58
hazánkfia, Lenau Miklós, aki meghasonlott Istennel és
az egész világgal. Lelkének betegsége a nőkkel széni-
ben is érvényesült; egymásután öt nőbe, végül egy
férjes asszonyba volt szenvedélyesen szerelmes s ez a
költészetében is megnyilvánuló beteges viszony dü-
höngő őrültségbe kergette.
Az erotikus líra művelői közé tartozik még ez
időszakban Bodenstedt Frigyes (1819............92), aki hír-
nevét «Lieder des Mirza-Schafíy» (Berlin, 1850. 139. ki-
adása 1891) c. verskötetével alapította meg, mely
Sziklai Soma fordításában (1881) nálunk is ismeretes.
Bár az irodalomtörténetek nem szólnak róla s noha
művészi szempontból tehetségtelen, erotika tekinteté-
ben megemlíthető még a hírhedt bécsi írónő: Breden
Krisztina (írói nevén Ada Christen, szül. 1844), aki
«Lieder einer Verlorenen» (1869) c. verskötetével divatba
hozta a perdita-dalokat. «Faustina» c. drámájának (1871)
és «Ella» c. regényének (1872) hősnője is egy-egy
kirívóan erotikus színekkel megrajzolt bukott nő.
Hasonló perdita-alakok egyidejűleg — anélkül azon-
ban, hogy Ada Christen közvetlen hatása kimutatható
lenne róluk — a mi költészetünkben is fölbukkannak,
névszerint Vajda János «Alfréd regénye» e. verses el-
beszélésében (1876), melynek hősnője egy rejtélyes
demi-monde; továbbá Koróda Pál Költői elbeszélései-
ben (1877), mégpedig nevezet szerint a «Démon»
címűben (főhőse Adél), «Világok alkotója» (a ledér
Alice-szal mint főhőssel) s az «Arthur» c. verses novellá-
ban, melynek kicsapongó hőse végül megőrül; Reviczky
Gyulánál a részvét hangján szóló perdita-ciklusban
(1877-től, 1. összes költeményei, 1902, 93—99. 1.);
Ábrányi Emilnek a főhőst szintén részvéttel rajzoló
59
«Teréz» c. elbeszélésében (1884); Kacziány Géza «Alisz»
c. öténekes lírai regényében (1884); Szomory Trautsch
Károly «Verses beszélyek» (1894) c. kötetének némely
darabjában, különösen a «Pál Pál» c. befejezetlen verses
regényében s Kiss József «De profundis», valamint
Rudnyánszky Gyula «Izabel» c. költeményében. Mind-
ezen fölsorolt magyar költői művek azonban nem az
érzékiség fölgerjesztésére irányulnak s nagyon távol
állanak az újabb magyar naturalista irodalom termékei-
től. Vajda Jánost is egyéb művei alapján sorozhatni
az erotikus költők közé, mint ezt a maga helyén látni
fogjuk.
A nyolcvanas évek elején indul meg a XIX. szá-
zadi német irodalomnak utolsó korszaka, a naturaliz-
mus kora, idegen áramlat, főleg a francia Flaubert és
Zola hatása alatt. Megindítói ez iránynak Heinrich és
Julius Hart. A naturalizmus csakhamar hatalmába
kerítette a költészetnek egész tág mezejét, a lírát,
epikát és drámát, de leginkább ez utóbbi münemben
érvényesült, noha a dráma legalkalmatlanabb talaj a
naturalizmus számára, mint ezt Zolának, a naturalista
regény nagymesterének példája is mutatja, aki a szín-
padon nem tudott sikert aratni. Nagy hatással voltak
a német naturalizmusra az idegen naturalista írókon
kívül a szocializmus áramlata, továbbá Schopenhauer és
Nietzsche filozófiája, különösen ez utóbbi, mely azt
hirdette, hogy csak a kiváló, a közönséges tömegből
messze kiemelkedő egyén (Übermensch, Herrennatur)
jó és erkölcsös, s az ilyen számára nincs erkölcsi tör-
vény, mely őt korlátozná. A német naturalizmus élet-
fölfogása és erkölcstana jórészt Nietzschének ezen
beteges ötletein alapul.
60
A lírában ezen irány képviselői: Detlev v. Lilien-
cron, volt porosz katonatiszt, aki szabados szellemű
dalaiban és balladáiban erotikus húrokat is penget.
Mellette Gustav Falke, Ottó Bierbaum és Richárd
Dehmel (a Zwei Menschen szerzője) mind a legpiszko-
sabb erotikus líra mívelői. (Dehmel erotikájáról nagyon
elítélően szól Volkelt: a repert. i. m. 86. 1.)
A regényköltészet körében durván erotikus írók:
Sacher-Masoch Lipót, lembergi születésű zsidó író, ki
ki egyideig (1874—81) Budapesten élt, mint a Belle-
tristische Blátter szerkesztője, később külföldre költö-
zött (f 1895). Betegesen erotikus művei közül említ-
hetők: Eine galizische Geschichte, Falscher Hermelin,
Die Schlange im Paradies, Naturalistische Kabinettstücke.
Hitsorsosa Áron Bernstein († 1884) természettudo-
mányi író, de erotikus novellákat is írt a zsidó élet
köréből (Vögele der Maggid, Mendel Gibbor stb.).
Kiválóbb tehetségű: Kari Bleibtreu, az ú. n. «Jüngst-
deutsch» irodalmi irány egyik fő képviselője s a berlini
szabados irányú Deutsche Bühne alapítója. Említendők
még: Konrád Alberti és főleg Heinz Tovote, aki
nyakig úszik a piszokban. (Hírhedt regénye: lm
Liebesrausch, 1890.) Ezek mind azt hirdetik regényeik-
ben, hogy a szerelem csupán állati érzékiség. Hasonló
irányú Georg Conrad, ezen naturalista irányzat folyó-
iratának (Die Gesellschaft, 1885 óta) szerkesztője, aki
a müncheni társadalmi életet rajzolja (Was die Isar
rauscht, 1888), de hiába igyekezett mesterét, akinek
dicsőségét oly lelkesen terjesztette, Zolát népszerű-
ségben elérni. Újabb nevesebb erotikus regényíró még
Hermann Bahr, osztrák költő, a »Jüngstes Oesterreich»
és a «Jung Wien» néven ismert irodalmi csoportok
Dostları ilə paylaş: |