Kína A kulturális forradalomtól a világhatalomig
Kulturális forradalom 1966-1976 Számtalon ok, - „nagy proletár kulturális forradalom”1965 délre ment Mao – a fő irányító Lin Piao,- A Jance átuszása,
- Személyek és intézmények ellen szólt,
- Bizonyos szereplőkkel történő leszámolás (Lo Zsuj-csing, Ho Lung),
- Megerősítették a befolyást a hadsereg felett,
- Mao & Lin Piao támadása Liu Sao-csiék ellen,
- Kulturális viták, irodalom (Csiang Csing)
- Városi esemény - falura nem terjed ki, világfalu küzdelme a világváros ellen,
- Harc a helyi vezetők egy része ellen folyt,
- Harc a múlt öröksége ellen - Lin Piao; Négy régi elleni támadás,
- Harc a bürokrácia ellen,
- Forradalmi vihar a világ minden részére akart hatni,
- 1966 vörös gárdisták, nem tömegek manipulált csoportok, Mao könyvecskék – magas kultúra helyett primitív jelszavak,
- Forradalmi bizottságok alakulása több hónapon keresztül,
- A felsőoktatás bezárása,
- Liu Sao-csi, Teng Hsziao-ping visszaszorítása megtörtént,
Kulturális forradalom 1966-1976 1967 a hadsereg beavatkozása sok tartományban átvette a hatalmat,- Közel a polgárháború sok tízezernyi áldozattal,
Szovjet kínai határincidensek,1967 kísérletei hidrogénbomba robbantása,1969 IX. kongresszus első szakasz vége,Az ideológiai zűrzavar és káosz a gazdaságban nem jelentkezett,
Kulturális forradalom 1966-1976 1969 IX. kongresszus első szakasz vége,- Mao került középpontba,
- Szovjetek mint első számú ellenség,
- 1971 Lin Piao halála Mongólia területén,
- 1971 Kína az ENSZ BT tagja
- USA Nyilatkozat a kínai kártya,
- Nixon kínai látogatása 1972 február,
- „az USa tudatában van annak, hogy a Tajvani-szoros mindkét oldalán minden kínai úgy tartja, hogy csak egy Kína van, és Tajvan Kína része. Az USa nem vitatja ezt az álláspontot.”
- Diplomáciai kapcsolatok rendezése az európai országokkal,
- 1972 a japán Tanaka látogatása,
- 1973 Teng Hsziao-ping visszatérése,
Kulturális forradalom 1966-1976 1974-76 második szakasz bírálata Konfuciusnak és Lin Piaonak,1976 a nagyok (Csu En-laj, Mao Ce-tung) halála,1976 a négyek bandájának az uralma Csiang Csing Mao özvegye, Hua Kuo-feng a vezető a nagy átvezető a kijelölt örökös,
Átmenet és reformok Kiigazítás politikája 1978-1982Négy modernizálás (1964, 1977) - Ipar,
- mezőgazdaság,
- tudomány –technológia
- Hadsereg,
Teng kora - 1978 japán-kínai egyezmény
Agrár reformok,- kommuna helyett a termelési felelősség rendszere lépett,
- A pasztok elveszítették a hitet a kollektív rendszerben –egyéni érdekeltség
- A gabonatermelés duplája mint ‘58-ban
Városi reformok 1984,- „Piac szabályozza a vállalatot, az állam orientálja a piacot”
- Ipari reform, adóreformok,
- Állami tulajdon, szövetkezeti és magán,
Nyitási politika, különleges gazdasági övezetek,
Nyitási politika, különleges gazdasági övezetek,- 1980-tól Hongkong körül 3 Makao körül kettő, Fucsien és Hsziamen,
- Aztán bővülnek – délen Hajnan
A tőkeimport ¾-e külföldön lévő kínaiaktól,1985-1991 a második reformszakasz,A reformszakasz elbizonytalanodása és megtorpanása 1988-1989,Tienanmen téri események,
Kínai alkotmány Az állam omnipotens - az alattvalónak nem volt joguk, Kommunista alkotmány: 1954, 1975, 1977, 1982. dec. 4.Módosulása többször is 2004.Országos Népi Gyűlés - ötéves Államtanács a kormány neve, Területiség lényege:- Tartományok 23
- Nemzetiségi autonóm területek
- Belső-Mongólia, Ujgur, Tibet, guangxi zhuang nanning,
- Ningxia Hui Yinchuan
- Tartomány szintű városok:
- Peking, Tiecsin, Sanghaj, Csungking,
- Különleges közigazgatási területek Makao (1999) és Hongkong 1997),
Kína napjainkban
1989 krízis túlélése, Lassabban folyik az állami tulajdon leépítése, A városi lakosság színvonala javult, Lényegében a decentralizálás ment végbe föderalista állam,Új adóztatás rendszerét vezették, A párt néppárttá válás útjára lépett,6-7%-os évi GDP növekedés harminc éven át 2001 WTO tagság – agrárszféra mint vesztes,
Dostları ilə paylaş: |
