Cercle, trou, maille, 2

A tam. kerlu-, kerlu-mu-, kerlu-vu-

(abonder, étre plein, rempli, s’unir

syn. karlu-mu-) a serit, ser/u, (1. ter-eb, ter-em, sar-j) gyök rokona.

1. 
   gyar-at- (=d’ar-at: gyapjút, pamutot fésül s így lehet gyar-l-ik, csúszik igéből is >csusz-tat· értelemmel, de cf. tam. sűrű- i carder, éplucher, déméler, préparer le coton pour filer).
   
2. 
   gy-arat, az arat ige olyan j, gy előté- tel, mint tam. yáppu — áppu).
   

gyaránt (= gyanánt, de lehet az aránt elő- tétese is. Különben cf. tam. kért, ressem- blance «comme»). gyat-r-a (gyönge, erőtlen, cf. tam. sarru == saTTu vagy saTru, peu).

NB. A tam. hangtan szerint az Г-t combinatio rr-n hasonul TT kiejtéssel, de az r-nek árnya­latával : ekként a gyatr-a csakugyan származtat­ható a gyarló gyökéből gyár-t-a helyett.

gyav, jav (gyav-ul, jav-ul, jav-it pro jav- ul-t II jav-ó j= jó, jav-all = szék. jov-all-, jav-as-ol Vjav || jog, mert b=g, ágas­kod- = ábaskod-).

a) A jav, gyav gyöknek legközelebbi társa éjszakon a man. i. yeb-e (besser, geheilt, genesen, cf. mong. eb Gesundheit);

2. 
   jebele (rechte Seite: jobb, jog), mong. job (recht, richtig, gut); ezután jő az ostják jem,jim (gut).
   

β) A jog alak társa éjszakon = t.-tat. ~11. jek, jegi (gut); 2. jak-sí id.; 3. saj, sau (recht gesund, mong.-man. sa-i-n gut, fein, schön).

Mindezek gyöke a tam. Vse, si... jo.., a melyből van a többi között 1. sev (rouge, poli «droit, régulier, droiture, bon état* etc. sevvu, sew-ei id); 2. sem (rouge, ■droit, regulier, juste, uni bon, parfait·, cf. őst. jem gut); 3. sepp-am (népnyelven so-ppam: droiture, égalité, régularíté, bon état, reparation etc., cf. mong. jóé);

2. 
   sig-appu — sivappu — sevappu, a se gyök főjelentésével); 5. siv-am (bien, feli­eké, plaisir...); 6. sogu-su (beauté, élé- gance, gráce, parure, santé, cf. L-taL serf, sau: sokkam, beauté, pureté.
   

NB. Hiába rímeltetik az osm. qitzát a magy. jó alakkal, mert az nem azonos t mong, td. ti.

gyá (fá)

gyámba (gyámbá-Ι-, gyámbá-sz-: nem •gyö­möszöl*, hanem tépá-sz- húz).

Tam. 1. támbu: (L kayiru, corde pour tirer de l'eau tkp. lépő kötél); 2. sámbu- (tírer une corde sure une poulie: csigán tépászni, sőt a sámb-i «poulie· nőm. ag. is csak annyi, mint a gyámbász-ni, tépászni való).

gyámész. A magy. gyavog = nyafog, nyá­vog s így a tam. hangtan szerint is a szókezdő y, ti, n váltakozása miatt a nyám-ándi szóval egygyökú.

gyám-ol (gyám-ol-ít, gyám).

A tam. káv-al (nőm. v. garde, défense, conservation, gardien «tutor*... kdv-al-dft, kdval-an, gardien, mari... kdt’U garde, onguent magique ... \ ká- garder) ala

kváltozatának látszik a tam. sáv-al, sév-el (coq, le mále des oíseaux «garde du blé») nőm. v. alak s ide tartozónak a magy. gyámol, a mely élettelen tárgyra csak az új gyártmányú gyám-bot szóban vo­natkozik s mi székelyek a gyámol szót támasz értelemben nem használjuk, gyár-t-, jár-t (/ transitiv képzővel. Rég. csinál).

A tam. nyelvben két eset van, a me­lyek azt mutatják, hogy a gyár-t, jár-t a jár (aller, marcher) ige transitiv v. cau- sativ alakja, mert nada-ttu- (= fairé aller, I marcher, conduire... causer, fairé Vnada’- marcher, aller...) és іуаГ-Tu- (pro iyal-tu-, fairé, créer, bátir, ériger .. . cf. templomot gyárt Yiyalu- convenir, cadrer, aller, arri- ver ...) éppen olyan képzetek, mint jár-t a jár-ból.

Ezért folyamodott a nyelv a j ár-tat kettős causativ alakhoz. Ezek után fölös­leges a ser. kar- tkp. kri (facéré) transi­tiv igéhez folyamodni, mert ebből /-vei csináltat s nem csinál ige lenne.

gyász, jász (gyász-ol, gyászos).

Tam. áy (pro ás, affliction, cf. Adu = yddu).

gyáva (syn. gyámész), 1. nyám-ándi. gye (d'á, yáj

gyei = jel.

gyer-ek (= d'árek, gyerk-ö-cz || gyer-mek, gyer-mök, cf. gyömöszöl, csömöszöl stb.).

Tam. siru-kk-an (jeune homme, gar- ςοη ; siru-mi, fille, jeune fiile ; siruvan, enfant, fils; sirumei, petitesse, enfance, ágé tendre, sirubam, sifuvam id. Vsiru petit). De van siru-mag-an, киГи-magan, kuru- makkal (enfant, petits enfans) s így a gyerek a csir-i gyök képzete, a gyer­mek annak és mag-an, tuda. moy (child) összetétele s nem vogul nyaurem, a mi a t-tat. javru-vüL rímel.

gye (= de, d'ö is)' gyen-ge (gyön-ge, cf. zsen-ge, zsön-ge). Tam. n-unugu■ (devemr, élre petit, fin, délicat... V шш,petitesse, finesse, atomé), t.-tat. in-j-e (fin, délicat), mert tam. n = mong.-tat. y, j, cf. nimei pro imei, man.

nimettgi = imengi.

gyep (gyöp, mong. fim, k.-tat. cem Rasen, ezek társa a csima alatt látható, tam. sírni, simei (touffe de cheveux), mert a gyep a fücsomó, takaró, a mint a tam. masir = í. gazon, herbe tendre, 2. poil, cf. mező.

gyeplő (—cTeplő, pro gye-p-el-б, corde).

E szót a t.-tat. ip-lik (fii: ezérna) ron- tottjának tartják, mert az ip, jip, jep, fep (fii) alakú is. Csak az iplik a magyar nyelvben is iplik (csizma-sorok kivarrása). Szerintem csak az i-p közös, ez pedig olyan nőm. v., mint az alhangu tam. ά-ррй, yAppü (lien, attache : corps, a mi a szellemet köti \fA'-, yA1- lier). Ebből volt gyep-el 2-od képzetü ige, a melynek gyeplő részesülője.

gyertya (gyortya, gyartya, györtya, tam. vilakku.

E szó változó hangzója tam. cerebralis rl-re utal s a tam. kérV- (.koribriller: kérl-ttal lumiere, brillant, illumination : kérl-tta part parf.) támogatva van a mong. gere-, man. geri-la- (leuchten) igék által. Ezek után a csuvas szjorda legfölebb a magy. szó rontása.

NB. A gyertyán-fa nem a könnyen gyuladás- től, hanem egyenes termetétől vette nevét, mert biz az nem gyúlékonyabb más fánál.

gyesz-öl- = csisz-ol.

gyeter- = gyötör-.

gyé

gyek = gyík.

gyék-ény. T.-tat. jik-An, mong. pgA-sün nőm. acti s így a fig-ei- (gerade werden, man. fu-k-i ebnen) igével függ össze, mert a gyékény nem a fonott, hanem a káka növény, gyér = gyir.

gyi, (—d'i)

?I. gyilok (rég. dil-k, dil-ok, gyol-k, gyalk s így az árya szókkal való hasonlatossága daczára is, cf. tam. tttj-ei1- percer).

2.