b) az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés; c) a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; d) annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes; e) rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; f) az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával.
A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek
A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése a korai fejlesztésre épül. A kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztésük kellő időt, alkalmat biztosít: a) az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére, b) a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére, c) a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére, d) az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására, e) az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére. Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. Az egymáshoz való közeledés, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztése a csoportos foglalkozásokon valósítható meg.
Az autista, autisztikus gyermek
Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Az autisztikus kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. Ennek eredményeként (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozott mennyiségű, de célszerűen használt augmentált - vizuálisan segített - kommunikációs eszköztárral. A szociális interakció csecsemőkori szintjét segítséggel használhatja, és a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükséges viselkedéselemekkel képességeitől függő szinten rendelkezhet. A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fő céljai, kiegészítve a viselkedésproblémák, viselkedés- és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával (szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel. A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autisztikus kisgyermekek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsődleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő - különösen a természetes élethelyzetek - használandóak a fejlesztésre. A fejlesztések során szükséges az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása. Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni tervekkel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. Az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges.
Az óvoda helyi nevelési programja
Az óvodai fejlesztés során akkor lehetünk a leghatékonyabbak, ha a fejlesztő tevékenység mindig több funkciót érint egyszerre, a gyermek mindig a lehető legtöbb csatornáját” használja tevékenységi során.
Játék
A gyermeki fejlődés velejárója a játék, amely a gyermek élményeit , vágyait dolgozza fel, amelynek során ismereteket szerez szűkebb- és tágabb környezetéről. Az értelmi sérült gyermek legfontosabb tevékenységű formája a játék, az örömszerző játékos tevékenység. A játék során a gyermeknek lehetősége nyílik átismételni a látott, hallott, tapasztalt dolgokat, rögzíteni az ismereteket. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek játékát fejlettségi szintje határozza meg, legtöbb esetben a gyermek játékára a rakosgatás, pakolás, dobálás, szájba vétel a jellemző. Hiányzik a kíváncsiság, a kreativitás, az alkotókészség, a kezdeményezés, igénylik a felnőtt segítségét, irányítását. A játékot semmilyen más tevékenységi formával nem lehet helyettesíteni.
Foglalkozás céljai, feladatai:
-
a játékkedv felkeltése
-
játékeszközök megismerése
-
adekvát játékhasználat megtanítása
-
spontán játék kialakítása
-
gyakorlási lehetőség biztosítása elemi játékcselekvésre
-
funkció, konstrukciós és szerepjáték kialakítása
-
közösségi szokások kialakítása
-
utánzáson alapuló cselekvések megismerése
Vers, Mese
A mondóka, vers, mese hallgatása a gyermekek legtermészetesebb igénye, lételeme. A gyermekek számára örömforrás, feszültséget keltő és oldó lehetőség. A versek, mesék világa az anyanyelvi nevelésnek az egyik legfontosabb eszköze. A beszélni tanuló gyermek ritmusok, dallamok, hangzóviszonyok alapján spontán, játékos módon alakítja a nyelvet. Ezekhez a spontán tevékenységekhez legközelebb a mondókák, a dúdolók álnak. A mondókák hangokhoz, mozgáshoz és érzelmileg a gyermekkel foglalkozó személyhez kötődnek, amelyek gyakorlása, rendszeres ismétlése során elérhetjük, hogy a gyermek megkedvelje a ritmusokat, mozgásokat és egy idő elteltével utánozza azokat. A mondókákból bontakoztathatjuk ki a verseket, amelyeknél itt is a ritmus és a hangzás az elsődleges. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek a képek, képeskönyvek nézegetésével, a mondókák, ritmusos versikék mondogatásával lép be a mesék, mesekönyvek világába. A versek, mesék összekötése fontos a játéktevékenységgel, a dramatizálással, amelyekhez különféle bábokat használunk fel. A nem beszélő gyermekek kommunikációs fejlesztése augmentatív, alternatív kommunikációval történik. Esetenként több csatornát is alkalmazunk a gyermek képességeihez mérten.
Foglalkozás céljai, feladatai:
-
beszédkedv felkeltése, beszédindítás
-
megfelelő motiváltsági szint fenntartása
-
kapcsolatteremtő játékok
-
hallási figyelem felkeltése
-
hangutánzó gyakorlatok
-
artikulációs kézségek kialakítása, fejlesztése
-
ritmusérzék, beszédértés fejlesztése
-
passzív, aktív szókincs fejlesztése, bővítése
-
az értelmi szintnek megfelelő mondókák, versek, mesék megismerése
-
nyelvi jelek befogadása, feldolgozása
-
szociális kapcsolatok felvétele, kialakítása
Ének, zene, énekes játék
A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek életét végigkíséri a zene, az ének. A zene megnyugtatólag hat, figyelemfelkeltő, motiváló szerepe van. A zenei nevelés fejleszti a gyermekek hallását, ritmusérzékét, emlékezetét, harmonikus mozgását, szoros kapcsolatban áll a beszéddel, a gyermek számára különös erővel bír az érzelmi hatása. A mozgáshoz kötött dalokkal a közös játék örömét alapozhatjuk meg. Az énekes-mondókák napi szinten történő alkalmazásával a helyes beszédritmus, a hanglejtés, a ritmusfejlesztés gyakorlására nyílik lehetőségünk. A gyermekek hanggal irányítva sok mindent megértenek, ha nem is beszélnek, felkelthető a beszédkedvük, kommunikációra késztethetők, amelyek jelzés értékűek. A gyermeket zörejek, zenei hangok tömege veszi körül, maguk is keltenek zörejeket játékaik során. A hangszerek is fontos szerepet töltenek be az óvodai életben, a gyermekek maguk is megszólaltatják. A zene, a ritmus felold, örömet kelt. Az éneklés, a mozgáshoz hasonlóan legyen mindennapos tevékenység!
Foglalkozás céljai, feladatai:
-
érdeklődés felkeltése a zenehallgatás, aktív zenélés iránt
-
környezetük hangjainak megfigyelése
-
ritmusérzék alakítása
-
hangforrás megkeresése
-
hangkeltés különböző tárgyakon
-
egyszerű ritmushangszerek megszólaltatása
-
utánzásra késztetés
-
zene, játék, mozgás, beszéd összekapcsolása
-
a gyermek érzelmi életének alakítása, gazdagítása
Rajzolás, mintázás, kézi munka
Az ábrázolás elsődlegesen kifejezési eszköz, érzelmek, gondolatok, ismeretek közvetítője, az ábrázoló tevékenység során a gyermek valamit alkot, létrehoz, amelynek során az örömteli cselekvés, az önálló munka a fontos. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek mindezen tevékenységekre önállóan még nem képes, a saját képességeihez mérten meg kell ezekre tanítani. Konkrét, megfogható tárgyak megragadására képes, ezáltal a tevékenységre, az alkotásra felnőtt irányítására, segítségére van szükség, fontos gyakorlatban bemutatni az elsajátítandó folyamatot. A mindennapi tapasztalatok segítik a gyermeket abban, hogy a tárgyak tulajdonságai között észrevegye az egyszerű összefüggéseket. Más-más mozdulatokat igényelnek a különböző minőségű, anyagú, súlyú, nagyságú tárgyak megfogása, használatuk során különböző mozdulatokat kell alkalmazniuk. Különböző fejlesztő játékokkal tudjuk ügyesíteni a finommotorikájukat, gyurmázással, festéssel, rajzolással, tépéssel bontakoztatjuk ki alkotó kedvüket. A különböző anyagokkal történő manipuláció során szükséges eljutnunk arra a szintre, hogy képességeikhez mérten örömüket leljék saját alkotásaik létrehozásában.
Foglalkozás céljai, feladatai:
-
érdeklődés felkeltése az ábrázolás iránt
-
finommotorika fejlesztése
-
kézhasználat ügyesítése
-
szem-kéz-mozgáskoordináció kialakítása
-
ábrázolás eszközeinek, különböző technikák megismerése
-
helyes ceruzafogás kialakítása
-
testséma fejlesztése
-
téri tájékozódás fejlesztése
Mozgás
A mozgás a gyermek természetes reakciója, természetes aktivitása. A mozgás fejleszti a gyermekek motoros képességeit, kedvező hatással van az idegrendszerre, fejlődnek az értelmi, szociális képességek. A mozgás örömforrás, biztosítja a gyermek motiváltságát. Az értelmi sérült gyermek mozgása eltérő fejlődést mutat az ép társaikhoz viszonyítva. Mozgásukra jellemző az ügyetlen, kevésbé harmonikus, bizonytalan mozgás, járás. Nagymozgásaik összerendezetlenek, finommozgásaik fejletlenek, kialakulatlanok. A rendszeres mozgásos foglalkozások fejlesztik a gyermek testi képességeit, ügyességét, állóképességét, fontos szerepet tölt be az egészség megóvásában.
Foglalkozás céljai, feladatai:
-
lelje örömét a mozgásban
-
alakuljon ki a mozgásigénye
-
alapmozgások kialakítása, gyakorlása
-
utánzókészség fejlesztése
-
testséma kialakítása
-
mozgásos önállóság fokozása
-
játékos formában történő általános izomerősítés
-
térbeli tájékozódás fejlesztése
-
mozgáskoordináció fejlesztése
Külső világ tevékeny megismerése
A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek esetében hiányzik a természetes kíváncsiság, ezért a környezetével való kapcsolat felvételére és megismerésére mindig felnőtt segítségére van szüksége, általa valósul meg a közvetlen környezetében történő tájékozódás. A környezetet pontosan, valóságszerűen megismerni csak konkrét tárgyakkal, cselekvésbe ágyazottan képesek. A megismerés minden mozzanatát a közvetlen környezetből kell indítani és a gyermek meglévő ismereteire, tapasztalataira kell alapoznunk. Elemi szintről kezdjük az ismeretek átadását, egyszerű feladatokkal, amelyeket a gyermek már biztosan meg tud oldani, apró lépésekre bontjuk a témákat. A természeti és társadalmi környezet megismerése során szükséges , hogy minél több tapasztalatot szerezzenek a képességeikhez mérten, amelyhez a különböző érzékszerveket, mozgást, játékot fontos beépítenünk. Mindezen ismeretek megszerzéséhez ki kell alakítanunk a megértő, befogadó környezetet, biztosítanunk kell a játékos feldolgozás lehetőségét.
Foglalkozás céljai, feladatai:
-
érdeklődés felkeltése a szűkebb-tágabb környezet iránt
-
közvetlen környezetük elemi szintű megfigyelése
-
ismeretek tevékenységbe ágyazott nyújtása
-
kialakult közlési formák alkalmazása, fejlesztése
-
figyelem, emlékezet, megfigyelőképesség, gondolkodás fejlesztése
-
természet szeretetére, óvására nevelés
Munka jellegű tevékenységek
A munka a többi tevékenységi formához hasonlóan játékos jellegű, az örömteli játék hatja át a feladatát végző gyermeket. A munka során konkrét cél kerül előtérbe és a gyermek a tevékenységét a felnőtt, külső irányítása mellett végzi. A munka során a gyermek megfigyeléseket végez, tapasztalatokat szerez környezetéről. Az értelmi sérült gyermekek is szívesen végeznek egyszerű tevékenységeket, „segíthetnek” a felnőtteknek vagy társaiknak. Az egy-egy mozdulatot igénylő „hozd ide!”, „vedd fel!” feladatoktól fokozatosan jutunk el az összetett tevékenységek végzéséhez. Elsődleges a gyermek saját személyével kapcsolatos önkiszolgálási teendők megtanulása.
Foglalkozás céljai, feladatai:
-
önkiszolgálásra nevelés/ étkezés, tisztálkodás, szobatisztaság, öltözés, vetkőzés, önálló feladatok/
-
legyen együttműködő önkiszolgálásnál
-
önállóság elérésének kialakítása képességeikhez mérten
-
napirend kialakítása, elfogadása
-
alapvető higiénés szokások kialakítása
-
helyes viselkedési formák elsajátítása
-
hagyományok, ünnepek kialakítása
Tanulás
Az óvodás korban a tanulás és a játék nem különítetők el egymástól. A gyermek úgy tanul, hogy játszik. A tanuláshoz meg kell keresni az egyéni adottságokat figyelembe véve az optimális terhelhetőségi szintet. A tevékenységi formák a gyermek számára olyanok legyenek, hogy az minimális erőfeszítést igényeljen a gyermektől, de játékosan és sikerrel megtudja oldani. Az értelmi sérült gyermek tanulása egyrészt spontán történik de lényegében játékos formában megszervezett tevékenységek. A tanulás szerves részét alkotja a nevelés folyamatának, amely alapját képezi a gyermek és a vele foglalkozó felnőtt kölcsönös kapcsolatának. A játékos tanulás áthatja az óvodai nevelés foglalkozásainak minden területét, a képességek, a magatartás, a motiváció fejlődését és az ismeretszerzés egyaránt magába foglalja. A tanulási folyamat során nagy szerepet tulajdonítunk az utánzásnak. Sok esetben a csecsemő és kisgyermekkori fejlődés hiányosságait próbáljuk meg pótolni azokon a területeken is, amelyek nem tartoznak az óvodai nevelés programjába. A gyermekek továbbhaladási lehetőségeit tekintve szükséges az alapok hiányának pótlása. A tanulás módszereinek alkalmazásakor figyelembe vesszük a gyermek életkori sajátosságait és értelmi fogyatékosságának mértékét.
Foglalkozás céljai, feladatai:
-
ismeretszerzés módszereinek, eszközeinek megismerése
-
biztonság és kölcsönösség megtapasztalása, megteremtése
-
együttjátszás, együttélés megismerése
-
értelmi képességek kibontakoztatása, fejlesztése
-
ismeretek alkalmazása
-
érzelmi élet gazdagítása
-
kapcsolatteremtő képesség fejlesztése
2. számú melléklet
Az óvoda programjához szükséges helyiségek, eszközök felszerelések:
ÓVODA
I. HELYISÉGEK
Eszközök, felszerelések
|
Mennyiségi mutató
|
Megjegyzés
|
csoportszoba
|
gyermekcsoportonként 1
|
|
tornaszoba
|
óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
|
fogyatékos gyermekeket nevelő óvodában minden esetben helyben kell kialakítani
|
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba
|
óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
|
fogyatékos gyermeket nevelő óvodában
|
játszóudvar
|
óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
|
közterületen, iskolában is kialakítható, ha biztosítható a kizárólagos használat az óvoda részére
|
gyermeköltöző
|
gyermekcsoportonként 1
|
másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi
|
gyermekmosdó, WC
|
gyermekcsoportonként 1
|
másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi
|
Kiszolgálóhelyiségek
|
|
|
felnőttöltöző
|
épületenként 1
|
a három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában a felnőttek munkavégzésére szolgáló más helyiséggel közösen is kialakítható
|
elkülönítő szoba
|
óvodánként
(székhelyen és telephelyen) 1
|
|
II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI
Eszközök, felszerelések
|
Mennyiségi mutató
|
Megjegyzés
|
1. Csoportszoba
|
|
|
óvodai fektető
|
gyermeklétszám szerint 1
|
mozgássérült esetén kemény ágybetétek, decubitus matrac egyéni szükséglet szerint; látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén védőszegély (rács)
|
gyermekszék
|
gyermeklétszám szerint 1
|
mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, lábtartóval és ülőkével
|
gyermekasztal
|
gyermeklétszám figyelembevételével
|
mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes óvodaasztalok
|
fényvédő függöny
|
ablakonként, az ablak
lefedésére alkalmas méretben
|
|
szőnyeg
|
gyermekcsoportonként,
a padló egyötödének lefedésére
alkalmas méretben
|
|
játéktartó szekrény vagy polc
|
csoportszobánként 2,
fogyatékos gyermek esetén
további 1
|
|
fektetőtároló
|
valamennyi gyermekágy
tárolásához szükséges mennyiség
|
|
élősarok állvány
|
gyermekcsoportonként 1
|
|
hőmérő
|
gyermekcsoportonként 1
|
|
óvodapedagógusi asztal
|
gyermekcsoportonként 1
|
|
felnőttszék
|
gyermekcsoportonként 2
|
|
eszköz-előkészítő asztal
|
gyermekcsoportonként 1
|
|
textiltároló szekrény
|
gyermekcsoportonként 1
|
ha elhelyezésére a csoportszobán kívül nincs más lehetőség
|
edény- és evőeszköz-tároló szekrény
|
gyermekcsoportonként 1
|
|
szeméttartó
|
gyermekcsoportonként 1
|
|
2. Tornaszoba
|
|
|
tornapad
|
2
|
|
tornaszőnyeg
|
1
|
|
bordásfal
|
2
|
|
óvodai többfunkciós mászó készlet
|
1
|
|
egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések
|
három gyermek egyidejű foglalkoztatásához
|
ha az óvoda fogyatékos gyermeket nevel; a nevelési programban foglaltak szerint
|
3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba
|
a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközökkel
|
|
nevelési programban foglaltak szerint
|
tükör
|
1
|
|
asztal
|
1
|
|
szék
|
2
|
egy gyermek, egy felnőtt
|
szőnyeg
|
1
|
|
4. Játszóudvar
|
|
|
kerti asztal
|
gyermekcsoportonként 1
|
|
kerti pad
|
gyermekcsoportonként 2
|
|
|
|
|
babaház
|
gyermekcsoportonként 1
|
|
|
|
|
udvari homokozó
|
gyermekcsoportonként 1
|
|
|
|
|
takaróháló
|
homokozónként 1
|
a homokozó használaton kívüli lefedéséhez
|
Dostları ilə paylaş: |