Cercle, trou, maille, 2

Ьбуо-ті-Іа- (étrangler, würgen).

fúl-ák (fulánk vagy fűl-ánk).

Tam. mul,mullu (épine, piquant, épingle, aréte de poisson, éperon, pointe d’aiguil- lon etc., cf. műl-am commencement, ori- gine, racine \ mii, mű- avancer), man. bula (Doni), mong. bűit- stechen).

fúr, fúr (fur-a-kod-ik, fur-dal; furu).

Tam. i. póri- (pór-dal: fendre, fouiller: pórl-mugam, cochon tkp. fúró arcz: piir-leiy purlet trou, guichet, furat, buvó lyuk); 2. ’uruvu- (percer, pénétrer, tran- spercer), t.-tat. bur- id. bur-γη, mong. id. (furu).

NB. Nehéz megmondani, hová tartozik a furkó és furkós bot, valamint a tam, purludu (le gros bont, le bas d'une fléche) szó.

furulya (furuja), cf. tam. púrigei (longue trompette), mong. büriye id., t.-tat. bura id. V fúr, mert a furulya az üreges, fúrt vlmi. A tam. pürl-kkai (trompe d’élé- phant: fúrt kéz = üreges kéz).

fűt- (fút-am, futam-od-ik, kifútja = elég; fut-tat).

A kann. 6du-, wódu-, kud. vodi (to run) alakok megfelelnek a tam. ódu- (courir, couler etc. ód-al, ódu-get, ódéi, őt-tam pro ódu-tam nőm. v.) alaknak. Azonban a magy. fút igazi társa a tam. pódu- (aller et venir «passer, étre suffisant, satisfai- sant, capable etc.), mert az előbbi alakok mellé jöhet az út-fut-, 1-ót-fut- ikerített igék elseje s a mong. o/-, od- (aller, mar­cher), cf. út.

fü

függ- (= csügg, csüng: függ-ed, függ-esz-t). A csügg-, csüng igénél láttuk, miként lett az anyagi függés-bői szellemi lehan- goltság: ezért nem lehet felötlö, hogy itt éppen az átviteles értelemnek megfelelő tam. ifigu- (languir, dépérir, regretter, étre chagriné, aflgé, craindre, désirer etc. ikk-am nőm. v. langueur, stupeur, anxiété, affliction, chagrin, grand désir) alakot hoz­zuk föl.

fül (fül-el, fületlen, cf. had-la-va).

Tam. al, vaj (oreille, cf. vál-á-mei, sur- dité, silence, inutilité : fületlenség).

NB. A vog. pül' (oreille) még közelebb áll a tam. alakhoz, de cf. magy. fésű én fütü.

Tam. pulugii- (mentir — impudem- ment, ... se vanter, cf. риЦиѵат, fraude tromperie). füröd = fered 1. merül, fűrész (firész, fürész-el).

A tam. ir-vál (serra tkp. írtó él az ir'- tirer, arracher, couper, fendre, scier etc. igéből, azonban a miénk lehet a pirt'- sé- parer, diviser, partager, vagy a piru- dé­chirer) gyökből is. fürge (fürg-encz || virg-oncz id.).

Tam. porukku (mot imitatif de vitesse, portikk-ena, á la háté, cf. virei-, se hátér s’empresser, étre ardent; vireivu, háté, préssé, vitesse), fürkész 1. fir-tat.

für-t. Tam. pur-i (toron, corde, «rouleau» etc. a forog, puralu- igéből, mert a tam. siirli, suruttei, surliyal, boucle, rouleau etc. szók is a sirül, surul igék megfele­lőjéből valók), füs-t (nőm. acti: füst-öl stb.).

E szó legközelebbi társa a japán fusu-be- (füstöl) s ez egygyökü a tam. posu-iigu- étre brülé, röti, grillé «noird, roussi» etc.) ige, mert a tam. pug-ei (fumer ...) ha­sonló jelentésű, fütyök = bütyök, fütty (fűty-öl).

Tam. 'is-ei, is-al, Hssu (sifflement, coup de sifflet: i. koftu- — t.-tat. is-kir- siffler), man. fica- (blasen auf dér Flöte: blasen dér Wind).

fü (füü) fii (füv-es, füv-el).

A tulajdonképi tam. pul (herbe, gazon; palmier) szó is azonosítható, mert sok vég / nálunk = v, azonban közelebbi alak a ví (fleur). fül- (fűl-ed, fű-j-t pro fül-t).

Tam. műfű- (s’allumer, prendre feu, s’enflammer, cf. meg-füled a boglya stb. múttu- pro múf-tti, v. tr. allumer, attiser, entretenir le feu, füjt, fű-t, szék. fütt, — exciter la haine, cf. szít), man. file· (sich wármen).

fülke, cf. tam. mül-ei (coin, récoin). fürj. Tam. pürl, pürl-an (perdrix: p&h caille ; kurum-búrl, coturnix)

.I gang (gang-os; fejét hágóra, magasra tartó, büszke, gangos-an).

füsű = fésű.

fűz (fűdz, fűz-ér ; fűz-fa, fűz-ó fa).

Tam. vis-f- (lier, attacher: vitt, lien, courroie de tambour; lit, mert a syn. katt-il szó is = kötél, kötött hely), tulu pip-pi, kann. poscyn- (to twist).

Ga

gab-ancs (gebe ló), 1. gebe. gabona (les grains).

A szláv gobina (abondance de fruits) magyarázattal aligha meg van fejtve e szó, azért cf. tam. kambu (panicum gros- sarium) és un, unavu (eledel), gabógya (= gabód'a, gabógyás, féleszű, cf.

tam. kabódi avengle, vak), gacs (gacsiba), 1. kacs-iba. gacz (szék. kegyetlen, szigorú, kemény s így nem egy a gaz szóval).

Tam. kodum (cruel, féroce, rigoureux, dur, violent, barbare ...), cf. osm. kudus, ktidurmls (enragé). gagó (gólya), tam. katiga (héron, tkp. ma­gas, s így a hág, gang gyökhöz tartozik), gagya stb. = gatya. .

? gagymat \ orosz gad- avoir mai au coeur, gátér, salir etc.). gagy-og, tam. kadu-gadu- (murmurer, cf.

gugy-og). gagy-os (ittas), 1. gugy-i. gaj (szék. = göröngy), cf. tam. kűri (cail- lou, gravier). gaj-d-ul = kaj-d-ul. gal-acs (golyócska), 1. golyó, galagyol (galaty-ol) = kalatyol.

? gálád, cf. kalóz.

galáz (szék. vízparti giz-gaz, cf. tam. kaf-ei, burján, gaz, mauvaise herbe).

L galiba 1. kaliba.

II. galiba = kuliba.

galló (gallóka: hinta, cf. tam. ko/a-gola'- chanceler, balancer....). galy (ág: galy-ab-it: ágakból fon, csinál stb.).

Tam. kilét (branche d'arbre, rejeton || famille, foule, troupeau, cf. köl-es, gulya), gamat (szék. gamat-étel = undorító étel; gamat-ol, vlmivel tisztátalanul, undorítón bánik).

Tam. kiima,ttu- (avoir des nausées, du dégoűt, avoir envie de vorair, regorger, abhorrer: syn. uvat/u-).

Tam. kaiigu (elevation), mong. γαήγαϊ id. γαήγαϊ- (s’ilever), man. kafyasita· (sich brüsten; katl-na- von einer Mauer aufs Pferd steigen). A tain, kaii-al-al, kan-an­yai (élévation) igéje karialu- hiányzik, cf. kengy-el. gar (szék. gig: nagy garral).

Tam. keru (orgueil, arrogance), garabó (garaboly: kerek gömbölyű kosár).

Tam. karappu (espéce de panier pour prendre le poisson). gara-boncza (garabonczá-s, latinosítva ga- rabonczia).

A tam. karu-пйі (traitc des enchante- mens); karu-vittei (magic tkp. fekete tudomány) szók odautalnak, hogy a ma­gyar szóban a vittei, niil (science) szók helyett a panda (sdence) szó áll. gara-gulya (= szék. lábka: grallse).