Irodalom- és művelődéstörténeti alapfogalmak S. Horváth, Géza Irodalom- és művelődéstörténeti alapfogalmak

66⁶⁶A változatok felsorolását helyszűke miatt mellőzöm.

67⁶⁷Szarvas – Simonyi: Ny. Szót. I. 299. 1.

68⁶⁸Czuczor – Fogarasi: id. m. I. 770.1.

69⁶⁹U. o. IV. 954.1.

70⁷⁰Margalits: id. m. 82.

71⁷¹U. o. 83. és alább 580.1.

72⁷²Wuttke: Das deutsche Volksaberglaube. 414.1.

73⁷³U. o. 270–271.1.

74⁷⁴Kiadta Katona I. Budapest, 296-297. 1.

75⁷⁵Grimm: Deutsche Myth. III. 315.1.

76⁷⁶Ethnographio: 1926. évf. 73.1.

77⁷⁷Gonzenbach: Sic. Márch. I. 55. sz. 350–366.1. Die Geschichte von Feledico und Epomata.

78⁷⁸Ethnographio: 1926. évf. 27.1.

79⁷⁹Berze Nagy J.: Babonák, stb. Besenyőtelken. Ethnogr. 1910. 25. skk. 1. Az in effigie rontásra igen sok adatot lehet még találni: Wuttke: id. m. 384. 1. és Pauli: Schimpf und Ernst. Hsgg. von I. Bolte. Berlin, 1924. II. 316-317. 1.

80⁸⁰Kertész M. id. m. 25. 1.

81⁸¹A honfoglaló magyarok műveltsége (Ak. Ért. 1897, 298-315.1.)

82⁸²A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége (Árpád és az Árpádok, szerk. Csánki Dezső, 17-42.1. és külön Olcsó Könyvtár 1569-71. sz.)

83⁸³Gombocz, Nyr. 32:259.

84⁸⁴Tolnai, MNy. 9:242.

85⁸⁵V ö. Meillet: Comment In mois changent de sens (L'année sociologique 9:1), továbbá Wundt és Paul munkáiról írt bírálatait (uo. 595,, 11:791); Baranyai Z.: A jelentéstannak egy új irányáról (Nyr. 38:61, 107). Gombocz Z.: Képzettársulás és jelentésváltozás (Mny. 7:97 s köv. 1.). Tolnai Vilmos: A szólásokról (MNy. 5:193 s köv. 6:105 s köv.). Wörter und Sachen, Kulturhist. Zeitschrift für Wort- und Sachforschung Heidelberg. 1909. I. köt. Vorwort.

86⁸⁶Főbb forrásaim: Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Az M. T. Akadémia megbízásából szerkesztette Komáromi Andor. Budapest, 1910. - Soldans Gescbichte der Hexenprozesse. Neu bearb. von H. Heppe I-II. Stuttgart, 1880. - J. Hansen: Zauberwahn. Inqmsition und Hexenprozesse im Mittelalter..., München und Berlin 1900, J. Hansen: Quellen und Untersuchungen zur Geschichte des Hexenwahns ... Bonn, 1901. - Vö. még Kertész, Nyr. 40:49 s köv.

87⁸⁷Az EtSz. e szót különválasztja az előbbítől.

88⁸⁸A szóval, "igével" való rontásnak a babonája tulajdonképpen sokkal régibb a kereszténységnél.

89⁸⁹Byloff Fritz: Das Verbrechen der Zauberei 253. I.

90⁹⁰Borchardt-Wustm. 36.1. Vö. még Seligmann: Der Böse Blick. Berlin 1910. I-II.

91⁹¹Asbóth, Nyr. 29:6.

92⁹²Soldan-Heppe; Geschichte der Hexenprozesse 2:134.

93⁹³Vö. n. die Zunge lösen. fr. délier la lengue stb.

94⁹⁴Vö. Gombocz. MNy. 6:431.

95⁹⁵Hansen: Zauberwahn 74.

96⁹⁶E. B. Tylor: Primirive Culture. London, 1871. I. 84.

97⁹⁷Hansen Quellen 555. Soldan-Heppe 1:297.

98⁹⁸Soldan-Heppe 1:306.

99⁹⁹Ugyanazon per ítéletében: item serpentes coctos in finem magicam vorare (uo.). Ut herbarum vires cognoscore possint, serpentes procurase, somedisse fassiones testium fernur (uo. 539).

100¹⁰⁰Hansen: Quellen 542.

101¹⁰¹J. Müller: Beitrige zur Geshichte des Herenglauben und der Hexenprozesse in Siebenbürgen, 56.

102¹⁰²Párja megvan a németben is: mit allen Salben geschmiert - de azert nem kell a magyar szólást fordításnak tartanunk.

103¹⁰³Vö. Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia 432.

104¹⁰⁴Bethlen M. önéletír. 1:327-28; Barna F., Ethn. 15:206.

105¹⁰⁵VB. Tolnai, MNy. 5:418.

106¹⁰⁶Lehmann: Babona és varázslat, Budapest, 1900. 1:148.

107¹⁰⁷Gönczi, Ethn. 16:34.

108¹⁰⁸Tylor id. m. I:85.

109¹⁰⁹1586-i velencei kiadás 42.1., Katona L., Ethn. 18:170.

110¹¹⁰Kétségtelenül sajtóhiba van Dugonics adatában: Néha az ördögnek is gyertyát kell nyújtani (Péld. 1:9).

111¹¹¹Borch-Wustm. 474.

112¹¹²Hornyánszky Gyula: A szó hatalma. E. Philologiai Közlöny 1914, 633. E. Cassirer: Philosophie der symbolischen Formen. I. Die Sprache 56. 1.

113¹¹³Solymossy Sándor: Névmágia. Magyar Nyelv 1927. 83. I.

114¹¹⁴V.ö. H. L. Strack: Einleitung in den Talmud. 1908.

115¹¹⁵(Die mündliche Rede) „hatte sich „oftmals in gesetzlicher Wortformel zu bewegen, die durch Reim und metrische Fassung so eindning-lich für den Hörer als wiederstandsfähig gegen Enstellung gemacht war, durch Häufung der Ausdrücke insbesondere durch Tautologie und negativen Schlussatz dem Inhalt des Geschäfts von allen seiten beizukommen und seiner Wichtigkeit die Feierlichkeit anzupassen strebte.... Die Sprache verlangt nach Unterstützung durch die Geberde, und zwar umso dringender, je weniger sie selbst im Stand ist, abstracte Dinge wie z. B. ein Recht, eine Obligation genau auszudrücken, A m i r a: Recht. Paul Grundriss der germ. Phil. IV. 70

116¹¹⁶Hier liegt der Punkt, wo die inneren Formwege der Prosa von denen der Poesie sich scheiden. In der Poesie bleibt die syntaktische Struktur nebensächlich. latent, immanent und ordnet sich der rhyth-mischen, metrischen. prosodischen Gruppierung unter, während sie in der Prosa desto schärfer hervortritt, desto wichtiger und wirksamer wird, je entschiedener der Prosaiker sich vom poetischen Stile und vom lyrischen Stimmungswesen entfernt. Vossler: Gesammelte Aufsätze zur Sprachphilosophie. 1923. Poesie und Prosa 226. 1.

117¹¹⁷Thomas Mann egy alkalommal azt írja: „Was aber das, Wort' betrifft, so handelt es sich da vielleicht weniger um eine Erlösung als um ein Kaltstellen und Auf-Eis-legen der Empfindung?" Tonio Kröger 4.

118¹¹⁸E. B. Tylor: Die Anfänge der Cultur. I–II. Leipzig, 1873 (a továbbiakban: Tylor: Die Anfänge der Cultur). I. 388.

119¹¹⁹W. Marsden: The History of Sumatra. London, 1811. 286.

120¹²⁰R. F. Burton: A Mission la Gelele, King of Dahomey. II. 1864. 284.

121¹²¹J. Lubbock: Die Entstehung der Civilisation. Jena, 1875. 203.

122¹²²A. P. Reid: Religious Belief of the Ojibois or Sauteux Indians. Journal of Anthrop. Institute, III. 1874. 107.

123¹²³R. F. Burton: The City of the Saints. London, 1861. 142, továbbá Transactions of the Ethnolog. Society, IV. 265 és VI. 167.

124¹²⁴Az orosz Billings-expedíció Kamcsatkába, 1798. (M. Sauer: An Account of a Geographical Expedition to the Northern Parts of Russia. London, 1802. 135.)

125¹²⁵J. G. Müller: Geschichte der Amerikan. Urreligionen. Basel, 1855. 208–209.

126¹²⁶Auszug aus Pallas’ Reisen. III. Frankfurt, 1777. 30.

127¹²⁷K. v. d. Steinen: Unter den Naturvölkern Central-Brasiliens. Berlin, 1894. Magyarul: Közép-Brazília természeti népei között. Átdolgozta Bátky Zsigmond. Bp. 1914. 20.

128¹²⁸J. B. Fraser: A Tour Through Part of the Snowy Range of the Himālā Mountains. London, 1820. 530.

129¹²⁹H. Gering: Die Edda. 1893. 202.

130¹³⁰Vogt's Altnordische Bibliothek, XVI. 1921. 3.

131¹³¹E. I. Geijer–A. A. Afzelius: Swenska Folksvisor. II. 32. sz., 7-14. I. "Stolts Hilla"; másik változata uo. III. 81 – 86. I. "Hung Vallemo". – A dán románc Syv és Nyerup III. 327. "Ribolt og Fröken Guldborg". Fordítása W. Grimm: Altdänische Heldenlieder, Balliaden und Märchen. 1811. 74.

132¹³²Skót szövege W. Scott: Minstrelsy of the Scottisch Border. I. 218. „The Douglas Tragedy”.

133¹³³Chambers: Popular Rhymes and Fireside Stories. Edinburgh, 1841. 38.

134¹³⁴M. Kampmann: Eesti muinasjutud. Reval. I. Jahresber. der estn. Philol. und Gesch. III. 1920-ról. Dorpat, 1926. 68.

135¹³⁵Uo. W. Anderson kivonata, 69.

136¹³⁶W. Radloff: Proben der Volksliteratur der türkischen Stämme Süd Sibiriens. I-VI. Sanktpeterburg, 1866-1886. III. 374.

137¹³⁷Az idetartozó irodalom összeállítását lásd nálam: Ezeregyéj című értekezésben, Ethn. 1919. 65. „Hattyúlányok” cím alatt újabb adatokra E. Cosquin: Les contes indiens el l'occident. Paris, 1922. 281 – 288 és Pápay József: Osztják népköltési gyűjtemény. Bp. 1905. 28; Munkácsi Bernát: Vogul népköltési gyűjtemény. I–IV. Bp. 1892–1921 (a továbbiakban: Munkácsi: Vogul népk.). II. 0309.

138¹³⁸G. Thiele: Danske Folkesagn. I. 1869. 45 és Ethn. 1921. 85.

139¹³⁹A Panci-manci típus irodalmára lásd J. Bolte–G. Polivka: Anmerkungen zu den Kinder- und Hausmärchen der Brüder Grimm. I–V. Leipzig, 1913–1918 (a továbbiakban: Bolte–Polivka: Anmerkungen). I. 496; etnológiai jelentőségéről lásd E. Clodd: Tom Tit Tot, an Essay on Savage Philosophy in Folktale. London, 1898. – Vö. Katona Lajos irodalmi tanulmányai. Szerk. Császár Elemér. I. Bp. 1912. 287–290 (Magyar Népmese-typusok XVI.).

140¹⁴⁰N. Nyrop: Navnets magt. Opuscula philologica, 1887. 179.

141¹⁴¹E. Souvestre: Le foyer breton, C. Levy kiad. I. 200 és II. 70. Már a XII. században Malmesburynél (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1902. 950); Gesta Romanorum CVII. „Percute hic” (Katona Lajos kiad. Bp. 1900. 307-309); skót balladában: „Tom of Ercildoune” (F. J. Child: English and Scottish Popular Ballads. I. Boston, 1882. 227). – Mesékben elátkozott várba kerülő hősnek nem szabad beszélni (nálunk: Gaal György Magyar népmesegyűjteménye. I– III. Kiadta Kazinczy Gábor és Toldy Ferenc. Pest, 1857–1860. II. 219; Mailand, Magyar Népköltési Gyűjtemény (a továbbiakban: MNGy) VII. 7. sz.)

142¹⁴²W. Hertz Parsifal-fordítása. Stuttgart, 191l5. 546-547. L, 240. j.

143¹⁴³Wolfram von Eschenbach: Parzival. III. 722. sor (K. Pannier, Reclamkiad. I. 142 és 169).

144¹⁴⁴azonosítja

145¹⁴⁵J. Mooney: The Sacred Formulas of Cherokee. Report of the Bureau: Smitsonian Institute, Washington, VII. 343.

146¹⁴⁶A. B. Ellis: The Ewe-speaking Peoples. London, 1890. 98–99.

147¹⁴⁷W. H. R. Rivers: The Todas. London, 1906. 627.

148¹⁴⁸Fr. Nansen: Eskimoleben. Berlin, 1902. 233.

149¹⁴⁹De Groot: The Religious System ofChina. I. Leyden, 1892. 212.

150¹⁵⁰csorbítatlan egységben, összevonva

151¹⁵¹U. Holmberg: Permalaisten uskonto 14 és J. Wasiljev: Übersicht über die heidnische Gebräuche der Wotjaken. Mémoire de la Société Finno-ougrienne, XVIII. 102.

152¹⁵²I. v. Klaproth: Reisen in dem Kaukasus. I. Hale, 1812. 253.

153¹⁵³H. Spenser: Life in the Forests of the Far East. I. 197.

154¹⁵⁴A. Bastian: Die Voelker des Oestlichen Asiens. Studien und Reisen. Leipzig–London–Jena, 1866–1871 (a továbbiakban: Bastian: Die Voelker). IV. Reise durch Kambodja nach Cochinchina. 386.

155¹⁵⁵Bastian: Die Voelker III. Reisen in Siam. 219.

156¹⁵⁶L. Lévy-Bruhl: Das Denken der Naturvölker. Wien, 1921. 37 és R. Andree: Ethnografische Parallelen und Vergleiche. I–II. Stuttgart, 1878–1889 (a továbbiakban: Andree: Ethnogr. Parall.). I. 172.

157¹⁵⁷R. Taylor: The Ika a Maui; or New Zealand and its Inhabitants. London, 1870. 184 és Tylor: Die Anfünge der Cultur II. 432.

158¹⁵⁸J. B. Sprix und K. Fr. Ph. Martius, Ethnogr. Amerikas, I. 485.

159¹⁵⁹Mészáros Gyula: Csuvas ősvallás. Bp. 1909. 410.

160¹⁶⁰U. Holmberg: Die Religion der Tscheremissen. FFC 61. Porvoo, 1926. 194.

161¹⁶¹W. Radloff: Aus Sibirien. I. Leipzig, 1893. 316.

162¹⁶²I. Bird: Unbeaten Tracks in Japan. I. London, 1880. chap. XXIII.

163¹⁶³H. Schurtz: Urgeschichte der Kultur. Leipzig, 1900. 191.

164¹⁶⁴Jakutoknál: Billings-expedíció, lásd 7. j. alatt, 137. 1.

165¹⁶⁵Botokud indiánoknál, lásd P. Neuwied: Reise nach Brasilien. II. 1820. 39.

166¹⁶⁶Bastian: Die Voelker II. 494.

167¹⁶⁷E. J. Eyre: Discovery into Central-Australia. II. London, 1845. 324.

168¹⁶⁸Van Hasselt, Zeitschrift für Ethnologie, VIII. 1876. 185.

169¹⁶⁹Pechuel-Loesche nyomán Andree: Ethnogr. Parall. I. 169.

170¹⁷⁰J. G. Müller: Geschichte der Amerikan. Urreligionen. Basel, 1855. 389

171¹⁷¹W. Wundt: Völkerpsychologie. Bd. II. Religion und Mythos. 1. Teil. 307.

172¹⁷²Fr. Panzer: Einleit. zu Alb. v. Scharffenbergs Lanval. Bibl. d. Litt-Vereins, Stuttgart, 227. köt. Bevezetés 38.

173¹⁷³Nálunk legteljesebb formája: Mailáth János: Magyar regék, mondák és népmesék. Pest, 1864. 230. "Tündér Ilona". Vö. Merényi László: Dunamelléki eredeti népmesék. I. Pest, 1863. 2. sz. "Az ördög fogadott testvére".

174¹⁷⁴Főképp a Varázsló és inasa típusban; Bolte–Polivka: Anmerkungen, Grimm 68. sz.-hoz. Behatóan E. Cosquin: Les Mongols et leur prétendue rôle dans la transmission des contes indiens vers l'Occident européen. Paris, 1922. 497–612. Sajátságos, hogy magyar példányainkban ez az "Ohai" motívum hiányzik.

175¹⁷⁵Munkácsi: Vogul népk. II. 043.

176¹⁷⁶Munkácsi: Vogul népk. II. 0350, 0378.

177¹⁷⁷Pápay József: Osztják népköltési gyűjtemény. Bp. 1905. 272-276.

178¹⁷⁸Böckel: Psychologieder Volksdichtung. 1906. 100–131.

179¹⁷⁹Spencer–Gillen: The Northern Tribes of Central Australia. London, 1899. 277.

180¹⁸⁰Brodding: An Taboo Customs among the Santals. Journal of Asiatic Soc. of Bengal, III. 1898. 20.

181¹⁸¹J. Mooney: The Sacred Formulas of Cherokee. Report of the Bureau: Smitsonian Institute, Washington, VII. 352.

182¹⁸²Munkácsi: Vogul népk. III. 228 és II. 0313.

183¹⁸³Bjeljavszkij után Munkácsi: Vogul népk. I. 156.

184¹⁸⁴Patkanov után Munkácsi: Vogul népk. II. 0320.

185¹⁸⁵Srbsko-Dalm. Magazin, 1866. 54, 86-94.

186¹⁸⁶Zubritzkyj M., Narodnij Kalendar, III. 1900. 59.

187¹⁸⁷MNGy IV. 28-29.

188¹⁸⁸J. G. Frazer: Le rameau d'or. I. Paris, 1904. 185. sk.

189¹⁸⁹allúzió: utalás, célzás

190¹⁹⁰Dobrizoffer: Geschichte der Abiponen. II. Wien, 1783. 203.

191¹⁹¹E. B. Tylor: Researches into the Early History of Mankind. 1878. chap. VI.

192¹⁹²K. F. Karjalainen: Die Religion der Jugra-Völker. II. FFC 44. Porvoo, 1922. 335.