Cercle, trou, maille, 2

anna (as, like), ép (ép-ség, ép-ül, ép-it || épp-en).

Tam. o-ppu (égalité, accord, réunion, beauté : t.-tat. ip, ib, accord, összeillöség, mong. eb, harmonie, accord «santé», eb- ügei maiad, tkp. ép-telen). .

NB. Az ép-ül = összeillesztődik s az éppen — összeilletőleg, egészen egy gyök, de máskép ej- tetik. Az ép-ül-et szónak a t.-tat. japu ÍJap- csinál, alakkal csak akkor lehetne vlmi köze, ha ezen ige az ib mong. eb alak mása volna.

ér, Ver, űr: folyó ere, kút ere || gyök-ér). Tam. vér (racine d’arbre, de plante, cause, fondement, origine).

NB. A tam. ratta-ttárei (vena) sző mindkét része ser. s így a magy. szó nem í-t vesztett alak, hanem a vele össze hozni akart szók , áryák.

ér- (ér-ez, ér-int, ér-k-ez : ér-dek = érin­tés II ér-dem, érdem-el).

Tam. uYu- (étre, exister, s ekkor = iru’-; venir, approcher aniver syn. aru-gti-, convenir, ressentir, toucher, to feel; ac- querir, obtenir syn. peru- vlmit elér; arug-uYti approcher, hozzá-ér; nóy-uYti- nyavalya éri: uY-al, uYu-dal, the feeling of, úYti nom. v. sens du toucher, tact, sensation : érzés ; tiYddavar, unsympathé- tiques personnes: nem érdeklődők; uYti-dt ér-et, solidité, force, cf. erő, connais- sance, science s ekkor syn. aYi-dal. A kö­zeledés értelmében cf. mong. ire- t.-tat. er- (arriver, mürir), man. ure- (reif wer- den).

■NB. A tam. uru- nem biija a magy· ér (va­let. vaut, tam. perum) jelentést, de azért ez nem külön gyök, mert a t.-tat. leg-, deg-, dej·, tej· (toucher) «vaut· jelentésű is, ugyanígy a mong· kar (gelangen; Werth sein). Ezért az ér-de

mаоз

(Verdienst, Werth, mong. erdtm. man. erdemu, I Verdienst, Tugend) magyar gyökfl.

ér-t- (értés, ért-el-em).

Tam. a fi- (afi-dal: connaitre, savoir, comprendre etc.). De minthogy az ufit- ige ufu-di nőm. actija «connaissance, science· jelentésű is és a magy. «ér-t vlmihezk csaknem am. ér, v. ér-int vlmi- hez: tkp. azonos az előbbi igével, ért (= miatt, ér-ett-em stb.).

E névutó értelmében a tam. nyelv a porul (anyag, birtok; jelentmény ser. ar-th id.) szó poruttu esetét, meg a patti (á cause de) gerundiumot {partit- prendre, saisir) használja, miért is az ér-t, ér-ett alak régi tamulos gerundium «érintve· jelentéssel, és (es, szék. is, ’s).

E kötszót a t.-tat. es, is (társ, socius) névszóval szeretik egynek venni s ezt le­hetne azzal támogatni, hogy a tam. um (és, is) függelékes kötszót az érni (com- pagnon, camarade) szóval egyeztetnék. Csakhogy az es, is egyik t.-tat. nyelv sem használja, mert a -ta, -te, -t/a, -de a daya, dayi man. daya (után) társából van rövidülve. Hát a mong. cu, ci, öigi id. s a hasonló jelentésű ser. -da! ész 1. esz. é-tel Vcv.

év (annus: év-ad, év-ül = idül), cf. tam. élvei (temps, jour).

évad (időszak), tam. avadi (temps fixé, terme, fin), kann. avadhi (périod). éveg (szék. üveg, iveg).

A M. Ny. N. szótára helyesen vette az

4. 
   (boltozat, hajtás) származékának, mert a tam. valeiyal (verre, tkp. chose cour- bée, voűtée 1. ból-). Ezért a L-tat. ufak (piczi, apró) szóval semmi köze.
   

Fa

fa (fá-s).

Minthogy a tam. mara-m tkp. merev (= mürüv I. ezt) jelentésű ; a tam.-féle nyelvekből a pit (virág), pü-udu (plante, | herbe, arbuste, buisson) alakot kell ide | vennünk, cf. mit- (to grow, to grow old: nő). A man. moo (Baum), kin. mu id. mu-theu (fa-tuskó), mong. mo-do tkp. plural.

facsar- (= teker; faoar-og, facsar-os, cf. peder).

Tam. peyar'· (pro pcsar'-: changer, altérer, éloigner, óter, arracher, déraciner cf. kiteker, kifacsar), «traduire, retourner· etc.

NB. Mi egyik nyelvből a másikba nem «fa­csarunk·. hanem «fordítunk·, de a két cselek­mény egy. A facsar jelentésű tam pirli- (expri- mer en tordant, en pressant) ige is tkp. forgat.

fagy- (= fad', fogy-, szék. geler).

Ha állana a finn pakkainen szóval való hasonlítás: akkor a görög pag-os (Eis), pag-ota (Gefrorenes) szóval együtt árya volna. Azonban a magy. gy kevés kivé­tellel d, rf-ból való s így a tam. padi- (se coaguler, s'unir) testvére és rokon a t.-tat. bűz, boz, muz mong. mős-őn (Eis) szókkal, a melyek gyöke a tam. mudi (lier, nouer), cf. perzsa yay-bdstd «jég- kötött· fagyott, fagygyu (= fad'du : fagygy-az, cf. kövér, háj).

A tam. variakku, virlukku etc. (suif, graisse, chose glissante) «sikamlós, csú­szós· jelentésű, de azért a fagygyu lehet a fagy származéka, faj (faj-ta, faj-oz, faj-zat).

A tam. pay-ir (végétal, céréales «fétus des animaux·: payir-ά-, croitre, pousser, «profiter· se dit des végétaux et des ani­maux : fajzik, szaporodik), egy-gyökú a pay-al (enfant, ganjon, jeune homme, fajzat: paiy-al, pai-dal) szókkal. De ne­héz eldönteni, ha a gyök a paya'- (Éaire, former, créer, produire) vagy puy- (de- venir, exister, produire) vagy végre a pat- (verdir) igére megy-e.

NB. A tam paya-m (profit, fruit) szót a tam. pártám (fruit) sanskritizált (Dr. Gundert szerint) phalam-ЫА akarják kicsikarni, pedig a paya'· ige nőm. verbalija.

fak-ad (fok-ad szék. a tyuk fokaszt = a tojásokat lyukgatja, cf. pukk-ad = re­ped, hasad).

Tam. pokku (nőm. v. trou \ pogu- trouer, percer).

NB. A tam. nyelv szerint a fak-ad, szék. fok-ad és pukk ad ige a magy. nyelvben össze van zavarva

.fakó (rég. felró is || feke-te || vaki-sa = fe­kete foltos, vakótá-s || vak. vakk).

etc.: pitin pro pil-tu, pittam pro pif-tam bouchée «falat», collation falatozás es­péce de gáteau, cf. pite pro pil-te) cf. virl-utigu- (avaler, dévorer, engloutir consumer avec violence : cf. falánk), fal-atka _(szék. kis kelés, pattanás a nyel­ven, Vfal-, tam. pil-avu, ulcére, pustule pil-, pila- fendre). fal-ka (= csapat; egy falka nyáj ; rég. jó fal-ka idő = jó darab idő).

Tam. pal-a (plusieurs, divers, beau- coup; pal-ar diverses personnes, troupe, assemblée: pal-gti-, se multiplier, s’ac- croítre en nombre : pala-bala, plusieurs).