Cercle, trou, maille, 2

gyilok (a ló torok daganata s valószínű­leg a tály-og változata), gyim (gyim-gyom: gyim-ész- arracher la mauvaise herbe, tam. ka(-).

A tam. mm-itt4-, nim-uttutiim-indu- (pincér, arracher en pingant, voler adroi- tement) teljesen megfelel a gyim-csz- igé­nek, mert a mint a tam. sim-iudu- (syn. nim-indu-) alak mutatja az n nem állandó.

NB. A csuvas stjom a mong. jim (Rasen) társa s így hiába rímel a gyom alakkal.

gyimölcs = gyümölcs, gyir (gyér, gyirül, gyér-ül, gyér-en) szlávo- san ritka).

Tam. sim-, siru-gu- (décroitre, se rétré- cir, deverir rare: sirug-al, nareté, man­que, diminution : sirubán-mei, raremenl).

NB. A man. seri- (selten, einzeln, «verstreut·) nem ide, hanem a szer-te alakhoz tartozik.

gyí (=d'ij gyík (gyék : gyík-ot, tehát alhangu szó).

A tam. kav-iih\ kau-H, kcv-uli (gekko: Platydactylus guttatus: házi gyik) a gekko nevezettel a tam. kekk-αΐί- (ramper, ser- penter, aller en zig-zag) igével látszik össze­függni.

gyo f=d'o) gyom stb., I. gyijn. gyomor (gyomr-os: a föld gyomra).

A tam. nyelv egyik szava: tini-kkudal (l’estomac des hommes tkp. ételgödör), cf. t.-tat. kur-sak és tam. kurl-i, ventre, cavité, fosse, tombeau, magasin ...) a má­sik tam. szó amar-asavam (estomac) ösz- szetett szónak látszik s a 2-dik rész meg- lehet a ser. άςγα (estomac \ fi- jacere) s csak az első fordítása, gyors (= d'ors, pro gyor-os: gyors-ul stb.).

Tam. turu-si, turu-su (háté, vitesse: | turu-duru' se hátér, se presser; turu- duruppu, háté .. . tehát a szor-og ro­kona), man. túr (Schnelligkeit des Pfer- des), mong. tür-gen, türgiin (eilig, schnell, geschwind).

Ebből láthatni, hogy a ser. túr- (pro- perare) ige, a melyből a túr an (mintegy a gyors, lovas, nomád) szót származtatják nem szükségkép árya, mert az orosz tor-op- ige is csak tam. igenév.

gyó (=a'6j gyógy-ul (= gyav-ul, javul /jav).

NB. Ezen alak a gyav-ul-ból úgy fejlett ki, mint a tam. sogu-su, sokk-am a ιο’-ból.

gyól-cs (— d'ól-é, gyócs Dim.).

Az orosz stb. yolft (toile) szóval hiába rimeltetik, mert a tam. sav-af-i (toile, drap ... Vl. szöv) alakhoz hangtanilag közelebb áll gyón (= efón-: gyón-ik, confiteri, rég. gyón-l· = mai gyón-tat).

Tam. en-, yeti- (kann. annu·, to say), tam. en-bi'- fairé avouer, rég. gyon-t) s így eredetileg jón- volt. gyök-ér (= d'ökér: gyök id.)

A gyök csakugyan rímel a t.-tat. kök (ra- cine) szóval, de a gyök népiesen csaknem ismeretlen s így valószínűbb, hogy a töv + tam. vér (ratine), mert kók-vér-nek nincs értelme. A t.-tat. tamar, tamtr, damar (veine, ratine) a tam. tamar-agam (tra- chée ártéré) szó első részével látszik azo­nosnak s nem a sémi damen (vér) szóval.

NB. A tam. vér (racine) alkalmából meg­említem, hogy az európai Zingiber (gyömbér) szót nagy garral kihozták a ser. srunga-vér (szárúhoz hasonló) csinálmányból. Dr. Gundekt pedig ki­mutatta, hogy az a tam. stb. iAsi-vrr, yitisi-ver összetett szó iúsi, yiAsi (maga a növény név) és vir (racine, gyökér) szókból. De a szántott növény tamul nyelven singi-vér-am (gingembre sec, singu- czingárodik és ver gyökér). E nevekből lett az arab-perzsa Zenfe-bil stb.

gyömösz-öl· = csömösz-öl. gyön-g-e = gyenge.

gyöngy (= d'önd': gyöngyellik = fénylik).

A t.-tat іщй, cnpi (perle) = mong. yatlja, man. yatise (Schmuck), ezek pedig kínai eredetűek. A kinai forráshoz pedig őseink közelebb voltak a t-tat. népeknél. A tam. muttu, mattam, muttei (perle) szókat Dr. Gukoert a mu, mudu (to be first) gyökre viszi gyöny-ör-ü (gyönyör-köd-ik, gyönyör).

A gyöny-ör-ΰ alak igéből való, ennek pedig társa a tam. in-b-uru- (to delight in) azzal a különbséggel, hogy a magy. ige névszava nem a 2-od képzet ű in-bű, ha­nem az in,yin (piaisir) gyökszó, l. a nyelv­tanban az igeképzőket gyötör (= d'ötör, yötfir: gyeter- id., a hideg gyötri = rázza, gyötr-elem).

Tam. adtV- (sécouer, ébranler, fairé trembler; crier, gronder: рйni-y-adir-ssi fold-rengés), cf. udir'- (bire tomber en sécouant).

győ (= (d'ööj gyö = jő Y]öv.

győ-z- (= d'őz vagy yŐz: győzelem: nem győzi a dolgot stb.).

Tam. sd-dV- (soutenir, assurer, persister, cf. gyózős ló, réussir, vaincre: győz etc., sddi-ttal, sddippu persévérence, victorie etc. Vsáy- se pencher).

NB. A L-tat. jauz (rettenetes, jó) rímel, de nem is ige; a mong. dai-la-, deile-, di-le a dúl- igéhez tartozik.

gyű (— d'uj gyuha (= d'uha: gyomor, belek).

Man. dny a (Eingeweide, Darm, Seele) tehát nem egy az eha, iha szóval.

gyű (= d'ú) gyűl- (=d'úl: egytaguság miatti hangzó- nyujtás: gyújt pro gyúl-t; gyúl-ad-, gyúl- asz-t).

A tam. я-ezett kol-undu- (pro kol-udu- s’allumer, s’enflammer, prendre feu; kolu- ttu- v. tr. allumer pro kolud-tu-) annyira megfelel a gyul-ad- (gyul-asz-t pro gyul- ad-t) alaknak, hogy lehetetlen k gyen­gülést nem látnunk, éppen úgy, mint a i gyám-ol szónál, cf. man. gil-ga- (ver- brennen), cf. mong. gil-u-ya (Feuermeteor), gil-be (leuchten), yal (Feuer). gyúr (= d'ttr-: egytaguság miatt hosszú hangzóval: presser, plier, fouler, pétrir, bourrer, fourrer: gyuród-ik = gyür-őd-ik; gyura-kod-ik, szék. tolakod-ik).

Tam. sunC- surukku- (contracter, serrer, plier, plisser, chiffonner, froncer etc. s így a szór gyök rokona).

NB. Az osm. jof-iir (petrir, kaz.fijtr- plisser) nem ide, hanem a zsug-or- gyökhöz való, a mint a jof-ur-t (aludt tej, zsugorodék) is mutatja.

gyű f=d'ü) gyül-öl- (gyül-öl-ség stb.).

Tam. suli1- (montrer de l'indignation, étre mécontent, dégouté, rechigner, s'irri- ter: suli- se fácher), cf. man. gilt (zorn), mong. jilt- (kerül valakit, valamit), gyümölcs (d'fímölé rég. gimilcs fruit = ? t.-tat. jem-is, mong. jimis, gi-mcs, zemes, tümüs\ te me'sün \‘ tör.-tat. je-, man. %c- manger ??).

A tam. nyelvben a gyümölcs kora sze­rint neve is más: piúsu (pinju: bingyó), káy (megnőtt, de éretlen gyümölcs),parl-am (a pirult, érett gyümölcs, s ez átment a ser. nyelvbe is phalam alakban).

gyürü (cf. fúr, fur-u: anneau, cercle, bague, bouele: gyürüdzik).

Tam. surl-i- (se boucler, se mettre en rond, en cercle, en anneau, se rouler etc.; surli nőm. v. cercle, bouele, tour, rond etc. syn. 'árit annulus).