Cercle, trou, maille, 2

Tam. pidir'· (dissiper, répandre : pidir goutte, pisir, goutte de pluie). fedd- (= född pro fegy-ed, mert rég. fegy *fád·, corripio : fegy-el-em).

Tam. vattf- (censurer, gronder verte- ment).

fegyver (= füd'vör: arme).

A tam. padci-kkalam (arme) főbb je­lentései : védelem, had, eszköz, eke, a ka lám szóé ugyanaz, feh-ér (= faher, fejer id. fehér-ed-ik cf. mej = mely).

E szó képzetre olyan mint a hason- jelentésú tam. vel-iru (blancheur, vel- iru- blanchir, étre, devenir «Ыапс»; vel- cr-cn- paraitre blanc Vvel, ve kin. pe blanc, cf. pa-g-al lumiere, clarté, splen­dour, soleil, jour, midi etc.).

NB. Az osm bejaz az arab a-byad compara- tivus alakjának romlása itt szóba sem jöhe

t20b

fej (=fay: fi, fé fe, fi, pl. fé-bör; fő, fe-1, fo-1, fe-n, fe-n-t = fenn).

Minthogy a fej (caput, pars superior) szó a fe-1 stb. képzettől nem választható el: rövidség okáért itt csak a magy. fe, fé, fe, fi alakok tam. íequivalenseit hozom röviden föl: i. mi (mé-l = fe-1,1. mé-l-ta);

2. mi (sur, supra, super: mi-du id. mi-d-il loc. id.); 3. pé (pé-r-il loc. super, supra: fe-1, fej-ül); 4. pi (pl. pi-t-tól = mi-ttól tfé-bőr» epiderme); 5. uv-vi pro a-v-vi (tété, maitresse, chef: a-f-fő).

NB. A tam. locativus esetü pé-r-il (sur, audes- sus, concemant) névutó tövével az indiai szótár- irók nincsenek tisztában. A pé-r szó az én szó­táram szerint T. «grand· s ekkor a pent (grand) magyaros nyújtása; 2. «personne, nőm, renom- mée· s ekkor a pty-ar (kann. pes-ar) összevont alakja. A nem nyelvész is észreveheti, hogy a pty -ar, pér szó eredeti értelme nem lehet az elvont •persona, noment, mert ilyen jelentés mellett nem lehetne a fe-1, fö-1 névutó alapja, hanem csakis a magy. fej (cf. kann. pes-ar és t.-tat. baí), mert a peyar-ukku (par tété) egészen logicailag fejenként jelentésű lehet. A «fej» (caput) jelen­tésből egészen természetes «a személy, a név, a hímév (a ki tűnés)· értelem.

fej· (= föy-: fejő, meg-fej, cf. csór-ol, fecs- cs-en).

A tam. pá-l, pá-ssi (lait) szók a páy- (jaillir, couler, s’écouler, se répandre, cf. tam .púipirssu- traire) ige nőm. verbale-ja; a tulu boriyu (to milk) a tam. porli- (ver- ser, répandre, pleuvoir) ige társa s így a fej-t (bont) igétől különböző fej- (mulgeo) ige a tam. pey- (1. pleuvoir; 2. presser, délivrer, lácher, laisser aller etc.) transitiv képzőtlen társa, fej-el (= fay-el: fej-l-ik, fej-l-ed, fej-t: ere­detileg fosz-l-ik, bom-l-ik || fes-l-ik).

Tam. pi-, piy- (piyy-al: se fendre, se déchirer, s'en aller en lambeaux, se rom- pre; piy-dal, piy-gei nőm. v. piy'-, piy-ttu p-podu v. tr. fendre, déchirer, rompre, mettre en pieces: carder, nettoyer le coton, cf. szék. pá-cz-ol: piy-1tál, piy-ssal, piyppu nőm. v.).

NB. A fej-l-ik (se former) értelem ezen tam. igénél hiányzik, de a puy'- (1. déchirer, mettre en pieces, carder, arracher; 2. v n. devenir, exister * iffy »yn. pay-ilu- se former, e’exercer etc.) test­vér-alak mutatja, hogy nem kfilön ige.

fejsze (= fOygü: fész-i szék. id., cf. bal-ta).

Tam. vássi, v ti Isi, váyssi (erminette petite hache, doloire). A váfsi alak a vál (épéé, scie, faucille s átalában vágó-eszköz) szóra utal. A tam. kód-ált, kód-ári (cognée, hache etc.) tkp. kuczor-él jelentésű s az alagti (tranchant) és ári- (couper) részek­ből áll.

fék (= fák: fekü, fekü-d, fekv-és).

A rég. ez-fek összetét szerint a fék (táj, oldal) jelentésű, s így a fekü-d- tkp. old-al-ol. így lett a régi görög playia (die Saiten, Fiánkén) szóból a népnyelvben playiazo (oldalolok)-ból «fekszem» jelen­tésű. A fék szónak társa a tam. pakkam (cóté, flanc, partié, place etc.), a melynek éjszakon is van társa, fekete (=fáká-tá), 1. fakó. feki (= fáki, fekély). Tam. pakku (fente, rupture, cicatrice d’une piaié, cf. fak-ad). fel-ed (= fál-ád Vfél tkp. fél-en hagy s így olyan képzet a fél, oldal szóból, mint a tam. pál-máru- étre non-chalant, diffé- rer etc.).

fel-el (=fál-ál Vfél: cf. tam. таГи-тогІі sollu tkp. más szót szól), fen- (=fán: fene-ked-ik, fén-kő pro fenő-kó). Tam. mun-eV- (1. affiler, rendre pointu;

2. 
   détester, se fácher, fairé brave etc. V mun-ei: bout, extrémité, pointe, prio- rité etc.).
   

NB. A fenyeg-et = feneget a fen- ige tovább- képzete átvitt értelemben, mint a tam. ige 2-ik jelentése, s így külön gyöknek nem tartható.

fene (= fáná: fenés-ed-ik = rothad || rák­fene II fene = démon).

A «rák-fene» = tam. arli-bun (gangréne): ennek a második része pun (piaié, blessure «chair baveuse» excroissance), cf. pini (ma- ladie, douleur, affliction, nőm d'un démon: pinám carcasse, démon, mert minden baj turániasan egy-egy ördög).

NB. E szóval a finn peni (kutya) szót állítják össze a «fias fene, fészkes fene» alapján és «farkas· jelentést akarnak ráfogni 1 Ekként a tam. p?" (tetű) meg pünei (macska) is ide tartozhatnék! I Az osm. fena az arab főni (múlandó: fenő, múlandóság) inf. s így szóba sem jöhet.

fenek (=fánák: fenék = valaminek fordí­tott fele, alja, utója || fin-tereg, fin-torog, szék. láb alatt forog, cf. szék. pinczereg· lassuskodik és peny-et)

.Minthogy a far (forcsok, cf. for-og), fenék (cf. fon-ák), hát, meg, utó szók sok tekintetben aequivalensek: azért a kér­déses szó társai tam. r. ven (le dós), tel. venuka, kann. betinu (the back, bennele behind). 2. tam. pin (1. le dós, fin d’une chose, le derriére, cause, raison, grandeur;

fe (fö is)

fece-eg- (fecses-en, fecsk-endő pro fer- cs-eg II pir-isz-t-, parisz-t-oz pro pir-id-t, mert für-ösz-t pro för-öd-t).

Tam. ptssu- pro pirssu- (fairé jaillir, séringuer, foirer, cf. pírssáú-gurlal sérin- gue: fecskendő tkp. fercsenő kürt = szék. fos-tat-ó Vpír, saillie, jet, ce qui jaillit •lait·, cf. fecs-tej; pir-idu- jaillir). fed-, {föd-, fed-el, föd-él, födő).

A fátyol szónál látott alakokon kívül itt is vagy őt megemlítendő: 1. vad-agam (couverture, peau, manteau: vatt-udei toile, habit, cf. man. wad-an Decke); z.podukku- (cacher); 3. pottu- (couvrir, cacher), miidu- (couvrir, cacher); 4. mutt-ákku (voile, cou­verture, manteau); 5. pudri- enterrer, cacher; pudei-vei toile, habit, cf. buda és bunda), mong. büte- (bedecken). fel (fdl) 1. fej.

felhő (fell-eg, föll-eg, cf. homály).

A tam. nyelvben van 12 eredeti szó a • felhő* (nuage) megnevezésére; ezek egy része «fel, magas· jelentésű gyökből, a mások meg «feketeség, sötétség, folt· (cf. tam. puluttei noirceur és t.-tat. bulut, botot felhő) jelentésüek. Szerintem a fel-hő a fel képzetből való s így a tam. vif-ei-vti (croissance ... «nuage· }Гѵі-1-еіnő, fölfelé törekszik) alak mellé állítható, fercs-eg, -en stb., 1. fecs-eg. fentereg (=fintereg), L hentereg, ferde (ferd-ül, ferd-it, cf. per-eg, for-og, perdül).

Tam. I. punt-d-á (mensonge, fausseté Ϋpurulu-); 2.pirlei'- (pir/eittal: errer, se tromper, davenir, étre fautif, erroné). fer-ed- (szék. = fiiröd-, für-dik; a merül gyökön kívül más nincs a tamul nyelvben), ferg-eteg (főrg-eteg) V ireg, pereg, forog.

I ferm-ed- (formed, fermeszt: forradásba hoz: valakire förmed).

Tam. 'urumi- (s’échauffer, étre chaud, brűler, avoir le coeur enflammé; cf. ut'umu-, urumu- gronder, tonner, se fácher, s’élever). fersing. A tamul hangtan szerint felső-ing helyett.

fer-t (fert-el-em, fert-ez: szennyez, piszkos || förtelem id).

Tam. parludu (faute, défaut, détériora-

2. 
   aprés, ensuite, derriére; 3. aupres, dans). A tam. szónak az «alj· (adi, atti) értelme csak látszólag hiányzik, mert az «ok· ezt is fedezi.
   

NB A tam. pin bizonyos mássalhangzók előtt pi-r alakú s ezért azt a pifa (1. far) szóval egy- eredetflnek gondolják, de ez nem áll, a pira alak a forog gyökhöz, a pin pedig a fon- (forgat: fonák) gyökhöz tartozik.

fenyő (= fámí: fényű, pálma-fenyő, cf. tam. panei, panei-maram, pennei «palmier t || panar branche d'arbre, arbre dönt les branches sont serrées, épaisses). fes-el- (= füs-el: fes-l-ik, fesl-ett).

Lehet a fej-l-ik ige mellékalakja is, de a ved-l-ik igéé is. fes-t- (= fás-t: fest-ék, föst-ék).

Dr. Gundert a tam. ser. pust-aka (liber, codex) szó gyökét, valamint a ser. pus-t-, púj- (venerari) igékét a tam. püsu- (oindre, frotter, enduire, orner, décorer, laver) igére viszi, mert a «könyv· szó a tisztel érte­lemből nem jő ki, míg szerinte a veneraiio a bálvány szobrok «ékitésével, mosásával» azonos. Ezen tamul gyök mellékalakja lehetne mussiyan (peintre, ménuisier tkp. a festő), man. boco (Farbe), L-taL bója (pro bosa a tam. hangtan szerint) és mong. bud-uk (Farbe: budu- farben), fesz (= f,ας: fesz-es, fesz-ül, fesz-ít).

Tam. vis-ei (1. tension, action de bander, | ressort, détente, cf. pecz-ek toute sorté d’instrumens méchaniques: trappé, piege, levier, cf. feszítő rúd: villu visei-y-erm- bander un arc etc.; 2. impulsion, impé- tuosité, vitesse, cours, fois s ekkor megfelel a bezz-en- «terjeszked-ik· igének)

NB. A M. Ny. N. szótára szerint feszes a tágas ellentéte, voltaképen a feszit — szélesít, I tágít

feteke pro fekete.vers, les vers se former . . . pourrir etc. · Jurlu-kket, purlu-ttal, purluppu nőm. v.). férj. Ha e szó magában véve = mong. ere (vir, maritus), t.-tat. er, ir id. szókkal, nem világos, hogy mire való a férj-fiju, össze­tétel. Az egyik classicus tam. szó vettan (ami, amant, mari, époux) a vél- (désirer, souhaiter. se marier) igéből való. Csaknem syn. a puri- (désirer, souhaiter, aimer, «fairé, produire») ige, a melyből származik a pur-usan, purudan ser. purusa (vir, mari tus) szó. fésű (fésü-1, szék. fűsü, fűsű-1).

tion, tache, mai etc.; parlud-ánavan hőmmé méchant, dépravé — fertelmes —,parlud-á- se gátér), cf. man. berte- (beschmutzen), mong. burt-ak (schmutzig). fetreng = fer-t-eng? feter-eng (cf. peder) vagy = fen-tereg? fék, cf. ser. vágd, tam. vágei (bride V ser. vác száj ?). Az igazi tam. szók: v&y-vadam (tkp. szájmadzag), mugavár (arcz-bór vagy szíj), kadi-válam (kötö-hurok) stb. fél (V/dl: felez, féle-rész: oldal, táj; faj, minőség, mi-féle).

Tara. i. pá-l (i. moitié; 2. cóté, coin, place, lieu, port, portion; 3. kind, sort pro- priété, caractere etc.); 2. pá-di id. Vpá- pro pagu- diviser: appálé affelé, ippálé e-f-felé, e-ppál-il-um de tous cótés tkp. mely- fel-ül-is.

NB. Az orosz pol (1. sexe, 2. rivage, 3. con- trée, 4. moitié) a tam. pál minden jelentésével bir, de ezt a tam. nyelvből sanscritizált bhaga, bhága (pars) szóból, hogyan hozzák ki, nem értem.

fél- (félék-eny).

Ha a tam. pilu (peur: ptiugan homme peureux timide, íélékeny) s kann. bílu- (to fear: bili-da nőm. ag.) = ser. bhéla (peureux, timide V bhí- timere): akkor a miénk is odavaló, cf. tam. vel-gu- (avoir peur, honte, s’effrayer tkp. fehéred-ik?). fém (fém-l-ik), 1. fény. fény (fény-el, fény-l-ik, fém-l-ik, fény-es).

Tam. i. min (lumiére, éclat, chose bril­lanté etc., minnu- briller, minn-al minnu- dal nőm. v. s syn. min-uúgu-'); 2. min étoile, poisson, cf. meny-hal), mini (splen- deur, éclat, lustre 2. corps, forme); 3. pon (or: lustré, éclat, splendeur) etc. fér- (bele-fér- = bele-megy, fér-k-ez-ik).

Tam. püru- (entrer, syn. pugu- 1. bu vagy bú).

fér-cz (férczel: ftir-m-öl pro füröm-öl). Tam. pur-eV- (coudre, ravauder, rap- piécer, tresser, tisser). fér-d-el- (cf. szel és szel-del: szék. = elapróz, darabol).

Tam. piri'- (pirittál: séparer, diviser, partager etc.). fér-eg (férg-es || per-ge || por-va).

Tam. purlu, tulu puri (ver, mite, ver- misseau; purluétre mangé, rongé des

Kann. bácani (a comb, fésű Vbácu- to comb). A tulu barcu (to comb, barcane a comb) alak a tam. váru (peigner, arranger) igére vezet. Az eredeti r-es alak a bár-cs (cnicus: bogács) fésű növény nevére emlékeztet, fészek (fészk-el).

A tulu pattu (a nest) a tam. pattam (lit, couche, litiére des animaux) szónak felel meg, ez pedig a padu'- (se coucher) igéből való, a melyből a padukket (lit, repos, litiére pour les animaux) képzet még jobban megfelel, de legközelebbi a kann. pásige (a bed) a hogy nevezik az ágyat is.

fi, fi, (fiú rég. fial is, fia-tal és fijatal, fia-dz-ik II fió-k, fió-ka).

Noha a tam. pilléi (mellékalak mulet, mufeiyán) a magy. szó minden jelenté­sével bír, mégis a rég. fial és fia-tal ala­koknak megfelelő paidal^ paiyal (ga^on, gamin, jeune gar$on Vpai- Verdii, zöldül, virul, cf. faj-) alakot tartom aquivalens- nek. A fi összevont alaknak megfelelőt látom a tam. pi (frére cadet, öcs, tehát a fiatalabb: em-bi mon írére cadet, tambi: öcscsük), saftam-bi (maitre d’école tkp. szabály- vagy minta-fi az iskolában) és attam-biy-An (mari de la soeur aínée) félékben.

NB. Az ostják pog előbb a mong. bafn, bufoni (petit vagy a tuda nwkh (enfant) szótársa, a finn pojka t pedig a svéd pojke angol boy szóhoz sorozzák s így nem idevaló.

ficz (ficza, ficza-m, ficzam-od-ik II bicz-ak, biczak-ol, biczak-l-ik || bicsak-l-ik inv. czi- bakol)

.Tam. pisagu- (pisagal: fairé une bévue, ne pás réussir, dévier, manquer á, se dé- boiter, se démettre, se disloquer etc.). ficz-ka (pro ficzog-a, ficz-ánk, ficzk-ánd-oz || vicz-k-ánd-oz id., cf. tam. irumA-nd-iru’-).

akár büszkélkedik, akár fennen lobog legyen az értelem, a tam. mida'- (flotter, surnager, s'élevér pardessus, l’emporter sur etc.) igé­vel egy. Még jobban közelít a fitog-tat értelméhez a vida’- (distinguer, vida-ppu nőm. v. merveil, projection, ornement) mellékalak), fitor-it (ferd-it) a peder- (csavar, fordít) mellékalakja, fit-os (fit-oska, lehet a fit-at ige tőve is, de lehet a bütü, buta (tompa végús) is, de az arab fitil (pamukból s egyébből facsart gyertya-bél) szóval semmi köze. fity-eg (fitt-yen, fityma: fity-eg a letö­rött ág),

Tam. mudatigu- (se plier, se recourber, étre, devenir, perclus, estropié etc., t i. olyan, a kinek valamely tagja fityeg: mudaftg-uhi criniére pendante, fityegő serény: mudaiig-al nőm. v. bambu, a melynek végei fityegnek). A mud-atigu- és pid-uiigu- rokonnak látszik, cf. pitye.

I fitty (fütty: fitty-et hány = szék. pitty-eg-tet).

Tam. pidir (claquement de doigts, in­stant, cf. fittyentésnyi idő = szék. egy micz, egy pittyre). fiz-et- (fiz-et = leró).

A tuju bütu-, mai. vittu-ga- (to pay) megfelel a tam. vittu- (tuer, tehát ró és végez) igének, a melyet a bitó (kivégzö) szónál láttunk.

fo

fodor (= bodor; fodros, bodros = fodor-ka) a peder (sodor) ige mellékalakjának ige­neve.

1 fog (fog-az: fogas).

Tam. II. pú (dent de scie, pointe tran- chant etc., fűrész-fog stb.). A pal,palin = gond pul-k (dent) és tam. pat-kei (une des dents supérieures du serpent) más gyök.

fog- (1. meg-fog, 2. a késfog-, 3. a szara megfogott).

Tam. váAgu- (1. prendre, recevoir, accep­ter ; 2. aller, cesser; 3: couper: vdtigi-ppó- s’en aller, cesser: vdtigi = a fogó, forceps, instrument pour arracher). A vogul pü- (fassen) ide tartozhatik, de a finn püüden (fogok), a tam. pidipüdü (saisir etc.) igéhez.

Ч

Tam. vissul-i (1. homme agile, vif. ficzka gyermek; 2. petit oiseau tres-agile). ficz-kó (derék ficz-kó, cf. csit-kó).

Tam. vid-alei (ga^on, jeune homme, homme vaillant etc.). fid-él (hosszú fehér kendő, cf. tam. pidiyal belle toile, bel habit), figy (= fid'figy-el, figy-el-em II vigya, vigyá-z).

Tam. ess-ari(avertir, précautionner donner l’éveil: figyelmeztet, essarikkei pre­caution, attention, avis). Ennek első része ossam, ossei (attention á écouter) helyett állónak látszik, cf. iigy-el-. fi-ka (takony), a bü szó mása kicsinyítve, cf. tam pi (büség) és műkku-p-pi (morve). fii-ing = biling. fil-it = fal-at. fill-en-t = füllent.

fincz-os a ficz gyök я-ezett alakja, mint a tam. miúsu (surpasser) pro misu-. fing-os alhangú 1 fú. fintereg szék., 1. hentereg, firitor-og a fitor n-ezett alak, mint pender a peder-ből. finyel- (= fonyol) 1. bony-ol és panya (tam.

pin-ei, punci). fir-ka (ir-ka, firka \[\r, fir), tam. virít- (dessi- I ner, tracer, tirer). firk-ol (szék. = farkai és forgolódik), fir-tat (tkp. forg-at, piszkál: kutatt, vallat || fürkész).

Tam. ptr-idu- (examiner minutieuse- ment, pir-áy-) vir-dy- id.). Ezek jelentése

• 
  forogva» váj- vagy piszkál. Hogy a perzsa firns, firuy-ten (elad) igére nincs szükség, az világos, fit-at- (fit-et, fit-el, fity-ész).
  

Minthogy e szók értelme csaknem annyi mint orrol, szaglász, összevethetni a tuda mit-uf (nose: orr tkp. a fitó, előre álló) szóval, a melyet Dr. Pope mitte (a pro­jection) szóval értelmez. Ez pedig össze­függ a következővel, fit-og (fitog-at, fitog-tat).

A «daru-toll fitog süvegén» kifejezésben

Gróf Sziíchknyi B.. KeteuUsiai >■·NB. A «valahová folyamodás* nagyon a tam. ólatn-idu- (appeler au secours, ól, ólam, 1. mer flot, 2. bruit, appel au secours, lamentation) fel­fogásra emlékeztet.

fogy- (= föd': fogy-at- szék. = végez : fo­gyatkozás).

Tam. mudi- (finir, s’achever, se terminer, pérír, mourir; mudi-ttal: finir, terminer, détruire: mut-iu pro mudi-tu nőm. acti défaut, manque, détresse; s ebből új ige: muftii- manquer), mong. bű te- id., t.-tat. bit-, bet- id. foh-ász (fuhász szék. az istenhez fohász­kodik).

Tam. pugalu- (dire, parler, indiquer; mert a fohászkodó is csak beszél, panasz­kodik), cf. pug-arlu- (louer, exalter etc.). foj-t Vlu-l.

fok (fok-os, fok-oz stb.).

E szó számos jelentését két, látszólag ellentétes jelentésre vihetni: i. kiálló, ki­magasló rész (saillie); 2. valaminek vas­tagabb része, mert a tű-fok nem a lyukat (tam. pokku trou), hanem a hegyes vég ellenkezőjét jelenti, éppen úgy, mint a kapa-, fejsze-fok stb. Ezért ez a ponk (kima­gasló és bunk-os valami) szó társa s így a poiigu- (s’élever etc.), pofigal (saillie) igéből származó tam. pokkam (acroissement etc.) alak mása.

fok-ad- (szék. = fak-ad s ennél helyesebb, mert a Sió(stb.)-fok, mint «kifolyás, lyuk» (tam. pokku, pokkei, trou \ pogu- trouer, percer) értelmezhető, fokány (szék. vízhordó kanna). Tam.pokk-ani (vase á bőire; mortier profond á piler, creux de ce mortier Ypokku trou etc.). fol-d- (cf. kül-d: fol-t nőm. acti pro fol-d-t, s ebből új ige: folt-oz).

Az igenélküli tam. polla-m (morceau, I couture, action de coudre) megfelel a kann. pol-t, tulu pollu- (to sew, coudre, varr) | igéknek, s valószínűleg ide tartozik a pill-ci, I vill-et (ріёсе, morceau qu’on coud á un habit).

fol-nágy (rég. biró), 1. fal és bír. foly- (foly-ó, foly-am || folyam-od-ik).

A kann. pofé, kud po\e (river) névszók a tam. polugti- (l’eau découler, dégoutter) igére támaszkodnak, a hol oliynl (rivicre, fleuve) alak az orlugu- (dégoutter, aller, marcher), mai. olukkuga id. igével is, de az 0/, 61 (son imitatif) szóval függhet össze. A mai.pu/a (river) inkább az orlugn- igéhez tartozik.

foly-at- (a tehén : foly-ár = buja, cf. tam. polt- s’accoupler ... le taureau, le bélier; különben a miénk lehet a foly- igéből is, a tam. pedig a pulin- s’áccoupler ige társa).

fon- (fon-al, fon-at, fon-ák = fordított || fondor-kod-ik cselt fon, sző).

Tam. pitinu- (tresser, entrelacer, tisser, tricoter, entortiller, embruiller, cf. bony-ol, finy-el: pinn-al ouvrage tréssé, ce qui est tréssé, emmélé .. . guirlande, réseau :

• 
  erreur, ambarras», cf. fonákság, pinnal- mayir, chevelure tresséc, font haj etc., cf. piíiíi-agam, cheveux tressés, coiffure), fonny-ad- (fonnyaszt).
  

Kann. ona, vona, tud. vona-g (dry: vonagu-, kud. vanaku-, to dry) megfelel a tam. unci'- una-ndu bő- (se dessécher, faner, unattu- sécher, dessécher, unatt-al, nőm. v.) alaknak. Ebből láthatni, hogy a fon, fonal szóval semmi köze. fonyol-og- (szék. = fanyal-og : rossz kedvű, fonyolod-ik az idő), 1. bony-ol-og. for-bát (talio, retributio : forbát-ol).

Tam. parli-b&du- (étre exposé á la ven- gance parle-bádu, nőm. v. parii, ven- gance, revanche, culpabilité). forgács 1. farag.

for-og- (per-eg || pör-ög, fer-eg: for-d-ul, for-d-ít pro for-d-ul-t; forgolód-ik, szék. se presser || fort-ély || für-ög).

Tam. i. ptir-alu- (se rouler, se tourner, se vautrer, changer, se dédire, tergiver- ser, passer les bords etc.: pur-and-tru'· for-d-ul; pur-attu- v. tr. tourner, retour- ner, tordre, bouleverser, changer, falsifier, tergiverser etc. puratt-al, purattu nőm. v. renversement, roulement, «fraude, artifice, mensonge etc.* fort-ely id.); 2.purlarigu- (étre quelque part, lier connaissance, avoir coutume tkp. vlhol megfordul); 3.1nuTugu- (se tordre, se tortiller, se presser, se hátér etc. szék. forgód-ik); 4. marugii- (tour­ner, se rouler, pironetter etc.); 5. pirít" (tordre et exprimer), man. foro- (sich wenden, spinnen: for-go-so- umdrehen etc)

.■

1. 
   forr- (forr-ong, forró, cf.verő: för-med; I forradal-om).
   

Tam. purl-tmgu- (se cuire, bon illír, s’échauffer, étre chaud, encolére, se fácher etc. purlukku- v. tr.), cf. man. buryasa- (aufkochen).

2. 
   forr- (forr-ás II forty-og).
   

Tam. 'áru- (jaillir, soudre, sortir || ürru- pro 'üru-tu-, jaillir, pleuvoir).

ΙΠ. forr- (össze-, meg-, be- ίοττ, szék. fór is).

Tam. 'Áru- (les chairs se réunir et prendre).

fos (fos-ik : fos-tató, szék. = fecskendő).

Tam. post- (suinter, sourdre, découler, s’échapper, se répandre, cf. fescs-en-, man. fusu- bespritzen). fosz-lik. Tam. puy'- (pro pus'- déchirer, arracher, puy-al, pus-al nőm. v. tempéte, ouragan dr. Caldwell püspök szerint = fosztó, romboló), tkp. a fej-l-ik, fes-l-ik igék alhanguja mindkét nyelvben.

fö

föcscs-en = fecscs-en. föd = fed. föl = fel.

föl-d, fö-d. (Tam. r. man, man-dalam, la terre; 2. nil-am\ 3. purludi vagy púr/di, dust, earth; 4. vat the earth, vaiy-am, vaiagam id.; 5. vaiy-al, campus; 6. kar­iam, ager; 7. padugei, vizenyős föld = szék. pad id.; 8. pdlei, terre stérile etc.).

A tam. rl, / és / noha különböző, mégis váltakozó hangok s ezért a tam. purludi, púrl-di (dust, earth) szó a magy. föld szó mása. A finn maa (terra), a tam. man társa, így a pel-to lehet a svéd fdl-t (campus etc.) szó. De a magy. föld (terra) nem lehet a gem. Feld (campus) szó, hisz a sok tekintetben nálunknál maga­sabban állott ősök csak meg tudták ne­vezni a taposott főidet! A tam. nyelv a csaknem tuczat számú szóval sem elége­dett meg s még vagy fél tuczat ser. szót (mint pú, pú-mi, puvi, taréi stb.) köl­csönzött förgeteg У förög, 1. forog, fösvény (fösvény-kedik). Tam. pisi-ni, pi- su-ni, pisun-an, avaré, chiche, tenace Vpisu-, se coller, pisu-pisan-, étre gluant, se coller ; pis-in, gomme, résine, glu, poix: a ragadó, tapadó vlmi).

föv-et 1. fö.

fövény (szék. arena V fő, főv. tkp. az égető, ugyan így nemcsak a lat ar-e-na Y areo, ar-deo, hanem a tam. man-al, sable szó is az an-al, feu, man-avei, foyer, tűzhely szókkal függ össze).

fö (=fóó)

fő = fej.

fö-, (VJöv, fő-1, főv-et: v. trans. fö-z, főz-et; föv-ény).

A magy. fő- v. intr. alakkal egy a tam.

5. 
   , végű- (v. intr. brúler, bouillir, cuire, étre chaud) a «fÖv-і az ételt· v. tr. alak == tam. mai. rá1- (fairé cuire, bouillir, brúler); a fö-z v. trans. = kann. béy-isu- (v. tr. to seethe); man. fuye- (v. intr. kochen).
   

NB. A mong. bulial-, n.-mong. vulg. busul- (v. intr. sieden), t-tat. pH·, peí- (v. intr. étre cuit) nem lévén — fö, föv intr. alakkal, legfölebb a bu. pe (jap. fi, tűz, nap, kann. bit-óin, the sun) gyökkel tartozik ide.

fránya, feránya (syn. fene, cf. tam. vira- nam = skr. vrana, piaié, blessure, ulcére, mai etc.

fu

fúr- 1. fúr.

fura (fur-csa). Tam.kór-ani (chose curieuse, grimaces tkp. horgadás, fintorgatás s így a magy. szót a for-og, fer-eg, fer-de gyökhöz kell számítanunk).

fuv-al 1. fű.

fii (fúj

fű- (fúj : fuv-al-kod-ik || fi-ng tkp. fí-ng.

T dxa.vfn-gu- (vhig-al: s’enfler, se gonfler, grossir, cf. bé-ka), man. pingse- (aufge- triebenen Leib habén, cf. kinai fúng, Wind).

fu-1 (fúl-ad : fúl-t = fújt, foj-t).

Tam. puli'- (puli-ttal: étre géné, res- serré á l’étroit; s’aigrir, étre acide, aigre, fermenté etc., cf. fojtós alma).

NB. Ha a magy. fúj, a t -tat. bof-ul- (étre étranglé, étouffé) szenvedő alakkal egy volna: akkor a gyök a bog, bog-oz volna, mert a t-tat. boy- (étrangler, étouffer) —> mong. boyo- (lier

-füll-ent (fillent).

nour) igével, a melyből όογο-иіі-,