Cercle, trou, maille, 2

NB. A csap- (vág) igéből a csap-at «sok, tömeg· jelentésű; ugyanígy a fal- (tkp. daraból. darabot tör) igéből: fal-at =* darabka, de a fal-ka már «tömeg, csap-at, sok·, a miért is a tam. pal, pal-a a pi-l- ige alhangujából való. A mong. bői-, bül- (diviser) igéből bőink (fal-ka, csapat), man. fulu (viel, Menge).

fan (fon, fan-szőr).

Tam. pati-gi (poil d’homme, ceux de la tété exceptés, poil d’animaux cf. fanos eb).

A M. Ny. N. szótára szerint cseh nyelven funyek (fan), ha ez áll: akkor bizony ez = man. fimiyc-ye (funyekhe, Haare) szó társa, fancsal-og (szék. = fancsarog, tekereg, kering).

Tam. mandal-t' (courber, plier en cercle, en rond etc., cf. vandal, tournant d’eau, a viz sodra, keringője). Különben lehet­séges, hogy a fon- (forgat) ige helyett fan- tovább képzete, mint áncsor-og pro állcsorog.

fancz (= fancsi-ka , szék. ringy-rongy, koldus ember).

A tam. paiisci (pouvre, chétif, mince,

faible: paiisei-kkólam, habit, accoutrement

de mendiant) valószínűleg a paiisu (c°* ton, a bangy, a foszló) szó tovább kép­zete.

fany-al-og- (= szék. fonyol-og, finyel-eg) — bony-ol-og. fanyar (fanyar íz, fanyar idő).

Tam. pinar (= ponar: rudesse, ff06 siéreté ; rude, grossier). far (farcsík = szék. forcsok || far-k, a sze kér farka, a hét farkán = utóján, végé°· far-ol = fark-al; far-tat = hátráltat)·

A M. Ny. N. szótára helyesen vette e három szót egy-eredetünek, mert a man. faya-la (i. schwárzlich, 2. fahl,

2. 
   trüb) alakon kívül a tam. magit-, tnangu- (1. se ternir, devenir pále, livid, perdre son lustre: fakul, 2. sobscurcir, périr etc., magti-dam obscurité; kan magudam áy irtil’oeil étre trouble et obscur) ige tttakku- (v. tr. s’obscurcir, disparaitre, une couleur —) alakja közép­jelentésű is. A fekete és vak azonossá­gát 1. vak szónál.
   

1. 
   fal, falu (Pál-fal-a, Pál-falv-a ; rég. föl is, mert a rokon o-val cf. II. fal).
   

Tam. Palit, palli (village, bourg, habi­tation ; lit etc. «terminaison d’un grand nombre de bourgs et de villes»). Ugyan­ezt mondhatni a magy. falu, falva szó­ról, man. fal-an, fal-ga (village; famille), mong. balya-sun plur, balya-d (Stadt, Wohnort). A t.-tat. bal-i'k id. valószínűen a magy. faluk plurálissal azonos. A gyök kimutatására a magy. és tam. nyelven kívül egyik sem nyújt támaszpontot A tam. nyelvben a «falu, vár· kifeje­zésére használt szók főbbjei ezek: úr (úr, vár, györ pro kör, gyürü); véli (ol, ól tkp. kerítés), páleiyam (village entouré de murs), valliyam (village de bergers). Ezért kétségtelen, hogy a fal, falu szó a fal (kerék-fal), fal-az (kerít) alakkal azonos.

A görög polis a poleo (árulok) igé­ből való, mert az adás-vevés helye. A tu­rániak rossz kereskedők.

2. 
   fal (1. mur: ház-fal, 2. jante: kerék­fal II fal-az = kerít: kön töl-fal-az : fairé des tours).
   

Tam. i. u-valagam (pro valagam, tóté, mur; mur de forteresse, village de bergers = valliyam), 2. vafágam (place, rond, circuit, environnes), 3. valayam j pro valeiyam (circle, rond, entourage etc. 1 ΫναΙ-, valet- entourer, to encircle etc.) cf. ból-.

fal- (fal-at, falánk ; falat = darab, szelet, fil-it, fal-at, falat-ol).

Tam. pi/- (v. tr. pi-ttal: briser, casser, rompre un morceau de pain, de gáteau

|Tam. i. piragu (= poragu), pirakku, piru (partié postérieure, le dós, le der- riére .... aprés, derriére etc.: pitag- idu , pifakk-idureculer, se retirer, re- tourner, tourner le dós); 2. verin (le dós, tel. béri back); 3. verugnm (le dessous de la queue d'un animal), mong. áru, man. ura (dér Hintere), t.-tat. ar-ka (Hűeken : ar-t, Hintertheil), man. far-ga- (verfolgen tkp. utána megy), fere (Grund, Boden).

far-ag- (farag-ás = forg-ács: forgács-ol).

Tam. par-i- (couper, trancher, briser, déchirer, diviser cf. fér-del: pari-gei, pari-dal nőm. v.), cf. varimarii - (raser, racier), man. ftiru- (schneiden, fallen : fur-sun nőm. acti, Spáne). farkas (rég. forkas is).

Tam. virugam (loup, chien sauvage, chacal etc.). Ez =? ser. vrika (lupus Ϋvrik- prendre, saisir). Ezzel a lithvan wilka-s alak által az orosz vo/k s germ. Wolf stb. szókat fűzik össze. Ilyen alapon a t.-tat. bür-e (loup) szót is lehet a mong. bari-, bari- (prendre, saisir) igé­ből származtatni, a mely a ser. igének is gyöke lehet), fasz (= szék. pet, a melyből van : peter-ke, tenon, queue d’aronde etc.).

Tam. pas-ambu (tenon, peterke szék.). E szó összetett s az utórész ambu (fléche) jelentésű, a mely szerint az hegyes va­lami, fataró = pataró.

fattyu (ál, hamis, mellék: fattyu gyermek, fattyu-hajtás, fattyu-gerenda = mellék­gerenda).

cf. tam. poytta (faux, mensonge, trom- peur Ϋpoy mensonge, déception, faux, écharde, éclat de bois etc.). fazak (fazék, fazik : fazakas : az ész fazaka, szék. = cranium).

Tam. i. padakku (7 litres edény);

2. 
   madakku (vase de terre grossier, Vmadakku-, courber, plier, retourner, renfermer etc.).
   

NB. A fazak keleten és délen még ma is sok­szerepű : főző, mérő edény, dob, bárka, tutaj kötésnél tömlő (rég. tiil bou) helyett. Ezért a tam. fad-alei (jarre. terrine, vase «bateau, tam­bour·) szó után a jmtjagtt, patjavu (bateau) szó is ide tartozik.

fá

fáj- (fáj-ó, fáj-dal-om), tarn, pai-dal (pining grief, paiy-uf affliction, maladie). fánk = pánk.

fány-ol- = vanyal-it- (szék. imigy-amugy csinál: bácler un travail), fár-ad- (fárad-al-om, fár-asz-t).

Tam. var-undu- (se tourmenter, i'ef- forcer, s’affliger, souffrir, travailler, se donner de la peine etc.: varu-ttu- pro var-und-tu- v. tr.; et caus-, fár-asz-t pro fár-ad-t: varund-al, varu-t-tam nőm. v.), mong. аг-уа- (étre fatigué), t.-tat. ar- id. fátyol (cf. orosz fald, voile de femmes du commun).

Tam. I. pad-al-am (couverde, couver- ture, taie qui vient a l'oeil ou le couvre, cataracte); 2. pad-al (écran, abri);

2. 
   pad-am (toile, rideau, courtine, tóit de chaume); 4. pad-angu (tente, étandard: padattg-ei viri'- couvrir d'une grosse toile d'enveloppe); 5. pattéi (écorce) V'fed-, föd-, fáz- (fáz-ik: a vacz-og mellékalakja).
   

fe (JUJ fecs-eg (= Jád-eg: fecs-ke).

Tam. pasa'·: pasa-basa'· (babiller, ba- varder, jaser; pasappu· id.), fecsér-el- (= facér-el, cf. pazér-ol).