Cercle, trou, maille, 2

A M. Ny. N. szótára szerint «magas gólya· volna, de lehetne gar-ol- (átkel, átgázol) ige tövéből meg a kelő-böl való ikerítés is), gar-ancs (garangyag), 1. gur. garasz-ol- (szék. a giriszel társa), garat (i. torok-, nyeló-cső; 2. a malom, garatja).

Tam. karluttu (cou, gorge, cou d'un vase).

' gariga = karika (mong. γαηχα Ring, Reif). gar-ol (átkel, keresztül megy s így a har-ánt szóval egy-gyökü a mong. far- über ein Fluss setzen, ige értelmében), gatya (gagya = gad'a, gagyás).

Tam. kudukki (culotte qui descend jusqu’á la cheville).

Lehetne a kattu (köt, ölt) ige mellék­alakjából is, de valószínűbb, hogy olyan hangutánzó mint a bugyogó, cf. tam. kudukku-kkudukk-cn- (fairé du bruit, fairé glou-glou etc.). gaz (i. gyim-gyom,giz-gaz; 2. piszok, szemét és a székelyeknél csupán ez az értelme: gaz4)1, begazol).

Tam. kas-á-gúlam (tas de fumier, tas d'ordures: gaz-halom). Ennek első része kaséi szemét jelentésű kell hogy legyen ; ez pedig a kasa-du (faute, tache, bassesse,

, méchanceté: gazság) szóval egy-gyökü.

fácher..., arl-arru, arlaTTu v. tr. brűler allumer etc., cf. éri feu, mong. ger-el lumiére).

? gazda. Azzal, hogy az illir nyelvben gázda alakban előfordul, semmi sincs mondva s legkevésbbé megfejtve. A tam.gudi-ttanam (gazdaság), de a gazda vittu-ttaleivan (tkp. vitykó-fő).

gaz-dag (rég. kaz-dag, úgy képezve, mint hi-deg).

Tam. kadi'- (croitre, abonder, grossir, exceller, se distinguer..., kalviyilé gaditta tudományban gazdag).

gá

gá-gog-. Tam. kágti (voix coupée). gáncs (gáncs, kancs: akasztó, akadály és semmi egyéb).

Tam. ká-tisi (crampon, chrochet, agrafe V ka- garder, défendre, tenir . ..). gánya (sövény- vagy tüske-kerítés: gány-ol). Tam. kan-ci-y-an (forte haie qui sert de clöture, fórét servant de défense etc., kanéi fléche, bois de fleche, manche, maladie qui fait maigrir les enfans, tehát a kan-ei jelentése vékonyság, vékony, sovány vessző), gát (gátol).

Tam. kattu (lien, liaison, digue, em- péchement etc. Vkattu-, a miénk olyan nőm. v. mint a tam. pddu a padit- igéből), gáz-ol- (gázló).

Tam. kada' (passer, traverser ...), mong. γαίοΐ-, getöl- (passer, traverser la riviere...; γα/οΐ-γα gázló hely), mau. '/etn- (über etwas hinweg fliegen, kriechen, vorüber- gehen), t.-tat. gaé- (passer, traverser).

6е (gü)

geb-ed- (geb-esz-t, gebe, cf. keb-el).

E szó legalább a székely használat sze­rint nem görbedés jelentésű, mint a M. Ny. N. szótára mondja, hanem dag-adás, puffadás: gebed az ujj, gebéd a vizes kötél, gebed, kigebed a szem, gebed a megdöglött állat, a miért is a tör.-tat. gebe-r- (megdöglik tkp. megpuffad: gebe enceinte = hasas, dagadt) s a magy. gebe, gabancs a dőgleni való ló stb.

Tam. kavi-sei (tumeur, enflure), mong. köb-ki- (s’enfler). gede (= güdii: gedél, gegyél: a kegy vál- I tozata).

gerj (= güry: gerj-ed = gyűl, gerj-esz-t).

Tam. 'arl-alu- (brüler, s’enflammer, se |

geszt (= gügt: keménység, geszt-es, cf. tam. ketti dureté, solidité, 1. hat).

ge (gö)

gebi-cs (dim.), kann. gubbi (sparrow, vereb, cf. tam. ku-ru-vi id.), gedu (gida, gedö, göde, gödölye dim. = kecske-olló).

A tam. vell-áftu-kkutti (haediculus) szó­beli kutti az osm. kuzu (agneau) társa s a kicsi gyökhöz tartozik, de ismerve az ős szók sokértelműségét, ide vehetjük a tam. kid-ári (jeune vache) szót is. gel-im (= kalangya s így ennek rokona), t (gemia, gimea, a görögből lett osm. gemi, hajó szó szlávos alakja.)

? gereb-en (affinoir, orosz grebeü peigne, affinoir, cf. tam. kirambu racier, ratisser, orosz griabli ráteau, magy. gereblye), gerely (cf. tam. kiri-sti poignard).

+(gerezd szöllő-gerezd=fürt, orosz gr ózd, grezn grappe de raisins.) ger-incs (gerincz, girincz, girind: rovátok, érdesség, minőt képeznek a «colonne ver- tébrale» egyes szurós csontjai, kivált a ger-nye, sovány embernél: innen a hegy- lánczok rovátkoltsága).

Tam. karttkku (dent d’une scie, d’une faucille, dentelure, reczésség, csipkésség.. - saillie, bosse ..., cf. hegygerincz ; tam. kurukkn chardon, a csipkés érdes növény, cf. tam. muü-an-dandu colonne vertébrale tkp. fulánk, tüske-oszlop, cf. man. mong. ker-ci (couper, tailler). Tehát nem a szláv grebeii (fésű) szó rontása egy füst alatt a gereben is, ger-incz is, meg a gernye is, mert a gerincz még az azonos orosz γ/ebet id. szóból sem jő ki.

gé

géd-el-eg- (nyomorog, tengőd-ik s így a szé-d-el-eg változata, cf. tam. kódú ruine, corruption), gége (góga, guga, gégés: hangos torkú, cf. tam. kág-uli son gutturral, ton bas; az üli az ol «hang· értelműnek látszik), gém (a görbe «káva» nyakú madár s azután a hasonlóság miatt a kut-gém, cf. tam.kd, kávu, kdvadi a két végén megterheli ruganyos rúd, a mely a vállon úgy fekszik, mint a gém, cf. kám-va, káva a kút- ágason). gémb (gémb-el, zsémb-el).

Tam. kembu- (erier, vociférer, rugir, tempéter, s’irriter, s'élever; kcmb-al, kém- bu-dal nőm. v.) gémb-er-edik- (gimber-ed-ik, giber-ed-ik, gömb-alakulag zsugorodik. \ Lásd gömb, gomb, göb). gézen-gúz = giz-gaz.

gi

gib-er-ed-ik- (gibb-ed, csomóba zsugoro­dik) = göb-ör-ödik. gida = gedu. gili (gerle, cf. külü).

gili-b (zsilip, zseléb, cf. tam. ku/umi, killümi écluse). gil-incs (szék.) = kilincs, gimb-er-ed-ik (1. gömbör-öd-ik), KlTgömb. giri-ny (görény).

Tam. kirí (mangouste, espéce de furet; mong. kürene, man. kurene iltis, cf. t-tat. küsetí). gir-isz-el- (szék. = karczol).

Tam. kir-issu (son de la crécelle, «du poincon á éerire» etc., kiríssu-kkiriss-en- faire ce bruit).

go

gog-ány (hegyek neve, szék. kokány fold, kokány ország = hegyes ország).

A Tam. koilgu, koiig-am (hegy-vidék) a kangu (élévatíon) szó mellékalakjának lát­szik s így a miénk is inkább oda való, mint a kuka alakhoz.

? gogyola (= god'óla : golyva, cf. ser. gudula goitreux). golyó (gal-acs, cf. szék. gulya).

Tam. ktifiyam (globe, boule, syn. kuligam balle, kólám boule, balle, globe, sphere), gomb (gomb-os, gomb-oly-ag, gombó-ez || gömb, gömb-öcz, gömb-öly-eg, gömbö­lyű II gömb-ör-öd-ik, gimb-eredik stb., en général «Rondeur·).

Tam. i. kamb-alam (cucurbita. tök, teke, a gomboly-ag, a gömböly-eg, cf. kom-malti cucurbita citrullus); 2. kor/ιύιι (noeud de la racine du gingembre, cf. gumó, gümő);

2. 
   kumb-am, kumb-a-l, kumbi (1. homp,
   

SIS

komp); 4. kimb-uri (épaulette, ornement en bosse, pommeau etc., cf. gom-oly); mong. yomtí- (aufwickeln etc.).

NB. Az illír gumb (boutont új-gör. kumbi id. (—· ó-gör. kom-bos Band, Schleife ?) árva szók alapján az oly számos ágú magy. szót szláv- áryának tartani nem lehet. A ser. kumba (vas, urna, tumor) alak pedig *= tam kumbam.

gom-oly (gomoly-a, gomoly-og, gomoly-it | gom-ó = gum-ó, gümő stb.).

Tam. 1. kum-irl (chose ronde, globe, boule, cf. ló-gomolya, mong. /omol id.... bouton, cf. gomb boule d’eau, pommeau, roseau, cf. t-tat. kam-ís id.... enflure; kum-irl s'arrondir, étre rond, sphérique; kum-it-ti’- pro kum-irl-ti'· s'agglomérer, s'arrondir; kum-irl-i·, kum-il-i s’élever en boules, cf. gomoly-og a füst stb. || kunt- mattam dómé, voüte, cf. kúp); 2. kummadi (melon d'eau, cucurbita citrullus: a go­molya, gömbölyű alakú; kom-mti boule, bolle, cercle, mamelle, melon d'eau, beauté, jeunesse: az a mi gomoly, gömb-alakú || cf. kum-i- accumuler, cf. orosz kom masse, pelote).