Az élőlényekben, illetve azok egyetlen sejtjében



Yüklə 197,4 Kb.
Pdf görüntüsü
səhifə3/6
tarix17.01.2018
ölçüsü197,4 Kb.
#21296
1   2   3   4   5   6

 

5 

 

EXTRA  KÖVETELMÉNY  Oxford  Nanopore  Technologies:  Foszfolipid 

kettősréteg két oldalán töltésegyenlőtlenség van, a DNS molekulák a negatív helyek felől a 

pozitív  felé  igyekeznek.  Az  egyetlen  lehetséges  út  számukra  az  α-hemolizin  által  alkotott 

1nm-es  átmérőjű  nanopórusok  tömege,  ezen  haladnak  át  a  DNS  láncok.  A  nanopórus 

ciklodextrinnel bélelt, ami szükséges a detekcióhoz. A nanopórushoz exonukleáz enzim van 

rögzítve,  mely  a  pórushoz  közeledő  DNS-ről  egyesével  levagdossa  a  nukleotid  bázisokat, 

melyek  így  egyesével  haladnak  át  a  nanopóruson,  a  rájuk  jellemző  mértékben  változtatják 

meg az áramerősséget, amelyet a készülékkel detektálni tudunk. 

 

 

EXTRA KÖVETELMÉNY NabSys: A genomi DNS-t kb 100 kb-os darabokra 

hasítják,  egyszálúsítják,  majd  az  ssDNS-ekhez  6  bp-os,  ismert  szekvenciájú  oligókat 

hibridizálnak  (párhuzamosan  futó  reakciókban  különböző  bázissorrendűeket,  de  egy  adott 

„csőben” egy adott típusút). Ez az oligó a 100 kb-s DNS számos régiójával komplementer, s 

ezen  régiókhoz  oda  is  hibridizál.  A  DNS-t  egy  vékony  membrán  pórusain  „préselik”  át,  s 

közben  áramerősséget mérnek  az  idő  függvényében. Amikor  a 6-mer-es  oligóval  hibridizált 

DNS  rész  érkezik  a nanopórushoz, az  áramerősség  megváltozik.  Ezt  a  készülék megjegyzi,  s 

beazonosítja,  h  a  genom  ezen  régiója  az  ismert  szekvenciájó  oligó  komplementere;  az 

áramerősség  monitorozásából  lehet  tehát  a  primer  pozíciójára,  s  ebből  a  DNS  régió 

szekvenciájára következtetni. Az ugyanolyan próbákkel hibridizált hosszú DNS szakaszokat az 

átfedő  próbák  alapján  állítják  sorba,  s  így  megkapják  az  adott  próba  genomi  térképét. 

Rengetek  típusú  oligó  párhuzamos  használatával  megkapható  az  összes  próba  teljes 

géntérképe.  A  próbák  elhelyezése  közti  hézagokat  az  ún  „moving  window  Sequencing  B

Hibridization (mwSBH)” módszerrel oldják meg, s így kapják meg a teljes genomot.

  

 



 

Miért  jó  a  DNS  szekvenciák  ismerete?  A  DNS  szekvencia  ismeretében 

lehetővé válik:  

genetikai hátterű betegségekre való hajlam kimutatása  

fertőzések diagnosztikája (a kórokozók azonosítása)  

rokonsági fok meghatározása (apasági vizsgálatok)  

személyazonosítás (bűnüldözés)  

génváltozatok összehasonlítása  

törzsfák készítése  

különböző biológiai folyamatok kutatása  

betegségek genetikai hátterének elemzése  

terápiás lehetőségek kidolgozása  



SZEMÉLYRE SZABOTT GYÓGYMÓDOK KIALAKÍTÁSA

  

 



 

Chromosome  walking  (kromoszóma  séta)  Hosszú  (250  kb-ig)  random, 

DNS  fragmentek  könyvtára  (általában  BAC  vektorban).  A  fizikai  térkép  (az  a  térkép,  mely 

megmutatja  a  genom  egy  részletét,  vagy  a  kromoszómát  alkotó  anyag  elrendezését) 

megszerkesztésére alkalmas technika. A genomkönyvtárból kiválogatják az egymással átfedő 

klónokat, és így meghatározzák az egymás után elhelyezkedő gének sorrendjét. Lényegében 

az  ismert  (marker)  gént  tartalmazó  kiindulási  klónt  fragmentálják,  és  minden  fragmentet 

szubklónoznak,  hogy  génpróbaként  használják  a  szomszédos  és  az  egymást  átfedő 

szegmenseket  tartalmazó  egyéb  klónok  azonosítására.  Másfelől  ezeket  a  szomszédos 

szegmenseket  fragmentálják  és  szubklónozzák,  és  próbaként  használják  a  további 

árfedésekre,  és  így  tovább.  A  klónozott  szegmentumokat  a  kromoszómán  is  található 

megfelelő sorrendbe helyezik.

  



 

6 

EXTRA  KÖVETELMÉNY:  A  módszer  finomításakor,  melyet  kromoszómaugrásnak  neveznek, 

csak  a  szegmensek  végeit  azonosítják,  így  a  vizsgálatot  végző  a  középen  lévő  szakaszokat 

„átugorhatja”. Így felgyorsul a folyamat, és így figyelmen kívül hagyhatják a  ismétlődő DNS 

szakaszokat, amelyek a kromoszóma séta alkalmazásával nem kezelhetők.  

 

 

EXTRA KÖVETELMÉNY  PCR alapú kromoszóma séta  A példa azt mutatja 

be, hogy hogyan lehet megállapítani PCR-ral, hogy számos klón közül melyik fed át egy adott 

fragmenssel.  Az  1-es  sorszámú  fragment  felamplifikálására  tervezett  primer  párt 

felhasználják az összes többi (2-26) fragment felsokszorozására is, majd az eredményt gélben 

megfuttatják. Amint látható , a 25 klón közül egyedül a 14-es sorszámú eredményezett PCR 

terméket (DNS-t), tehát ez a klón és az 1-es számú átfednek egymással.

  

 

 



 

A FUNKCIONÁLIS GENOMIKA ESZKÖZTÁRA

 

(1)  Real‐Time  PCR  (2)  Microarray  technológia  (DNS  és  fehérje  chipek)  (3)  Whole  Genome 

Tiling (4) RACE (5) SAGE 

 

 

 

A CHIPEK TÖRTÉNETE:  1996: a chip-technológia bevezetése.  1997-ben 

már egy microarray-vel kimutatott komplett eukarióta genomról az élesztőgomba genomról 

(Saccromyces  cerevisiae)  számoltak  be  amerikai  szerzők.    2001  óta  baktériumok,  élesztő, 

szőlőmuslica, fonalféreg és növények mellett az emberi genom és az egér teljes genomiális 

géntérképe rendelkezésre áll, a világháló adatbázisaiból lehívható és elemezhető.  2005 –ben 

vált ismertté a kutya teljes genomja. Az évszázadokon át tartó, beltenyésztésekkel tarkított 

kutyatenyésztés révén olyan fajták alakultak ki, melyek bizonyos fajta betegséggel szemben 

rendkívül fogékonyak, vagy éppen ellenkezőleg, rezisztensek. E kutyafajták és a kapcsolódó 

betegségek vizsgálata humán szempontból is rendkívül jelentős, (részben) ezért vált a kutya 

a  kardiológiai-,  rák-,  cukorbetegség-,  magatartásbeli  rendellenességek-  és  számos  más, 

genetikai  eredetű  humán  betegség  legfontosabb  modellállatává. 

  már  létezik  a  kutya-

microarray. 2010 – Panda és az első békafaj genom szekvenciája ismert, utóbbi kiváló modell 

az  emberi  szervezet  vizsgálata  szempontjából,  a  microarray  bevezetése  már  csak  rövid  idő 

kérdése. 

 

 



A  DNS  CHIP  (MICROARRAY)  TECHNOLÓGIA: 

A  huszadik  század  végéig  a 

gének  funkciójának  és  szabályozásának  tanulmányozása  egyedi  vizsgálatokon  alapult. 

Köszönhetően  annak,  hogy  egyre  több  organizmus  genomjának  szekvenciája  vált  és  válik 

ismertté,  új  technikák  alakultak  ki,  melyekkel  számos  gén  expressziójának  egyidejű 

tanulmányozása válik lehetővé.   A technikák közül az egyik automatizálható módszer a chip 

technológia,  melynek  bevezetése  (1996)  forradalmasította  a  molekuláris  biológiát,  a 

funkcionális genomikát és napjainkban a klinikai diagnosztikai módszereket is. 

A  chipek  két  típusa,  DNS-,  ill.  fehérje  chipek  közti  alapvető  különbség  a  vizsgálat  tárgya:  a 

DNS-chipek  a  (1)  génexpresszió  megváltozásának  vizsgálatát,  (2)  splice-variánsok,  valamint 



(3)  szabályozó  RNS-ek  kimutatását  teszik  lehetővé,  míg  a  fehérje  chip  a  proteom  (1) 

kifejeződését,  (2)  módosulásait,  (3)  kölcsönhatásait  megcélzó  vizsgálatok  eszköze.    A 

transzkriptom vizsgálata mellett a DNS-chipekkel lehetőségünk van (1) mutációk, (2) SNP-k , 

(3)  deléciók,  (4)  inszerciók  detektálására,  (5)  szekvencia  megállapítására,  (6)  metilációs 

mintázat felderítésére (Strukturális genomika).  

 



Yüklə 197,4 Kb.

Dostları ilə paylaş:
1   2   3   4   5   6




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə