike a nem-
Felhasznált irodalom
, In.: Távlatok (A magyar jezsuiták folyó- irata), Budapest 1997, 6. szám.
, In.: Létünk folyóirat, Forum, Újvidék, 1997, 3-4 szám.
, In.: Multikulturalizmus folyóiratban, KLTE Szociológia Tanszék, Debrecen, 1998.
, megjelent az Új Kép Pedagógusok és szülők folyóirata, Vajdasági Módszertani Központ, Szabadka, 1998. dec, I/6 sz.
In.: Mozaik 2001-Gyorsjelentés, társszerzővel a Magyar fiatalok a Kárpát-medencében című tanulmánykötetben, Szerk.: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László, Nemeskéri István. Kiadó: Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest, 2002. p. 239-286. A vallás és az egyház a vajdasági magyarság körében , Távlatok 3, a Nyitott Távlatok civil szerve- zet folyóirata, Szabadka, II évf. 1. szám, 2004. július. 108-118 oldal
In.: Aracs, A délvidéki magyarság közéleti folyóirata, Logos Tóthfalu, 2005 dec. 24. V. évf. 3-4 szám. 39-43 oldal.
In.: Közérzeti barangoló, Szerk.: Gábrity Mol- nár Irén, Mirnics Zsuzsa, Kiadó: Magyarságkutató Tudományos Társaság, Szabadka, 2005. 91-106 oldal. Vajdaság (Szerbia) társszerzővel; In: Kárpát-Panel 2007, A Kárpát-medencei magyarok társa- dalmi helyzete és perspektívái, Gyorsjelentés, Szerk.: Papp Z. Attila, Veres Valér. Kiadó: MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet (Budapest), 2007. p. 120-184 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com 12
Egyéb használt irodalom Sergej Flere: Dekompozicija religiozne svesti kao oblik procesa ateizacije, In: Sociologija folyóirat; Kiadó Jugoslovensko udruženje za sociologiju, Beograd, 1977. br. 4. p. 597-620. Szerbiai Statisztikai Hivatal: Stanovništvo 3, Veroispovest, maternji jezik i nacionalna etnička pripadnost prema starosti i polu, Podaci po opštinama, Beograd. 2003. májusa Papp Richárd: Etnikus vallások a Vajdaságban? Kisebbségkutatás folyóirat, 2001/3, p. 415-436 Papp Rich á rd: Történelmi egyházak és kisegyházak a Vajdaságban: eltérő etnikus stratégiák? In.: Kisebbség és kultúra, Antropológiai tanulmányok 1; Kiadó: MTA, Etnikai-nemzeti Kisebb- ségkutató Intézete, MTA Politikatudományok Intézete, ELTE Kulturális Antropológiai Szak- csoport, Budapest, 2004. p. 212-248. Gereben Ferenc: A vajdasági magyarok nemzeti és vallási identitása, In.: Kisebbségkutatás, Minorites studies and reviews, Budapest, 2002
Summary
Religious behaviour in the multiethnic Vojvodina
There is an important relationship between people’s national and religious identity in Serbia. Typically religious type of offences have a cohesion effect on the community, for the reason that even those feel offended who do not have a religious attitude. The prohibition and restriction of some religious movements transform into ethnical issues, and affects a much more people than one would expect. Both the concepts of ‘ethnical’ and ‘religious’ often overlap each other and complete each other in Vojvodina, therefore a complex ethnical-religious phenomenon can be observed. The thesis seems to be relevant in case of the Hungarians in Vojvodina, namely that the minority existence usually strengthens the attachments to the church and religion, for the reason that religion and its practice is one of the factors that confirms national identity. PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com Yüklə 119,91 Kb. Dostları ilə paylaş:
|