Mi a címer?

MI A CÍMER?

• MI A CÍMER?

• A címerek olyan pajzsra helyezett, mértani formákból és stilizált képekből meghatározott szabályok szerint megszerkesztett, örökölhető vagy tartós használatú színes jelvények, amelyek tulajdonosaik – természetes és jogi személyek – azonosítására szolgálnak.

A CÍMER ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI:

• A CÍMER ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI:

• A címer színes jelvény.
• A címerábrázolások mértani formák vagy stilizált képek (térbeli ábrázolás nem megengedett!).
• A címer legfőbb hordozója a pajzs.
• A címerek örökölhetők, földbirtokhoz, családhoz, jogi személyhez kötöttek.

A középkori címerek elődei:

• A középkori címerek elődei:

• az ókori görög vázafestészet pajzsai,
• a római birodalom hadijelvényei,
• a régi germán runák.

• Címer-korszakok:

• Pajzskorszak – a keresztes háborúk kora, megkülönböztetésre szolgáló hadijelvény
• Fénykor – lovagi tornák kora, díszítő a pajzson, sisakon, lótakarón
• Hanyatló kor – már nem viselik, csak dísz, majd mindinkább tulajdonjelölő

A legkorábbi címeradományok:

• A legkorábbi címeradományok:

• Károly Róbert 1326-ban állított ki címeres levelet Imre fia Miklós számára
• Nagy Lajos 1369-ben Kassának adományoz címert
• 1398-ban Zsigmond a Csentevölgyi családnak adományoz teljes címert (pajzs, sisak, sisakdísz)

• Tulajdonos szerint lehet a címer:

• fölségi-fejedelmi
• család- vagy nemzetségi
• ország-
• területi
• méltóság- vagy tiszti-
• közös (egy nemzetségen belül több családnak)

• Jogcímek szerint:

• Önjogúlag felvett
• Adományos, engedményes
• Örökségi (adaptációnál)
• Kegyúri- vagy oltalom
• Házassági
• Pót- (a régi helyébe vették fel név- és rangváltozáskor)

A címer szerkezete szerint lehet:

• A címer szerkezete szerint lehet:

• Törzscímer (idősebb ág viselheti)
• Tört- vagy mellékági címer
• címertörés: 1. fiú - lebegő tornagallér
• 2. fiú - félhold
• 3. fiú - ötágú csillag
• Bővített, javított
• Beszélő
• Kétes
• Emlékeztető
• Szégyen
• Gúnyos vagy tréfás

A CÍMER LEGFONTOSABB ALKOTÓELEMEI

• A CÍMER LEGFONTOSABB ALKOTÓELEMEI

• 1. a címerpajzs

• 2. a sisak a sisaktakaróval

• 3. a sisakdísz

• 4. a külső díszek (pajzstartó, rangjelző korona, címerpalást, címersátor, jelmondat vagy csatakiáltás, stb.)

NORMANN HÁROMSZÖG KEREKTALPÚ TÁRCSA

• NORMANN HÁROMSZÖG KEREKTALPÚ TÁRCSA

• DOMBOR

LÓFEJ NÉGYSZÖGLETŰ CSÜCSKÖS TALPÚ RUTA

• LÓFEJ NÉGYSZÖGLETŰ CSÜCSKÖS TALPÚ RUTA

CÍMERKÉPEK

• CÍMERKÉPEK

• 1. Valóságos és képzeletbeli élőlények

• ember (lovas, testrészek: kardot, kalászt tartó kar)
• állat (oroszlán, leopárd, tigris, párduc, sas, daru, pelikán, holló)
• növény (rózsa, liliom, fák, szőlő, búza)
• bibliai és mitikus alakok (angyal,griff, főnix, egyszarvú, sárkány)

• 2. Természeti képződmények

• égitestek (nap, hold, csillagok)
• hegy

• 3. Ember alkotta tárgyak

• épületek
• használati tárgyak
• Vallási, harci eszközök
• mesterségszimbólumok

csupor – csöbör

• csupor – csöbör

• – csőr – torna - rostély

• A sisakhoz tartozik a sisakdísz (szarv, szárny, toll, zászló, virágok, gallyak, emberi és állati alakok vagy testrészeik).

• A címerek kedvelt díszítőeleme a sisak körül többnyire ráncba szedve lobogó kendő, a sisaktakaró, ami szalagszerű vagy levélszerű.

• A késő heraldika korában a rang kifejezésére ábrázolnak pajzson kívüli elemeket: pajzstartókat, ún. telamonokat. Az előkelők címereit a pajzs mögött ábrázolt zászlókkal is díszítették.

• A pajzs alatt vagy mellett zászlón lebeg a jelmondat, felette pedig a csatakiáltás.

MÁZAK BUNDABŐRÖK

• MÁZAK BUNDABŐRÖK

• fémek színek - hermelin

• - arany - vörös - ellenhermelin

• ezüst - kék - evet

• - fekete - fordított evet

• - zöld

• - bíbor

Alapi Gyula: Magyarország címeres könyve, I., 1913;

• Alapi Gyula: Magyarország címeres könyve, I., 1913;

• Kempelen Béla: Magyar nemes családok címerei, 1914

• Fejérpataky László: Az Árpádok címerei, 1908.

• Áldásy Antal–Fejérpataky László: Magyar címeres emlékek. I–III., 1901–1926;

• Áldásy Antal: Címertan, 1926.

• Kumorovitz Lajos Bernát: A magyar címer hármashalma, 1934; A magyar címer kettőskeresztje, 1941; A magyar címer hármashegye, 1942; A magyar címer kettőskeresztje és hármashalma, 1942; A magyar trikolór és a magyar államcímer múltja, 1955; A magyar középcímer és nagycímer kialakulása, 1965.

• Bertényi Iván: Kis magyar címertan,1983; Új magyar címertan, 1993; Magyar városok címerei, 1975.

• Nyulásziné Straub Éva: A Magyar Országos Levéltárban őrzött eredeti címereslevelek, 1981; Öt évszázad címerei a Magyar Országos Levéltár címereslevelein, 1987, német és magyar nyelven 1999.

• TURUL : a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye

• Elérhetőségek:

• www.cimer.lap.hu
• www.heraldika.hu
• www.cimerek.freeweb.hu
• http://dungeon.uw.hu/dnkonyvtar/kt-herald.htm
• http://www.middleages.hu/presentation/Cimertan.htm
• http://csodaszarvas.freeweb.hu/cimerek/cimerek_oldal.htm
• http://hu.wikibooks.org/wiki/
• Összeállította: Kujbusné Mecsei Éva