Cercle, trou, maille, 2

v(lak · ?) szó változata, hanem a szalag (kötő), mert a birka-szalag olyan fölfogás, mint a k.-tat. elelüge (convolvulus tkp. eb-húrka).

szul-cza (orosz szláv (ulitsa dard).

Ezen szláv képzőjü szóval támogatják a ser. (lila (hasta) szót a (ül- (frangere) igéből származtatva azt. Csakhogy a tam. súl-am (trident, arme, pique, dard, bro- chette etc.) inkább szűrő eszköz s így helye­sebb a mong. isül (tsuptl, durchbohren, durchschlagen etc.) ige { tsü, durch, hin- durch gyök, cf. szú-cza. szuny-ad- (szuny-dikál, szunyóká-I, cf. suny, szűn).

Tam. luüsu- (1. dormir, mourir, 2. étre indolent, immobile, tehát = tunya és suny szék.), szuny-og (culex).

Tam. sinukku- (pincér, piquer etc., mert a tam. kodugu, kosugu «culex» a kollu-

.zékok, sikk-ena (fortement, fermement, rudement^ tkp. szűkön), t.-tat. tig-ez, si'k-t' (Уsík- comprimer, serrer, presser etc.), mong. ciy-ol (eng, beengt, knapp, mangelhaft, dürftig), man. siya (hartvel- folgen, sir/a- drangen). szümöl-cs (szümö-cs, szemöcs stb.)

mordre, piquer, igével rokon, a tam. tummu, moustique, cousin, is rokon a /«//«, arme, outil, döfő alakkal, t.-tat. sínek mouche, mong. suno Bremse.). A tam. nul-ambu (moustique cousin | nu/-, nuUu- pincér) s így szintén a szúnyog értelmezését támo­gatja.

szupujkó (szék.), 1. szop. szurdék 1. szór. szurok (szurk-os: ragadós).

Tam. sttra-bu, sitrarl (gomme du coton- nier ilavu).

NB. A magy. szóval hasonlítgatott finn-féle szók alakra, értelemre az orosz fiera.fera (soufre, résine) szó társai.

szusz (szusz-og, szuszma, 1. a busz és usz alakoknál a tam. alakokat), szutyok (szutyk-os).

Tam. tudakku, todakku (seleté, impureté, régle des femmes, cf. todu- toucher), szuv-at (szék. a mi a falról lesov-ad, le- kuv-ad, s így ezek társa).

szú (ςϋ)

szú = tam. usti (ver qui ronge le bois). szú-cza (rég. lándzsa, szúró eszköz).

A tam. siisi-t és a ser. síiéi, síiéi (aiguille, tű) szót a ser. stv (suo, varr) igéból hozzák ki. De hát a tam. itsi, kann. sáp, tulu dúji, mai. súci (aiguille, ροϊηςοη, styles etc.) szókkal mi lesz? Nem egy- j szerübb gyök a mong. 1sti (tsugn hin- durch; ebből: tsüci- durchbohren, tsú-l- j id.)? 1. tű. szúr (szúr-ká-1).

Tam. somsorugii· (enfoncer, fourrer : sur-i, trou, suri-y-fisi, foret), mon. soro- (percer), man. sura-fa (Loch ...). szúty-ol (fedd, szid).

Tam. sádV (désapprouver, réprimander).

szü

szügy = szegy.

szűk (rég. szik is, szűk, szük-ös, szük-öl- köd-ik, szük-ül-, szűk-it, szük-ség).

A tam. sikku- (se prendre á un piége, étre saisi, attrapé, emprisonné etc.) igének a főbb turáni nyelvek által igazolt értel­mét mutatják: sikk-an-am (chose serrée, compacte); sikk-ana-vu, sikk-an-am (étroi- tesse, ténacité, embarras, avarice) szárma- |

A magy. alakok kicsinyítettek, tehát az eredeti értelem valami nagyobbat jelentett, úgy mint az alakilag azonos osm. sivil-pk (pustule : szökés, pattanás). Ezért a tam. simil-am (montagne, cf. lat. verruca i. szümölcs ; 2. magasság) bármennyire túlzó is, mégis szü-mölcs, mert az értelem «emelkedés (mong. öö, Warze, Erhöhung), domb». Az osm. sigil (siyil, verrue tkp. szökély) azaz sivil- jik és sigil értelem cserét mutat a nyel­vünk alapján, szün- (szün-ik, szünet).

Mong. siinü- (verlösehen, ein Ende nehmen), t.-tat. sön-, sün- (verlösehen); man. sun-te- (Zerstören, ausrotten), tam. tana'- (s’éloigner, cesser). De a mong. süni, süni (éj), t.-tat. tön (nuit, obseurité), a tam. tun-aiigu (obseurité, noirceur, tén- ebres, nuit) alakok is ide tartoznak, mert «szün-et, alvás, éj (sötétség)» aequiva­lensek. szűr-ke (szürk-ül).

Minthogy a man. sum (weisses Pferd, Schimmel, szűr-ke) nem lehet az orosz stb. gier-iy (gris) kölcsönzete, a magyart sem lehet abból származtatni. A tam. nyelv n-arei (blancheur melée de noir, gris, blanc) és nurei (i. écume; 2. blan­cheur) két alakja rokon s az s,y, n inga- tagsága miatt a man. alaktól nem távoliak. szütyö-ke, cf. tücsök, szöcs-ke.

szü (ςüii) szü-1- (rég. szil is, v. trans. et intr.).

A tam. nyelv föszavait 1. bér, poronty, ell, ünő, vaj-ud-ik szóknál. Itt megem­lítem a télu- (étre délivré de danger, étre mis en liberté, échapper. cf. tam. uy- vivre, échapper, se sauver és uy-ir'- met­tre au monde) igét. A tam. sav-ul, síi/ (grossesse, gestation . . .) nom. v. a ser. síi- (partum edere: szül) igéből származ­tatják, hát a man. su- (i. ausziehen, ént

-lassen, ablösen; 2. «gebaíen»), meg a t.-tat. iff-, toj·-, tíu- nem származik-e onnan ? szűr- (szüret).

A mong. sigiire-, sitire-, sure- (durch- sickern = sür-ül- v. tr. durchseihen, ab- laufen lassen) azt mutatja, hogy a magy. sziiiir'- transit, képzőtlen (tam. módon) ige a sivár- felhanguja. A t.-tat. siiz- pedig ha ide tartoznék, egy végtelenül eltorzult alak volna. Csakhogy az inkább a t.-tat. öt-, üt- (passer) s- előtétese. szűr (1. durva szőr-szövet; 2. abból való öltöny).

Tam. sir-am, síréi (habit natúréi d’écorce, fine et fibreuse: toile, vétement d’écorce ... de fibres d'arbres V^scr. ci- tegere ?).

szűz (rég. szíz = virgo, virgineus). E szó társát vélem én a tuda ttij moy (daugh­ter) első részében, a mely szerint az szűz mag-zat volna.

Ta

tab-ér (tab-ér-t-os-ság = terpedt-ség X tap, tap-si, tep-s-ed). tacsak-os pro csatakos. tacs-kó (kicsi, s innen poronty, kölyök).

Cf. tam. tuttuvam (petitesse, bagatelle), tag (rész, darab: tag-ol = darab-ol, taglaló).

Tam. tag-ei (morceau, tag-ar, morceau, fragment: tag-ar-, se briser, se casser, s’écrouler, tomber en morceaux etc. ta- gar'- v. trans.), cf. mong. tajari- (be- aus-schneiden). tag-ad- (megtagad).

Tam. tag-ei- (v. trans. défendre, inter- I dire, prohiber, arréter etc.). tahát (rég. és szék. = tehát: akkor, azután), tkp. a-hát az-után, mert a «hát» szó a tam. nyelv bizonysága szerint «utó, vég» jelentésű is. A t olyan előtét, mint t-ala- bor pro alabor). tahonya, tohonya (túnya). taj-ak (táj-k, tojmák szék. hitvány, rom­lott, ernyedt || taj-dok = nem takaros, ronda: tajk-ol = tataroz, tajk-ul = roml-ik Ktaj, toj).

Tam. toy- (se faner, se rider, se con­tracter, languir, dépérir, se relácher, s’amollir etc., a minthogy a tajk olyan, | a ki mintegy el van emyedve: toy-gei, toy-al, toy-dal nom. v.). Ide tartozik a szék. toj-p, toj-p-ad (horpad) 2-od kép­zet.

NB. E szót a szerb talog (sedimentum) szó­val akaiják csoda módon összehozni, s ugyan abból a tályog (daganat) szót is.

tajk (táj kos = teknős béka, cf. tam. tavai­kéi espéce de grenouille: különben lehet a tok-os romlott alakja is), taj-ték (cf. szán-dék, tam. vAy-nir, ѵйу-иТГи tkp. száj-nyirk; a magy. szó lehet a szék. toja-dék = viz-turadék összehúzása, mert van «túrja a habot» kifejezés is), tak-ar- (tkp. összeszedi a takarót, innen takar-os, takar-odik, takar-it, takar-ék-os, a ki összegyűjt).

A telugu-val közös sag-ér-a (amas, magasin, provision) alak után a tam. sigart- (amasser, ramasser, recueillir, se procurer . . . ajuster, accomoder, réunir convenablement, ensemble, lever des sol- dats etc.) ige összehányt alak, ségar-am, ségari-ttal etc. nom. v.

NB. Az ige nélküli mong. lafar-ltok (Beutel,