Cercle, trou, maille, 2

Tam. sukkii, sukk-al (petit morceau, piece, particule, petitesse, cf. csek-ély).

NB A német Zwim bői czérna lett, Zwickel- ből czviknyi, de nem czikk.

czimbál, czimbesz-kedik 1. cziba. czimbor-a (társ. pajtás, cf. tam. tombar-am table d'höte: tnmbara-kkáran compag- non de table, convive etc. s ez a sok csürés csavarásnál valószínűbb), czimp-a (orr-czimpa, fül-czimpa: azaz az orrnak, fülnek czibálható része s így a czipa tamulos n-ezett alakja), czin (czini-czini, czincz-og, czin-eg II zen-eg, zeng).

Tam. tinn-cn- (vibrer, fairé tin, il se dit du son des cordes d’instrument; timi- timiy-en- les cymbales résonner). czing-ár 1. csingér. czink 1. II. csin. czip-el (czep-el).

Tam suma’- (porter, supporter etc. su- mappu poids, charge, fordeau), tulu. tumbu-, mai. cuma-kku-, tumm-uga, to bear), czipó (1. púp, csomó, 2. kis gömbölyű ke­nyér).

Tam. sippam (petit paquet, ballot, bal­lot de toile, cf. osm. top id.). czipá-I 1. cziba.

czir- (czirog-at, czirogá-1: kézzel húzogat).

Tam. sir-am (1. ligne, lettre, 2. charrue, eke, a mi vonalat húz, cf. osm. cift sür-)\ sir-agam (cumin tkp. a «czirogatott mag, a vonalakkal biró, a minő a kömény magva); sír-ádu-, sir-átíu- (caresser, flatter, choyer tkp. czirogat), cf. mong. cire- (tirer : húz, von : éir-γζ, a vonszoló = szánka), t-tat. siir- (czipel, vonszol) = mong. sire- (schlep- pen, ziehen).

NB. Dr. Gundert helyesen kimutatta, hogy a skr gir-aka (cumin) a föntebbi tam. szó fer­dítése.

czirák (saijadék) 1. csira, czir-ka (czirká-1, szék. = irkái, firkál).

Tam. kírukku- (kirukk-al: raturer, grif- fonner, «écrire mai» etc.), cf. karcz, kercz.

czir-om (czirm-os, czirm-ol II szurm-os).

Ha a kor-om szó lágyulása volna, cf. tam. kürlám-báni (chose noire), de az is lehet, hogy a czir gyökböl való. cziv (cziv-ód-ik, cziv-ak-od-ik).

Tani. sivanu- (méler, approcher, en ve- nir aux mains, combattre etc.).

czo

czo (czoh-ol) = cső.

czob-ók (czub-ók, szék. = czom, czomb || czopák id.), cf.

Tam. kav-dn (cuisse, czob-ák). A hason- jelentésű tam. todei, tudei (kuTaiigu id.) tkp. ducz. A k.-tat. bot (czomb) és bot-ak (fa-ág), mert a két czomb csakugyan a törzs ágai s ilyen észjárásúnak látszik a tam. kav-άη (cuisse) és kawu (branche fourchue: ikes ág, szék.), cf. tam. kombii (faág).

czoczi (malacz, cf. t.-tat. dójuk, tam. sisu, enfant, poupon, petit des animaux = skr. fifu id. Vfi crescere), 1. disznó, czodora (czondra), 1. czundora. czom = czomb. Tam. tom-mei (chose trés- grosse: vastag vlmi). czompoly- = sompoly-od-ik. czondra = czundora. czorhol (czurhol), 1. sur-ol.

czó

czók (darabka, pótlék; czók-mók, dirib- darab) Vczikk.

czö

czök (szerződés felbontása után járó pénz­bírság, cf. t-tat sók- défaire, fölbont, cf. magy. szak-ad és tara. stig-iru-, se divi- ser, fendre etc.). czölömp (czölönk) a koloncz (kölöncz) társai.

czöl-öp (karó, czövek és nem más).

Ha az orosz stolb (pilier, poteau, co- lonne) szóból oszlop lett, nem lehetett czöl-öp is; ezért a czul-ak (karó) és szék. szul-ák (= fül ánk) szókkal egy-gyökü. czöv ek. Tam. stv-atn, siv-agam (poteau pour attacher les ^ches, cf. t-tat divt szeg, kis czövek, a mong. cüb értelmét,

a csék szónál)

.CZO f fsöö)

czők (szék. a kovász egy neme tkp. sava­nyító).

Tam. hiv-ei (ragout acide ; tttv-ei- le lait tourner, se cailler, cf. tuv-ar = suv-ar, magy. sav-any).

czu

czucza = szucza. czucz-ог (csucs-or), 1. dud-or. czud-ar (ringy-rongy, rossz).

Minthogy a mong.godar csak «piszkos* (unrein) jelentésű ide nem vehető, való­színűbb, hogy a tatar szó mellékalakja a kérdéses szó.

1. 
   czula(i.czele-czula, 1. czele-bula, 2. rin- gyó, szajha, cf. tam. sill-ei, femme dé- bauchée, a gyök egy).
   
2. 
   czula (kis zsák, cf. tam. sóti, sólt-gei, poche, besace, sac de mendiant).
   

czul-ák (karó), tam. siiftkku (háton pointu a l’usage des voyageurs Vsül, ce qui est mince, cf. szulák). czun-d-ог-а (czondra: rongy).

A mong. sin-d-ara- (tör-ik, romlik, sza­kad, szűnik) elsó töve a man. sun-te- (zer- stören); ez összefügg a tam. tun-du (piece, fragment, morceau de toile, tehát magy. czund-or-a, — portion, part, etc.) képzet­tel (V tűni), cf. cson-ka. czupér = csupasz, czup-og (czupp-an).

• 
  Tam. i. súppu- (sucer, lécher, baiser),
  

1. 
   sumbf- (baiser, lécher, ... most indé- cent), cf. szop, szip.
   

dab-asz (damasz), 1. dob-asz. dacz (dacz-os, dacz-ol: ellenez, szembe száll, akadályoz).

Tam. i. tadu'- (empécher, arréter, dé- fendre, donner contre etc. tadu-badei, arme défensive), 2. tattu- (tatt-al: désobéir, re­fuser, contredire, arréter, empécher etc.).

NB. A német Troli-ból truczcz és truczcz-ol lett és nem dacz, a melynek testvére a követ­kező.

dacz-og- (döcz-ög : akadoz, ütközik).

Tam. tudukku- (heurter, choquer, don­ner contre, broncher, trébucher etc. syn.

Da

tadu'-, tadafigu-, tadakku ), cf. toty-og, töty-ög, és zöty-ög. dada, cf. tam. tádi (nourrice, bonne d’en- fant = ? skr. dhAtri ?). dad-og (= ebeg, hebeg).

Tam. tada-dada(bégayer, balbutier ; chahceler, vaciller, balancer, cf. mong. taίαγοίϊ, stotter). dag-ad- (deg-ed, deg-esz stb.).

E gyök mása a tam. nyelvben csak a taga-du (resserrement, compacité «degesz­esség, tömöttség) és tokk-adam (compres­sion, massage, friction» dagasztás, gyúrás) szókban van meg, mert a tuiig-am (hau­teur, élévation, grandeur, sommet) a skr. nyelvvel közös ; még egy másik tam. alak látható tűgy szónál, man. dek-de- (sich erheben ; dok-do-yon hoch, stolz), mong. deg-dei, dög-döi- id. mong. tak, t.-tatár day, tay, tau (montagne). dajka (dajká-1). Tam. táy (mere . . . táy-ssi femme qui allaite un enfant, sóit la mére, sóit la nourrice), man. tai-tai (Mutter).

NB. Az ó szlávban a doy-it' (fej-) igéből doy- litsa (nourrice) képzet van s így a doy-ka (fejő?) alak kétes, az oroszban legalább nincs.

dal (dal-ol). Tam. 61-áttu-, tál-áttu- (chan­ter pour bercer un enfant: bölcsödal, az ősi dal), dali = deli. damasz 1. dob-asz.

1. 
   dana (= dal). A tam. toni (bruit, son) szót a skr. dhvana, dhvarii alakból szár­maztatják, de akkor a magy. don-g, dön-g stb. is onnan kellene kicsikarni. A mong. d6n, dün «hang és dal» jelentésű s dó-dól tkp. hangot hangoztat (dalol, dudol).
   
2. 
   dana (ördög, rossz szellem, cf. tam. skr. Danu mére prétendue des Dánavar, une espéce de démons).
   

dancs (rondaság), cf. tam. taiis-am (pau- vreté, bassesse). dan-dár nem a franczia «étandard», hanem a perzsa dum-dár (fark-tartó = utócsapat) szóból való. dara (dar-ab, dir-ib-dar-ab).