Cercle, trou, maille, 2

NB. A tam. asi'· (manger), t-tat. aí, ala- id. mong. id-t- id. a ser. of- (edere, frui) árya igével közös.

é (= é, í) éb-er (ébr-ed, éb-r-esz-t, cf. ém-ett).

A kann. ebbu, ebb-isu- (fairé lever, éveiller), a tam. c-rlu-ppu (action d’éveil- ler \ erlu-mbu- se lever, crlu-ppu- éveil­ler etc.) alakból állott elő a cerebralis rl rendes kiesésével. Ezért az éb-er alak is ide tartozik oly módon, mint a tam. épp-am (éructatíon) az erluppu- (hire lever) igéből, éd-es (éd-el-eg, cf. déd-eleg || édi!).

A tam. ed-al-agam (régiisse, édes gyö­kér tkp. éddel biró). Ezen gyököt lát­hatni az íd-an (ami, compagnon, cama- rade; id-t compagne) szókban, a melyek j-es alakja a magy. j-ád, j-át). é-fiu (szék.) = i-fiu. ég (Vege = ágá: syn. menny).

Ha a hasonlóság után indulnánk: a legközelebbi volna a ser. d-kága-ből lett tam. dgáyam (air, firmament, del) szó. Azonban a főbb tam. szók a «magasság· jelentésen alapulván, pl. uvanam (eleva­tion, uvanei del \ uva-, uga'- s’élesver): a magy. ágá szót a tam. ag-et (élever) japán age- id. igékkel egy-gyökűnek kell vennünk.

I ég (ég-edel-em, ég-et).

Minthogy a tam. végű- (vigu-dal — i. brűler, étre chaud; 2. «bouillir»), a többi alakok miatt a fő, föv alakhoz tartozik: itt az я-es n-egi-di (feu tkp.

{ égető) alakot hozzuk föl, mert a mong.

ege· (backen) alak társai: t.-tat. j-ak- I (brűler) man. γα-χα (Kohlé, tkp. égett

eb. E szó a tam. appu- (happer, aboyer, clabauder: ug-at) igére vihető, a mely- lyel egy-gyökü az osm. hav-la- (aboyer), míg a man. in-da-yőn, japáni inu (chien), osm. ön (vonitás) szóra, ecs (v. öcs, cf. mong. act, Enkel; man. asiya,] ung; t-tat. az, wenig; tam. assa-m, minceur).

egy (= ett: eredetileg melléknév ; egy-ed, egy-en, egy-e-tem névszók || egy-ül-,

5. 
   egy-ül II ögy-ül, őgy-el-ed-ik || egy-en-es = igy-en-es).
   

A tamul-féle nyelvekben az egységes 0'· (égaler, étre pareil etc.) gyökből 4 alak fejlődött ki: 1. tam. oru, őr (egy, mel- leknévileg, cf. mong. őri egyedüli). Ebből

o-nTu (on-du pro o-r-tu, egy, névszó, kann.

o-ndu, tuda. v-oddj; a tam. ои/'w-ból or-l\1 (oTTn egy, orréi egyes, egyedüli), 2. o-ttu I (égalité, ott-igei union, nivellement, se- cours; ott-a, uni, égal, pareil, conforme etc.), 3. o-ppu (égalité, conformité, accord, comparaison etc. opp-άηα uni, égal, sem- blable), 4. o-kka (ensemble, avec, égale- ment oentierement, cf. eg-ész; o-kk-al: réunion, famille, tribu, égalité, ressem- blance etc.). Ezen alakból való a Telugu stb. oka (egy. adj, oka-ti egy. névszó, cf. finn yh-te, yk-si egy). A mong. nige, nége (1) = perzsa yek = skr. éka (1) úgy mint tam. nuga-m = skr. yuga (iga), egy-etlen egy. A főntebbiek szerint egy annyi mint egyenlő s így a tétel = olyan egy, a melynek egyenlője nincs, egy-eb (= ed!-eb: egyéb = más).

A hasonjelentésű tam. é-neiya (autre, le reste) az é-d-il (other, foreigne, strange, cf. ideg-en) szóval egy-gyökü s ez a kérdő e, é. A magy. mutató melléknév az e-z, e-d mutatónak olyan középfoka, mint a skr. i-tara (alius) a tam. i közeire muta­tóból.

emm-ink = miénk tehát a mi alakot megelőzte a tam. em (mink), a melyből van : emm-ar (les nótres, nos gens). eng-ed- (eng-esz-t, eng-esz-t-el || rég. en­gesztel : subjugat, subjicit)

.gős édes — vomir). A tam. év-aYei (rőt vomissement) és cpp-am (rőt, éructation) szók gyöke az erlu- összevont é- (to rise) alakja.

valami). Japán yaki (brűler) és a mong. n-egure-siin (nőm. acti. Kohlé).

NB. Az n, y, j, v nemcsak a tam. nyelvben előtét, hanem a közép Turánságban is cf. man. imtngi «=» n-imeAgi (Fett) tam. irnei = nimei (paupiére).

éh (éh-es stb.), 1. eh (= áh).

éj (éj-el- rég. == hál: passer la nuit).

Az alu igetőnél láttuk, hogy az éj és alszik egy gyökből indul ki «szün, áll, végződik» alapjelentéssel. Ezért a tam. vai-gti- (fairé halté, passer la nuit syn. alku- 1. alu) olyan képzet, mint éj-el és a t.-tat. uju- (dormir, a ju-ku pro u-ju-ku) igével egy-gyökű.

A tam. vaig-aYei (aurore, l'aube) tkp. •éj-ámyadás, éj-szünés*.

NB. A tam. iravu, irá (nox — kann. irafu túl. ir-lu = tam. ir-ul, obscurité); tam. al, el, elli 1. al, tam. ellavan (la lune, cf. t.-tat. aj id = magy. éj). A tam. irá-t- tiri s elrontva 'rá-ttri dr. Gundert szerint nem skr., hanem tam. irá (ború, sötétség) tiri (térő, forduló, azaz: | idő).

1. 
   ék (ík szék. ik-szeg), tam. m-ékku (coin V ehgu-, eggu- hegyez, cf. magy. ekeg = m-ekeg, tam. alar = malar stb.).
   
2. 
   ék (ék-es, ékes-ít), cf. tam. ai (beauté).
   

él (él-es, él-ez: vlminek széle is).

Tam. al, alatti, (tranchant, pointe aigue, lieu étroit, joue cf. arcz-él, cf. t.-tat. bile-, fen, élez és tam. vilim-bu, extrémité, bordűré, marge), él- (él-ed, él-esz-t = eijeszt || eleven = áld­ván, ele-del).

Minthogy az él-ed (él-esz-tő) szék. =

* kel: az él- (pro ele) mása a kann. élű-, mai. elu- (to rise) igéknek megfelelő tam. erlu- (se lever, s'élever, se mouvoir, cf. eleven gyermek; erl-und-iru'- se lever, ressusciter, él-ed- vagy éledez, étre lévé, étre debout). E felfogást igazolja a t.-tat. tir-i, tere (elő tkp. álló, tir-ek oszlop = álló) és tor- (áll, kel, él), tor-mos (élet) stb.

NB. Az él, élet (eledel) olyan járulék, mint ii-t’ (él), és iil'l (élet. gabna, eledel). Különben a tam. sád-il-i (test-evő) kúd-ili (hús evő) meg vil-aiigu (élő ■=■ állat) szókbeli ili lehet a n-ilu- (áll) vagy a fentebbi gyök mása is.

ém-ely (émely-eg, cf. ökl-end, ökrend).

Tam. im-irl- (devenir doux cf. émely­

ém-ett (= imett, szék. — ébren léve, émen = józanon s így az éb-er szóval egygyök, cf. tam. erlumei élévation). én \/ en, tam. άη-, y-dn, tt-dn (ego) V7n Plur, am, em cf. rég. emük, emm-ünk. én-ek (ének-el), tam. inéi'- (retentir, ré- sonner).

ént (rég. = ként, az-ént), kann. ante, tam.