5
EXTRA KÖVETELMÉNY Oxford Nanopore Technologies: Foszfolipid
kettősréteg két oldalán töltésegyenlőtlenség van, a DNS molekulák a negatív helyek felől a
pozitív felé igyekeznek. Az egyetlen lehetséges út számukra az α-hemolizin által alkotott
1nm-es átmérőjű nanopórusok tömege, ezen haladnak át a DNS láncok. A nanopórus
ciklodextrinnel bélelt, ami szükséges a detekcióhoz. A nanopórushoz exonukleáz enzim van
rögzítve, mely a pórushoz közeledő DNS-ről egyesével levagdossa a nukleotid bázisokat,
melyek így egyesével haladnak át a nanopóruson, a rájuk jellemző mértékben változtatják
meg az áramerősséget, amelyet a készülékkel detektálni tudunk.
EXTRA KÖVETELMÉNY NabSys: A genomi DNS-t kb 100 kb-os darabokra
hasítják, egyszálúsítják, majd az ssDNS-ekhez 6 bp-os, ismert szekvenciájú oligókat
hibridizálnak (párhuzamosan futó reakciókban különböző bázissorrendűeket, de egy adott
„csőben” egy adott típusút). Ez az oligó a 100 kb-s DNS számos régiójával komplementer, s
ezen régiókhoz oda is hibridizál. A DNS-t egy vékony membrán pórusain „préselik” át, s
közben áramerősséget mérnek az idő függvényében. Amikor a 6-mer-es oligóval hibridizált
DNS rész érkezik a nanopórushoz, az áramerősség megváltozik. Ezt a készülék megjegyzi, s
beazonosítja, h a genom ezen régiója az ismert szekvenciájó oligó komplementere; az
áramerősség monitorozásából lehet tehát a primer pozíciójára, s ebből a DNS régió
szekvenciájára következtetni. Az ugyanolyan próbákkel hibridizált hosszú DNS szakaszokat az
átfedő próbák alapján állítják sorba, s így megkapják az adott próba genomi térképét.
Rengetek típusú oligó párhuzamos használatával megkapható az összes próba teljes
géntérképe. A próbák elhelyezése közti hézagokat az ún „moving window Sequencing By
Hibridization (mwSBH)” módszerrel oldják meg, s így kapják meg a teljes genomot.
Miért jó a DNS szekvenciák ismerete? A DNS szekvencia ismeretében
lehetővé válik:
genetikai hátterű betegségekre való hajlam kimutatása
fertőzések diagnosztikája (a kórokozók azonosítása)
rokonsági fok meghatározása (apasági vizsgálatok)
személyazonosítás (bűnüldözés)
génváltozatok összehasonlítása
törzsfák készítése
különböző biológiai folyamatok kutatása
betegségek genetikai hátterének elemzése
terápiás lehetőségek kidolgozása
SZEMÉLYRE SZABOTT GYÓGYMÓDOK KIALAKÍTÁSA
Chromosome walking (kromoszóma séta) Hosszú (250 kb-ig) random,
DNS fragmentek könyvtára (általában BAC vektorban). A fizikai térkép (az a térkép, mely
megmutatja a genom egy részletét, vagy a kromoszómát alkotó anyag elrendezését)
megszerkesztésére alkalmas technika. A genomkönyvtárból kiválogatják az egymással átfedő
klónokat, és így meghatározzák az egymás után elhelyezkedő gének sorrendjét. Lényegében
az ismert (marker) gént tartalmazó kiindulási klónt fragmentálják, és minden fragmentet
szubklónoznak, hogy génpróbaként használják a szomszédos és az egymást átfedő
szegmenseket tartalmazó egyéb klónok azonosítására. Másfelől ezeket a szomszédos
szegmenseket fragmentálják és szubklónozzák, és próbaként használják a további
árfedésekre, és így tovább. A klónozott szegmentumokat a kromoszómán is található
megfelelő sorrendbe helyezik.
6
EXTRA KÖVETELMÉNY: A módszer finomításakor, melyet kromoszómaugrásnak neveznek,
csak a szegmensek végeit azonosítják, így a vizsgálatot végző a középen lévő szakaszokat
„átugorhatja”. Így felgyorsul a folyamat, és így figyelmen kívül hagyhatják a ismétlődő DNS
szakaszokat, amelyek a kromoszóma séta alkalmazásával nem kezelhetők.
EXTRA KÖVETELMÉNY PCR alapú kromoszóma séta A példa azt mutatja
be, hogy hogyan lehet megállapítani PCR-ral, hogy számos klón közül melyik fed át egy adott
fragmenssel. Az 1-es sorszámú fragment felamplifikálására tervezett primer párt
felhasználják az összes többi (2-26) fragment felsokszorozására is, majd az eredményt gélben
megfuttatják. Amint látható , a 25 klón közül egyedül a 14-es sorszámú eredményezett PCR
terméket (DNS-t), tehát ez a klón és az 1-es számú átfednek egymással.
A FUNKCIONÁLIS GENOMIKA ESZKÖZTÁRA
(1) Real‐Time PCR
(2) Microarray technológia (DNS és fehérje chipek)
(3) Whole Genome
Tiling (4) RACE (5) SAGE
A CHIPEK TÖRTÉNETE: 1996: a chip-technológia bevezetése. 1997-ben
már egy microarray-vel kimutatott komplett eukarióta genomról az élesztőgomba genomról
(Saccromyces cerevisiae) számoltak be amerikai szerzők. 2001 óta baktériumok, élesztő,
szőlőmuslica, fonalféreg és növények mellett az emberi genom és az egér teljes genomiális
géntérképe rendelkezésre áll, a világháló adatbázisaiból lehívható és elemezhető. 2005 –ben
vált ismertté a kutya teljes genomja. Az évszázadokon át tartó, beltenyésztésekkel tarkított
kutyatenyésztés révén olyan fajták alakultak ki, melyek bizonyos fajta betegséggel szemben
rendkívül fogékonyak, vagy éppen ellenkezőleg, rezisztensek. E kutyafajták és a kapcsolódó
betegségek vizsgálata humán szempontból is rendkívül jelentős, (részben) ezért vált a kutya
a kardiológiai-, rák-, cukorbetegség-, magatartásbeli rendellenességek- és számos más,
genetikai eredetű humán betegség legfontosabb modellállatává.
már létezik a kutya-
microarray. 2010 – Panda és az első békafaj genom szekvenciája ismert, utóbbi kiváló modell
az emberi szervezet vizsgálata szempontjából, a microarray bevezetése már csak rövid idő
kérdése.
A DNS CHIP (MICROARRAY) TECHNOLÓGIA:
A huszadik század végéig a
gének funkciójának és szabályozásának tanulmányozása egyedi vizsgálatokon alapult.
Köszönhetően annak, hogy egyre több organizmus genomjának szekvenciája vált és válik
ismertté, új technikák alakultak ki, melyekkel számos gén expressziójának egyidejű
tanulmányozása válik lehetővé. A technikák közül az egyik automatizálható módszer a chip
technológia, melynek bevezetése (1996) forradalmasította a molekuláris biológiát, a
funkcionális genomikát és napjainkban a klinikai diagnosztikai módszereket is.
A chipek két típusa, DNS-, ill. fehérje chipek közti alapvető különbség a vizsgálat tárgya: a
DNS-chipek a (1) génexpresszió megváltozásának vizsgálatát, (2) splice-variánsok, valamint
(3) szabályozó RNS-ek kimutatását teszik lehetővé, míg a fehérje chip a proteom
(1)
kifejeződését, (2) módosulásait, (3) kölcsönhatásait megcélzó vizsgálatok eszköze. A
transzkriptom vizsgálata mellett a DNS-chipekkel lehetőségünk van (1) mutációk, (2) SNP-k ,
(3) deléciók, (4) inszerciók detektálására, (5) szekvencia megállapítására, (6) metilációs
mintázat felderítésére (Strukturális genomika).