A dísztyúkok általános jellemzése a felnevelés környezeti igényei

9. Ismertesse hobbi célból tartott baromfi- és fácánfélék tartástechnológiáját, környezeti igényeit!

• A dísztyúkok általános jellemzése

• A felnevelés környezeti igényei

• A dísztyúk fajták felsorolása

• A víziszárnyasok általános jellemzése

• - récék, ludak felsorolása

• A fácánok általános jellemzése

• - fácánfélék felsorolása

• A keltetés mechanikai, fizikai tényezői, keltetési idők

A madarak rendszertana

• A Földön kb. 9 700 madárfaj él

• A madarak rendszerezése nem könnyű, mert a fajok között jelentős a hasonlóságok

• A madarakat a korszerű rendszerezések a ma élő hüllőkkel együtt a Reptilia csoportba sorolja.

• A törzsfejlődés során a hüllők és a madarak közös őseik révén csak néhány anatómiai tulajdonságban különböznek.

Család: Fácánfélék

• Tenyésztett fajok, fajták

• Házityúk (Gallus domesticus)

• Őshazája: DK-Ázsia – bankivatyúk

• Hazánkban több őshonos tájfajtát tenyésztettek ki.

• Pl.: magyar kendermagos tyúk

• Pulyka (Meleagris gallopavo)

• Őshazája: Észak-Amerika

• hazai fajták: rézpulyka, bronzpulyka

Dísztyúkok jellemzése:

• Közepes vagy nagy termetű madarak.

• Testük zömök, rövid, szárnyuk általában lekerekített ; többségük rossz repülő.

• Erős csőrük a végén kampós.

• Lábuk erőteljes, karmaik jól fejlettek, táplálékukat legtöbben kapargálással keresik.

• Jól futnak.

• Hátsó ujjuk többnyire magasan ül.

• A hímek általában sarkantyút viselnek, amely védekezésre is szolgál, másrészt az egymással folytatott párviadalban használnak, olykor halálos sebet ejtve egymáson.

• A két ivar rendszerint igen eltérő (kakas, tyúk).

• Ha a fejükön taraj bőrlebenyeket hordanak, az a hímen mindig nagyobb, színesebb.

• A hímek gyakran különleges, szép dísztollakat viselnek. Sok fémfényű faj akad köztük.

• Több fajuk poligám.

• Az egész világon sok fajjal elterjedt csoport, földön vagy fákon tartózkodnak. Táplálékuk zömmel növényi anyagokból tevődik ki, de vannak inkább állati anyagokkal táplálkozók is.

• Fiókáik fészekhagyók.

• A környezeti tényezők hatásait csak mérsékelni tudjuk, hogy madaraink el tudják viselni a szélsőséges időjárási hatásokat. Vizsgáljuk meg a dísztyúkok tartási helyével szemben támasztott követelményeket.

Díszbaromfi tartása

• Színenként is szétválogatva tartjuk.

• Egész évben így ajánlatos tartani őket, mert a tenyész idényen kívüli összevegyítésnek sok hátrányos következménye lehet.

• A tenyészállományok kiscsoportos elhelyezésekor figyelembe kell venni a helyes ivararányt.

• A szakirodalmak szerint a házityúk helyes ivararánya 1:10, ami azt jelenti, hogy 1 kakas, 10 tyúkot tud megfelelően ellátni a tenyészidőszak folyamán.

• Ilyen ivararány esetén a tojások termékenységi százaléka 80- 90% lesz.

• A díszbaromfiak esetében ez az arányszám módosulhat optimális arány 1:5-1:7-re módosul

• Az állománysűrűség tojó típusú fajtáknál 5-6 db/nm egyedsűrűséget javasol, hústípusú fajtáknál 4-5 db/nm-t ajánl.

• A legideálisabb egyedsűrűség egy nehéztestű fajtánál 1-2 db/nm. a könnyűtestű fajták esetében 3-5 db/nm. a törpéknél pedig 6-8 db/nm. Baromfiainkat tarthatjuk teljesen zárt körülmények között.

• A karámokban érdemes kis ólakat elhelyezni, ahová a madarak éjszakára behúzódhatnak, vagy ülőfákat készíteni.

• A ketrecek belterületét az elhelyezni kívánt madarak száma határozza meg, belmagassága 50-60 cm lehet. Ezeket a ketreceket egymás fölé rakva, 2-3 szintet is kialakíthatunk. Ilyen tartásmódot azonban csak kis mozgásigényű, törpe fajták esetében alkalmazhatunk.

Környezeti tényezők

• Az épületen belüli tartásnál mi állíthatjuk be a környezeti paramétereket, a legoptimálisabb mértékben (hőmérséklet, páratartalom, fény, légmozgás). Előnye az ilyen tartásmódnak, hogy a káros hatásokat kiküszöbölhetjük, pl. csapadék, szél, vadmadarak, ragadozók.

• Az épület anyaga ezért szilárd, tömör és jó hőgazdálkodású legyen. Fontos, hogy madaraink ne tudják kikezdeni a falat, és kívülről se tudjon behatolni semmilyen kártevő.

• A legjobb a tégla, vagy a hézagmentes deszkafal. A tető jól záró, szintén hézagmentes legyen.

Selyemtyúk

Dísztyúkok

• Fodrostollú

Magvak fogyasztása

• Magvak fogyasztása

• A tápanyag őrlése
• kapirgálás

• Rovarok fogyasztása

• Kapirgálás
• Magas fehérjetartalom

• Legelő baromfi

• Nyelőcsőtágulat
• Rostfogyasztás szükségessége
• Erős zúzógyomor

• Viziszárnyas

• A víz átszűrése
• Kevés nyálmirígy
• Vízhez kapcsolódó szaporodási viselkedés

Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék

• Hazánkban őshonos, fészkelő faj a nyári lúd (Anser anser). A házi lúd őse.

• A házi lúd egyik hazai fajtája a fodrostollú lúd

Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék

• Hazánkban a legnagyobb teremtű madár a bütykös hattyú. A hímek (gúnár) akár 12 kg. is lehet.

Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék

• Bütykös hattyú (Cygnus olor)

Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék

• A récék kisebb termetű fajok. Két csoportra oszthatók:

• - Úszórécék (teljes testükkel nem merülnek a víz alá)

• - Bukórécék (akár 30-40 méter mélységre is lebuknak.

Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék

• Úszórécék: a leggyakoribb hazai faj a tőkés réce (Anas platyrhynchos). A házi kacsa őse

Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék

• Bukórécék

• Barátréce (Aythya ferina)

• Kontyos réce (Aythya fuligula)

Réce tartás

Család : Fácánfélék

• Hazánkban díszmadárként tartják a pávát (Pavo cristatus)

• Őshazája: India

Aranyfácán

• Az Aranyfácán (Chrysolophus pictus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

A kakas és a tojó ismertetőjegyei

• A kakas hossza 100-110 centiméter között van, ebből a farok 70-80 centiméter.

• Az aranyfácán tojó hossza 70-80 centiméter,  ebből 40-0 centiméter a farok hossza.

• testtömege 600-800 gramm.

• A kakas tollazata színpompás, fhasa, melle és a combja sötétvörös, a hát teteje érczöld barnás ibolyakék vállakkal. A hát alsó része, a fartő és a farok felső fedőtollai sötétsárgák.

• A fejen van az erős, a tarkóra lecsüngő selymesen aranysárga bóbita, amelyhez a bársonyfekete keresztcsíkos, nagy narancssárga gallér kapcsolódik.

• A farok hosszú, barna kormánytollain fekete hálós rajzolat található. A farok oldalt külön sötétvörös lándzsatollak díszitik.

• A lábak mindkét ivarnál sárgák.

• A tyúk tollazata csak sárgás-barna.

• A csibék krémszínűek, vörhenyesbarna pehelytollakkal

Fácán jellemzése

• A kakas 2 évesen a tojó 1 évesen válik ivaréretté.

• Az aranyfácán csibéi krémszínűek, vörhenyesbarna pehelytollakkal.

• Talajlakók, repülésük nehézkesnek mondható, de ettől függetlenül éjszaka a fákon alszanak.

• A nemek csak párzási időben találkoznak.

• Költési időszak: április-május közt.

• Párzást követően a tojó 22 nap alatt költi ki az 5-12 sárgás színű tojást.

• A fiatal madarak 12-14 nap után repülnek ki.

• Közeli rokonával, a gyémántfácánnal hajlamos kereszteződni.

• Táplálkozása, életmódja

• Talajon élők., bogyókkal, magvakkal, virágokkal, pókokkal és rovarokkal és egyéb növényi részekkel és virágokkal táplálkoznak. Az aranyfácán fogságban 8 évet él.

A Salvadori-fácán (Lophura inornata)

•  a madarak osztályának tyúkalakúak(Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

A Kasmír-tragopán (Tragopan melanocephalus) 

• a madarak osztályának tyúkalakúak(Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

A gyémántfácán, más néven Amherst-fácán (Chrysolophus amherstiae)

•  a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

KELTETÉSI ISMERETEK

• Friss tojás az embrió életfolyamataihoz minden szükséges táplálóanyagot tartalmaz.

• 12% a héj és héjhártyák;
• 56% a fehérje (4 rétegű, baktericid hatású) és jégzsinórok;
• 32% a tojássárgája (3 cm átmérőjű gömb) aránya.

• -Biológiailag teljes értékű a tojásfehérje;

• -Jelentős az ásványi anyag és vitamin tartalma;

• -A szilárd héj véd és pórusok hatolnak át rajta (gázcsere)

• pórusok száma a tojás tompa végén: 150/cm2; közepén: 140/ /cm2
• hegyes végén: 100 /cm2

A az embrió vízszükségletet a tojásból,

• A az embrió vízszükségletet a tojásból,

• szervetlen só szükségletét a sziktömlőből fedezi;
• „anyagcserecsúcs” a keltetés 10. napján (házityúk kelési ideje 21nap)
• 8-9. keltetési napig embrionális szakasz, minden szerv, szervkezdemény kialakul,
• 9. naptól magzati időszak -mennyiségi fejlődés;

Tálcatartó kocsik keltetőgépben

• Tálcatartó kocsik keltetőgépben

• Keltetés fizikai és mechanikai tényezői
• 1. Hőmérséklet (kotlós bőre 39-40°C,
• fészek felületén 36-37 °C)
• keltetőgépben: 37,2-37,8 °C
• (42 °C-on elpusztul az embrió)
• 28 °C-on megáll a fejlődés
• embrionális küszöb,
• élettani nulla
• 2. Páratartalom (relatív)
• alacsony páratartalom esetén az extraembrionális hártyák összenőnek;
• túl magas pára esetén légkamra nem növekszik, vontatott lesz a kelés;
• keltetés 18. napjáig 60% kell, utána kelésig 70%

3. Légcsere, levegőellátás

• 3. Légcsere, levegőellátás

• 21% oxigén a keltetés egész ideje alatt
• 4. Tojások helyzete: hegyes végükkel lefelé tálcázzák
• (lúdtojás vízszintesen)
• forgatás:
• kotolós a csőrével, lábával nem szabályos időközönként forgatja a tojásokat;
• gyakorlatban 2 óránként billentik a tálcatartókat 45°-os szögben,
• 5. Hűtés: időnként 27-29 °C-ra hűtés indokolt (önhő)

A kelés időtartama fajok szerint

• A kelés időtartama fajok szerint

• _________________________________

• Megnevezés A kelés időtartama, nap

• átlag szélső értékek

• _________________________________

• Lúd 30 27 - 33

• Kacsa 28 26 - 32

• Pulyka 28 27 - 29

• Gyöngytyúk 27 26 - 28

• Tyúk 21 20 - 22

• Galamb 17 16 - 18

Tojások kelési, keltetési időtartamai

• Házityúk és dísztyúkok:...........21 nap

• Gyöngytyúk:............................27-28 nap

• Pulyka:....................................27-28 nap

• Házikacsa:...............................27-28 nap

• Némakacsa (Pézsma kacsa):..35-36 nap

• Házilúd:................................. 29-31 nap

• Tőkés réce:............................. .28 nap

• Mandarin réce:.........................29-30 nap

• Karolinai réce:..........................28-30 nap

• Vörösvállú réce:.................... .26-28 nap

• Vadászfácán:...........................22-28 nap

• Ezüstfácán:..............................25-30 nap

• Aranyfácán:.............................22-23 nap

• Japánfürj (Gazdasági fürj):......16-18 nap

• Kaliforniai copfosfürj:...............22-23 nap

• Páva:.......................................28 nap

• Hattyú:.....................................35-36 nap

• Hús- és díszgalambok:............17-18 nap

• Postagalamb:..........................17-18 nap

• Gyémántgalamb:.....................14 nap

• Kacagó gerle:..........................18 nap

• Strucc:.................................... .40 nap

• Emu:........................................ 56 nap 

• A tojás tömege és formaindexe fajonként

• Baromfifaj Tojástömeg (g) Formaindex

• házityúk 52 1,23-1,40 Gyöngytyúk 35 1,15-1,36 Pulyka 70 1,32-1,60 Kacsa 70 1,30-1,45

• liba 140 1,36-1,65