A diplomácia feladata és funkciói
Köznapi nyelven: több jelentése van, tárgyalás, procedúra, külügyi tevékenység, személyi tulajdonság (diplomatikus), alapvető érdeksérelem nélkül meg tudja találni a megoldást, nem mondja meg az igazat, eltereli a beszédet a lényegről
Hagyományos: A diplomácia a nemzetközi kapcsolatok intézése, kapcsolattartás tárgyalások útján, „a diplomácia művészete”
Modern: külpolitikából eredő megfogalmazás, közvetlen kormányközi interakciók összessége, nemzetállamok hozták létre, célja a másik kormányra hatni
Külpolitika: a legkedvezőbb/legkevésbé kedvezőtlen elérése. Mit akarunk, mit nem akarunk.
Diplomácia: ennek eszköze
Nemzetközi jog: ezek szabályozása
Az átjárás a politika és a diplomácia között nem mindig önkéntes.
A diplomácia feladatait 3 részre szokták bontani:
1. konfliktuskezelés
2. bizalomépítés
3. együttműködésösztönzés
Fő eszköze a kommunikáció. (szóbeli, írásbeli)
Funkciói (bécsi szerződés határozta meg)
1.Képviselet, reprezentáció
Állandó (épület, személyek) – anyagi természetű megfontolások (költséges)
Vagy nem
Üzenetközvetítés kormányok nevében
2. Kapcsolat
Politikai, védelmi kulturális, stb..
Folyamatos, szívélyes, kölcsönös megbecsülés, jó légkör
Érzelemmentes kapcsolat (megsértődni csak utasításra lehet)
3. Információ
Tájékoztatás, tájékozódás
Partnerországról, gazdaságról, politikájáról
Információnyújtás
4. Tárgyalás (a diplomáciai tárgyalások nem nyilvánosak)
Célja a közös érdek feltárása
Cselekvés a közös érdekek alapján
Kompromisszummal végződnek, szerződéssel, okmánnyal záródik
A kompromisszumok mértéke fontos.
5. Érdekvédelem
A saját állampolgárok védelme külföldön, jogi védelem, útlevél és vízumügyek.
A diplomata – szakma történeti fejlődése
Hírnök:
Ókor, korai középkor
Feladata az üzenetközvetítés
A hír az célba is jusson – mentességek kialakulása (immunitást biztosítottak a számára – kölcsönösségi alapon történt)
Ügyvéd:
Elmondja az indoklást is – szabadabb ténykedésre, nagyobb a felhatalmazása, érvelhet az uralkodója nevében.
Levéltanács:
A diplom (levéltanács) szóból ered a diplomácia
Dokumentumok létrehozásában jártas
Képes ezeket rendszerbe illeszteni, ha szükséges, elő tudja venni
Tárgyaló: teljes felhatalmazással tárgyal saját központja nevében
Rezidens diplomaták (külföldön laknak)
Szakember: szakosodás a napirendben (agenda) XX. Század
Menedzser: a gazdaságdiplomata menedzser is, képviseli a hazai cégeket
A diplomáciai kapcsolat
Létesítése
Kapcsolat: eseti vagy állandó (misszió a bécsi szerződés megnevezése szerint)
Diplomáciai kapcsolat: képviselők útján, állandó missziók
Misszióvezető: jelölés, agreement alapján (a másik országnak el kell fogadni), megbízólevél
Misszió székhelye: fővárosokban, nagyvárosokban
Levéltára: kölcsönösség alapján.
Szankciók:
Kiutasítás
Kapcsolat felfüggesztése (helyreállítható)
Kapcsolat megszakítása
Diplomáciai kapcsolat tartása, misszió hiánya, vagy lezárása esetén 4 lehetőség:
A régióban lévő más misszió megbízása
Valamelyik budapesti képviselet megkérése
Más ország felkérése (semleges)
Utazó nagykövet
Külügyi politikai kapcsolatok
Iránya szerint:
Kétoldalú (bilaterális): két ország között
Sokoldalú (multilaterális): szerepe növekszik - nemzetközi intézmények, konferencia diplomácia
Szakterület szerint: szakosodás történt a diplomáciában is
- külügyi, politikai
- szakdiplomácia: középpontban szakkérdések
Néhány kifejezés:
Csúcsdiplomácia: az állami élet élén állók találkoznak egymással, államfők, uralkodók, miniszterelnökök, az esemény gyakran megjelenik a médiában, népes delegációk (gazdasági élet szereplői) is részt vesznek, alkalmat biztosít kétoldalú megállapodások megkötésére.
Ingadiplomácia: pl.: közel-keleti események, dél-szláv háború, közvetítés USA béli miniszterek segítségével.
Henry Kissinger amerikai külügyminiszter (Nixon idején),
Pingpong diplomácia: politikailag rideg viszonyok között egyes szakdiplomáciai ágak közvetítő, pótló, előkészítő szerepet töltenek be.
Nixon: USA – Kína kapcsolata. Asztalitenisz válogatott küldése – sokkal később elnöktalálkozó is létrejött
Népi diplomácia: állampolgárok tartanak kapcsolatot. Pl.: testvérvárosi kapcsolat
Külpolitikai kapcsolatok
Szintek:
Parlament, kormány
Külügyminisztérium
Missziók
Döntéshozatal a demokráciában:
Parlament – kormány – külügyminisztérium & hadügyminisztérium & gazdasági minisztérium – diplomáciai missziók
Parlament: választáskor a pártok bemutatják külpolitikai programjukat, fenntart döntési jogokat
Kormány: ezeknek a programoknak a törvényi szintre emelése lesz a feladata, de nem adja át teljesen. Nem foglalkozik napirendileg a külpolitikával, de pl. költségvetés, fegyverkezés stb. A Külügyi Bizottság és EU bizottság is felülvizsgálja a kormány munkáját.
Külügy-, hadügy-, gazdasági minisztérium: szakintézmények, vállalatok a parlamentben. Külpolitika napi intézése, demokráciában felülvizsgálja a kormány munkáját, ágazati felelőssége van, első helyi felelős: tájékoztatás, egyeztetés, koordináció a szakintézmények és szaktanácsok között.
Diplomáciai missziók: Követek, nagykövetségek, katonai attasék, kereskedelmi kirendeltségek, kulturális központok, titkosszolgálatok
Külügyminisztériumok szervezeti modellje
Miniszter – államtitkárok (1 államtitkár van) – helyettes államtitkárok
Helyettes államtitkárok
Területi, politikai: másik országgal való diplomáciai munka, regionális fortélyok, Európa, Ázsia… , referensek tevékenykednek az élén, klasszikus külügyminisztériumi tevékenységnek tekintik, , ide tartoznak a bilaterális missziók.
Egyéb politikai: multilaterális kapcsolatok, ENSZ, egyéb nemzetközi szervezetekkel, nemzetközi jogi, kereskedelmi – kulturális – tudományos (átfedések más minisztériumokkal), elemzők, stratégiák kidolgozása, érdekvédelem, leszerelés, fegyverzetcsökkentés, protokoll.
Külföldi missziók felépítése
Misszióvezető: Kulturális diplomácia, Kereskedelmi részleg, Katonai attasé, Helyi alkalmazottak, Politikai beosztottak, Adminisztratív ügyek, Sajtó részleg, Konzuli ügyek
Költségvetési szempontból fontos a létszám.
A külügyi diplomaták ranglistája:
1. Nagykövet (misszióvezető): főmegbízott, rendkívüli és meghatalmazott,
Vatikán: apostol
Brit nemzetközösségen belül: főképviselők
2. Rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter: nem a kormány tagja
3. Ügyvivő: kinevezett ügyvivő
4. Ideiglenes ügyvivő: nagykövet távollétében helyettesít
5. Meghatalmazott miniszter
6. Minisztertanácsos
7. Tanácsos (1. 2. 3. osztályú)
8. Titkár (1. 2. 3. osztályú)
Attasé: legkezdőbb diplomáciai fokozat
Diplomáciával szembeni követelmények:
Megbízhatóság (őszinteség), lojalitás a saját kormányhoz
Pontosság
Gazdaságdiplomácia feladatai
Brit kereskedelmi szervezetek, képviseleteknek:
1.Tájékoztatni kell a misszió vezetőjét a helyi gazdasági feltételekről
2. Külügyminisztérium és gazdasági minisztérium tájékoztatása és képviseleteik ellátása
Gazdaságdiplomácia: kettős alárendeltség: külügyi és gazdasági – külpolitika
1987-ig külkereskedelmi Minisztérium
87-90-ig Kereskedelmi M.
90-94-ig Nemzetközi kapcsolatok és Minisztériuma
94-98-ig Ipari és Kereskedelmi M.
98-2002-ig Gazdasági M.
2002-2008-ig Gazdasági és Közlekedési M.
2008- Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági M.
3. Tanácsadás a hazai ipari és kereskedelmi vállalkozások számára az exportlehetőségek reális céljáról. Tájékoztatást ad a helyi szabályokról, a befektetési lehetőségekről. Megkeresés esetén információkat kell adni cégekről.
4. Kapcsolatteremtés helyi szervezetekkel.
5. Politikai és gazdasági rendezvények lebonyolításában való részvétel
A magyar gazdaságdiplomácia
- Kettős alárendeltség
- Felelős személy: külgazdasági szakdiplomata
A misszión belül egy szakterületet lát el. A gazdasági minisztérium állományából átmenetileg meghatározott időre átkerül külföldön a külügy minisztérium állományába – külügyi alapvizsgát kell tenniük, nem feltétlenül egyedül látja el feladatát.
- Jelentő funkció: Az egyik legfontosabb feladat. Dokumentálnia kell azokat az információkat, melyekhez hozzájut. Periodikus jellegű jelentések, részletesen bemutatják a fogadó ország helyzetét, külkapcsolatait. Utólagos értékelés/operatív jellegű – folyamatos/ad hoc értékelés – felszólításra, jelentős eseménykor. Nem nyilvános úton küldött jelentések, feltételezik, hogy a rejtjel információkat nem tudják felfedni. Mára megszűnt az általános bizalmatlanság az országok között.
Éves beszámoltatás: külpiaci értekezlet – szükséges információk: fogadó ország kapcsolata az EU-val, fogadó ország külkapcsolatainak irányai (működő kereskedelmi pályák, változások), kétoldalú árucsere-forgalom, szolgáltatások forgalma.
ITD Hungary: kereskedelemfejlesztéssel és befektetés fejlesztéssel foglalkozó intézmény. Részben átvállalja az államtól ezeket a feladatokat.
Bevett módszerek: promóciós módszerek, nemzetközi kiállítások, vásárokon való részvétel
Magyar kereskedelmi napok, befektetés-ösztönzés.
Feltételek, hogy kik lehetnek külgazdasági szakdiplomaták:
Magyar állampolgárság, büntetlen előélet, felsőfokú közgazdasági, műszaki, külkereskedelmi jellegű végzettség, min. 5 év gyakorlat, egészségügyi alkalmasság, gépjárművezetői engedély, számítógépes ismeretek, 57 év a max korhatár
Ország specifikus: nyelvtudás
A külképviselet 24 órás munkahely, mindig mindenhol elérhetőnek kell lenni: külföldi fizetés igazodik a helyi fizetésekhez.
A diplomatával szembeni követelmények
Szóbeli és írásbeli intézkedést bonyolítja a partnerországgal, állandó kapcsolatban áll velük. Követelmények a korral változnak.
1.Klasszikus követelmények:
Megbízhatóság
Pontosság: Közlésben, válasz hazatovábbításában.
A szándékos félreinformálás kerülése, nem szándékolt félreinformálás: nem ismerjük a nyelvet, a körülményeket.
Megértést biztosító módszerek: emlékeztetők, feljegyzés a tárgyalásról, szóbeli: visszakérdezés
Információtorzítás saját érdekében, objektivitás szükséges, saját érzelmeket ki kell zárni
Higgadtság: a diplomata csak parancsra sértődhet meg,
Türelem: a szakma nem azonnal kínál eredményeket. Veszély: a folyamat felgyorsítása az eredményért
Szerénység: a partner véleményére kell koncentrálni. A túlzott hiúság nehézzé teszi a hibák elismerését és korrigálását.
Rugalmasság: új szokások, körülmények tudomásulvétele, és alkalmazkodás, empátiakészség, alkalmazkodás a partnerország változásaihoz, illetve a hátország változásaihoz.
Lojalitás: kormányhoz
2.Egyéb szakkövetelmények:
Biztos és speciális nyelvismeret. Fogadó ország nyelvét ismerni kell.
Szakosodás és sokoldalúság.
Nemzetközi jogi és szervezeti ismeretek.
Állóképesség.
A diplomáciai érintkezés főbb szóbeli formái
Fajtái:
Telefonbeszélgetés
Udvariassági látogatás 15-20p
Tárgyalás: a tárgyaló vezetője beszél, nem nyilvános, míg nincs egyezmény. Szakértő előtte felkészíti.
Találkozás protokolláris alkalmakkor (fogadások, ünnepek).
Rövid találkozok követelménye: pontosság, tárgyszerűség, időbeni távozás.
Írásbeli kapcsolattartás a diplomáciában
Jegyzék: már nem nagyon fordul elő
Szóbeli jegyzék: személyesen adják át, érintkezés 90%-a ebben a formában van, fél oldal. Udvariassági formulák, érdemi tartalmi rész, fejléc, E/3. vagy T/3. személy végig.
(címeres külképviseleti fejléc)
Note verbale
A Magyar Köztársaság ………..-i Nagykövetsége tiszteletét fejezi ki a ………. Köztársaság ………….. Minisztériumának, és van szerencséje közölni az alábbiakat:
(itt következik a tartalmi rész, folyamatosan harmadik személyben, mint a Magyar Köztársaság)
A Nagykövetség megragadja az alkalmat, hogy a Minisztériumot legmagasabb nagyrabecsüléséről újólag biztosítsa.
(pecsét)
(misszióvezető monogramja)
Hivatalos levél politikai ügyekben ritka, inkább jegyzék
Emlékeztető
Non paper – fel lehet mérni a reakciót, nem hivatalos papír
Jegyzék vagy levél visszautasítása
Tartalmi követelmények
A diplomácia változásai, a korszerű diplomácia
Világrend változásai:
1.Globalizáció (fogyasztás, gazdaság országokon átívelése)
Információs é kommunikációs forradalom (IKF) - Új feltételek közé helyezi a diplomáciát
2. A kétpólusú világrend vége
- egy pólus van: USA
- gazdaság 3 pólusú: USA + NAFTA, EU, Japán+tigrisek
Ellentmondás az USA egyoldalú megoldásai és a nemzetközi szerveztek multipoláris nézetei között. Ma már nem csak a katonai biztonság számít, hanem a gazdasági és szociális biztonság is fontos. Fenyegeti-e valaki az állam méltóságát?
3. Vesztfáliai rendszer bomlása – az államok fontossága, szerepköre háttérbe szorul
Változó aktorok:
Klasszikus (ókór-19.sz): szereplők az államok
Modern (20.sz): nemzetközi intézmények és államok
Posztmodern (1990-től): belépnek a nem állami szereplők. Az államok továbbra is fontosak (külpolitikai érdekek). Nemzetközi intézmények is fontos szereplők, nem szűnnek meg, létüket számos ok indokolja. Számok nő, főleg a NGO-k. Jelentős szerepük van az integrációknak – Integrációs diplomácia, TNC-k ellentétek a nemzetközi intézményekkel.
Szubnacionális szereplők (városok, régiók)
Új elméletek, irányzatok:
Reformisták: a nemzetközi szervezetek a legfontosabb szereplők, de előbb ehhez meg kell reformálni őket
Neoklasszicisták: legfontosabb szereplők az államok
Konstruktivizmus: a szereplők között változik az azonosságtudat és az identitás. Pl. kialakulnak kollektív identitások.
Agenda változásai:
Klasszikus kor: háború és béke kérdései
Modern kor: klasszikus + kereskedelmi diplomácia, pénzügyi diplomácia, kulturális, sport diplomácia.
Posztmodern: megjelenik a gazdasági diplomácia, szakdiplomáciai ágazatok, békeműveletek (pl. békéltetés, békefenntartás, béketeremtés, békeépítés)
A biztonság fogalma kibővült: a diplomáciának mindezekkel foglalkoznia kell.
Új kockázatok: természeti katasztrófák, környezet pusztulása, terrorizmus, szervezett bűnözés, szélsőséges politikai irányzatok, illegális migráció, energia- és élelmiszerválság, Észak- Dél konfliktus.
High-politics: katonai
Low-plotics
Szakosodott diplomáciák: gazdaság, pénzügyi, agrár, energia, környezeti, média, kulturális, sport, védelmi, igazságügyi, rendészeti, oktatási, ifjúsági, regionális, városi, stb…
Az Aréna változásai:
Klasszikus: bilaterális diplomáciai kapcsolatok
Modern: klasszikus + multilaterális kapcsolatok, nemzetközi szervezetek, konferencia diplomácia
Posztmodern: modern + globális, regionális diplomácia
Integrációs diplomácia: az állami szuverenitás csökken, elhalványulnak a klasszikus külpolitikák – közös érdek, egységes képviselés, harmonizáció
Multilaterális diplomácia szerepe csökken, okai: USA úgy véli önmaga képes egyes problémák megoldására. Oroszország is, de még nem olyan erőteljesen. Napjainkban szakítási kísérletek a Bush-i külpolitikával. Hajlik a multilaterizmus felé.
Ellentmondások a nemzetközi jogelvek között: be nem avatkozás elve – népirtás (Koszovó)
Nemzetállami integritás – nemzeti egység
Nemzetközi intézmények reformálására van szükség, pl. BT reformja
Az architektúra változása:
Klasszikus: uralkodók, államfők + kancelláriák segítségével követeket küldtek külföldre
Modern: állam és kormányfők, külügyminisztérium, missziók, egyéb
Posztmodern: megnőtt a szakminisztériumok szerepe, közintézmények, önkormányzatok
Szaktárcák szerepe megnő a külpolitika végrehajtásában. Szakértelemre van szükség, a Külügyminisztérium versenyhelyzetbe kerül. Államközi koordináció fontossága nő. (pl. terror elleni harc: KÜM + honvédelmi tárcák + rendészeti minisztérium + igazságügyi tárca) (pl. természeti katasztrófák (KÜM + környezetvédelmi tárca)
Egyes témákban a tárcák együttes jelenléte szükséges.
Csúcsdiplomácia szerepe fontos marad.
Az alapfunkciók változásai:
Klasszikus: hírnök, dokumentátor, tárgyaló
Modern: képviselet, információ, tárgyalás, kapcsolatépítés, konzuli védelem
Posztmodern: előbbiek + specialista + menedzser
Képviselet: továbbra is pótolhatatlan. Személyes ottlét: azonnali reagálás
Missziók csökkennek, virtuális diplomácia, honvédelmi honlapok, laptop diplomaták, minden ország létrehozta saját honlapját: összes fontos álláspont
Laptop diplomácia: nincs külképviselet, 1fő tartózkodik kint
EU: egységes külügyi szolgálat (EKSZ) elképzelése
Információ: Régen tények, események
Cnn-hatás, internet
Áttevődik a tartalom: hír elemzése, kommentár, háttér megadása, az adott kormányzat szándékainak közlése
Információnyújtás: ami más forrásból nem hozzáférhető, közvélemény érdeklődése megnőtt a diplomácia iránt, ez a tárgyalási fázisban káros lehet
Tárgyalás: megnő a szakértők szerepe, elektronikus kapcsolattartás segít, de nem helyettesít. E-mail: előkészítés (tárgyalási anyagok), E-diplomácia: kisebb költségvetés, laptop használata a konferenciákon – nincs szemkontaktus, a másikra kell koncentrálni
Kapcsolat: nem állami szereplőkkel is. Pl. terroristákkal, NGO-kkal (public diplomacy). Fő cél a meggyőzés, lazább kapcsolat. Digitális munkakultúra (telefon e-mail elérhetőség)
Konzuli: kevesebb a vízumkiadás, egyszerűsödik és bővül több külföldi házasság, érdekképviselet.
Az alkalmasság változásai:
Klasszikus: polihisztor (hősök)
Modern: képzettség, megbízhatóság, nyelvismeret.
Posztmodern: szaknyelvtudás, szakismeret, elemzőképesség, digitális munkakultúra.
Pontos végrehajtókra van szükség: elérhetőség, pontosság, hálózati partnerség (networking)
Specialisták, proaktív munkafelfogás, és menedzseri képességek.
Dostları ilə paylaş: |