Cercle, trou, maille, 2

Tam. av-ávu- (désirer, souhaiter fort, soupirer aprés), mert az epe szóval aligha összefügg.

erd-ő (= ard-δ: sűrűség, erősség, hegy, tűzre való stb., cf. tam. arlutlam, den- sité, épaisseur).

Tam. i. kd, 2. ká-du (káttu, cf. Kata, Káta helyneveket), 3. kán, kdnam, kána­gam VTdy- ég), 4. mettu (cf. Mitics hegy­név), 5. mif-ari (fűteni való és erdő), 6. ar-ani, ardtnam, áraniyam, cf. ar-i, épaisseur bosquet, t-tat. or-man, ur-man). ere (= drd : gyepló, fékszár : eré-z).

dr-kket (lien, attache V dr'- lier, joindre, diriger, dresser), er-ed- (= ür-ád: ut-nak ered = útra kel; eredj innen = kelj innen,az ujj megered = meg-kel; eredet = keletkezés || eij-ed = él-ed, szék. tkp. kel).

Tam. erlu- (se lever, s'élever, monter, mouvoir : crlu-ndyiru, soleil levant: eredő nap ; erlu-váy commencement = Nomi- nativus : eredet, kezdő eset; erlttvdn le levant, orient etc., cf. mong. er-de, t-tat. ir-te reg, tkp. eredet), er-eg (== dr-eg: szék. le-felé megy: fát ereg-et; ereszkedik = lefelé száll: erek = eresz).

Tam. ir-α-, ir-attgu- (descendre, aller en bas, d égő utter = iru-, s'arréter tkp. leereszkedik : tTei, irei-vdnam, tf-dl etc. erek, eresz, avant-toit; ir-ei, congé, per­mission ; іГеі- répandre, arroser, donner abondamment, ereszt a búza), 2. ireiüsu- ц (s'indiner, baisser la tété, courber, véné

-périr, se cacher» estvé-l-edik) származik. Ezen as gyökből van : asa’-, asaru- (tom- ber d’assoupissement, de langueur, de defatigue, étre fatigué etc. syn. ay-aru és ey- étre las, fatigué, defaillir etc.); ey-du- (obtenir, acquérir, cf. szerét, mód­ját ejti, parvenir etc.). Az as V társa tam. ad-i = t.-tat. at-ak, ay-ak (pes = pars in- férior), t.-tat. as-t, αέαγί (dessons). es-d (= ás-d: könyörög, tkp. es-eng, eresz­kedik ves-). esz (ας: ész, esz-el, eszmél), tam. usá (avis, conseil, considération : usávu- con- sidérer, examiner ....). esz-köz (=a$köz: eszköz-öl). A tam. tala- bádatn, tala-vádam id. szintén összetett szó, de értelmezése nem bizonyos. A pani- mut/u (outil, instrument tkp. dolog-pőcz, pannu-, fairé), esztendő (ez-ten-idő ?) A tam. Andu «ottan» és «esztendő* jelentésű is. Ennek Attei alakja (d’un an, annuel ; année). Az elem­zés nem bizonyos, ev (= áv : ev-es).

rer, cf. fejét, szárnyát ereszti, leereszkedő stb.). Man. iru- (untersinken), mong. oro- (megy lefelé).

NB. E szerint van egy er gyök «kel» (s ele­ver) és egy er «lej-t» (descendre) alapjelentéssel.

erény (= árén: erényes).

Tam. aram, аГап (vertu, bienfaisance, charité etc., cf. erő. erköl-cs (= árkölcs: cselekvésmód, szokás). Tam. orlug-al (alléé, marche, conduite : orlukk-al, orlukk-am, régle de la conduite, mceurs etc. Vorlugu-, aller, marcher, se conduire, orhtkku- conduire etc), er-ny-ed- (= ár-ny-ed, cf. árnyad, ernye- detlen).

Tam. atu-, arundu- bő- (cesser, finir, se rompre, étre coupé, détruit, décliner etc.). ernyő f = ár-úö). Tam. arugu (sorté d’om- brelle, embléme de dignité, cf. ar-ani'- fortifier, orner, garder etc. ar-an, défence, védó : ar-ani cotte d’armes, tehát a védő s így a mi szónknak ez utóbbi alak a társa, erő (= ürö: erős, erély).

A tam. ur-am, urán (force, fermeté, bravoure, effort etc. ura'- devenir, étre fort) megfelel a mong. orma, urma (erő, kedv, Kraft, Muth) alaknak, míg a mong. er-ke (Kraft, Macht), man. er-ki, erű (stark, kráftig) alaknak a tam. er-lil (force, courage, jeunesse Verlu- s’élever). err-eg (= arreg: haragszik a kutya, cf.

tam. urukku- se fácher, étre fáché etc.). es (= ás : rég. = eskü). Tam. vatti'- (ju- rer, fairé serment, vatti-kkei nőm. v.), cf, át-ok.

NB. Maga az es alak megczáfolja azt, mintha az eskü a t.-tat. and ickil (eskü-ital) szó utó­része volna. A mong. t.-tat. and, a tam. an-ei (serment, jurement, imprecation) társa.

es- (= ás: esik, és- id. es-et, es-t, est-ve || ej-t pro es-t).

E fontos igéhez a Közép-Turánságban a man. w-asi- (fallen, sinken) ige áll leg­közelebb. Ebből wasi-yón nem csak «eső» (sinkend), hanem «nap-nyugat· (westlich, Westen, mong. as-yari) jelentésű is. Ezért a tam. as-tam (úgy képezve, mint migu- ból migu-dam és magy. érdem) nem •montagne derrifcre laquelle le soleil se conche·, hanem es-iáv-e, estve jelentésű, a melyből as-tam?- (les astrcs se coucher,

Meglehet az av-as szóbeli av gyök fel- hanguja, tam. ovi- (se corrompre, pour- rir), mert a tam. sirl (pus) a t.-tat. ctr- (rothad) igével egy. ev-ez (= Av-dz: evező), cf.

Tam. am (eau, am-bA, chant de ra- meurs, am-bi, barque, radeau, cf. japán. ame eső, víz). Mert ugyanazon szó jelent­heti a mozgó-t (a vizet), és a mozgatót (az evezőt), e-z, tam. id-ü, 1. e, i. ezer (= azer). A tam. Ayira-m pro asira-m (1000) szót a skr. sahasra (iooo) szóból hozzák ki, s ha úgy, mit mondhatni akkor a perzsa hezar (1000), meg a magy. ezer szóra nézve ? ez-fek (= áz-fük, rég. = éjszak tkp. ez-oldal, mert fék a fekü gyöke = tam. pakka-m). ezüst (= ázüst). A tam. ve/fi tkp. fehér s így a miénk a skr. fveta (blancheur,

• 
  argent» Уfvit-, p.p. pvitta) szóval lát­szik összefüggni.
  

e (váltakozó ö-vel).

-e ? vagy -e ? ('e, he : függelékes kérdő szó, régen a mondat minden részéhez járul­hatott mint a megfelelő tam. szó).

Tam. i. e (a kérdő névmás alapja, a mi, me kérdők alapja), 2. -ct -át -őt (függelékes kérdő), mong. -ö f y-6 t t.-tat. -mi, -met

Tam. in-atigti- (s’accorder, obéir, se rendre, se soumettre etc. s így a magy. ige is en-eg-ból indul ki, cf. t.-tat. ina-n- hisz = megenged: mong. ina-k, a meg­hitt).

ev- (ev-és, é-tel, é-t pro ev-t; e-sz pro ev-sz stb.). Minthogy több turáni nyelv- ben az «evés, ivás» azonos igével fejez­tetik ki: az ev ige az em társa. Az egyik ősi igénket 1. a din-om (tam. tin·) alatt. A tam. un- (manger, bőire, sucer) az "ív- gyökhöz tartozik.