Cercle, trou, maille, 2

dia-dal (diadal-om : győzelem).

A tam. seyV- (seyi-ttal: vaincre, domp- ter etc.) igét a skr. $aya (victoire \ %ay- pugnare) alakból származtatják, csakhogy ennek a többi árya nyelvekben van-e társa ? cf. mong. dai-la-, dei-le-, dí-le (vaincre). did-er-eg, 1. deder-eg. dilió (szék. dölle : bolond, t.-tat. deli, tile, man. dul-ba} albern, cf. tam. teli-A celui qui n’est pás clair, intelligent), din-om (din-om-dán-om : eszem-iszom). Tam. tin- (manger, tinn-al, tini, tin nőm. v. nourriture, aliment, manger, «festin·). A második rész egy hasonjelen- tésü betűrim, cf. dánga, stb.). Ezen ige korában az ivás még nem játszott nagy szerepet.

dinye (cf. orosz dini a melone), man. duiig-a (Melone). Ujgur dinje (?). Ezek egyikét sem lehet a perzsa hinduane (indiai nö­vény : dinye) szóval azonosítani csürés csavarás nélkül. A tam. komm-atti (melon) a gomoly gyökéhez tartozik, dió (divó, gyivó).

Az osm. geviz = arab &auz, ennek eredetije a tam. sivassi (noix muscade), a magy. szó pedig megfelel a tam. siva- gam (muscade) alaknak. A gyök siv = ? suv-ei1- (goúter, manger) l dirib 1. dara-b.

disznó (disznyó). E szót a t.-tat. döntiz, osm. domuz szókból úgy akarják megfej* teni, hogy ebből csinálnak csuvas si's-tia alakot s ebből txma-t ??? Csakhogy a csu- vas sísna közelebb áll az orosz dus-k

a(jeune cochon) szóhoz, ez pedig árya, cf. lat. sus, gör. sys, skr. sisu-ka (marsonin).

stb.). Ide vehető talán (?) a tam. tavisu (coussin, matelas etc.), mert a vánk-os is csak annyi mint a ponk-os. dob-osz (skatulya: tam. dappi, petite bolte), cf. dob.

dobz-ód-ik (pro dob-oz-ódik || tobzód-ik, tob­zódó : gulosus).

Tam. tuwu- (tuvvu-dal: manger, jouir, goúter, éprouver). dok-ány (dóka : öltöny-fél, a tok szó mel­lékalakja), dol-og (dolg-oz-ik).

A tam. torl-il (emploi, office, fonction, métier, art, ouvrage, action etc.) névszót a torlu- (servir, adorer, vénérer etc.) igé­től nem választhatni el; ennek torlu-gei, torlu-dal nőm. v. alakjából az első egé­szen megfelel a dolog (travail) szónak s így a szláv dolg (devoir, dü, dette) szóból való kölcsönzés fölösleges, domb (domb-os, domb-oru stb.).

A tamul nyelvből az átvitt értelmű damb-an, idamb-am (ostentation, pompe, grandeur, excellence, cf. domb-ér-oz) alak vehető ide, a mely az idumbu (hauteur, arrogance, orgueil, cf. man. daba-n Berg és daba-li Übermuth-ig) szóval egy gyök­nek látszik, cf. man. dabara (Berg), mong. dobo, dobotsak (Hügel : doborő sich erhe- bend: domború), domó (púp, dudorodás, cf. damasz, dabasz).

Tam. tommei (chose trés-grosse : vastag, duzzadt vlmi). Ennek változata a czom, czomb.

don-g (pro don-og: dangó, dung-ó, cf. dön-g, mong. dairf-ol- eine Stimme oder Geráusch von sich geben, plaudem, schreien, singen etc.). dong-a (hajlott, hajlás, görbület).

Tam. toügu (courbure, tortuosité), kann. donku (crooked).

NB. A dug* szó meglehet az orosz dug a (arc, ar^on, courbure) szó misa. de a donga szót legfölebb ő-sMvnak decretálhatják

I dorga, 1. derga.

! doromb (doromb-ol a tűz stb. szék.).

Tam. tarlambu- (tarlamb-al: résonner, rendre un son).

dor-ong (durung: gömbölyű fa, bot).

Tam. tiratsi (rondeur, colonne ; tirattu chose, masse ronde, «chevron rood*

Ide való a szék. cse-ka (disznót hivó szó).

A tam. pan-ri (cochon) szót a p (fog) szóból származtatják agyaros volta miatt, a pórl-mugam (cochon) tkp. fúró (túró) Pofa. Ezért a magy. szó a t.-tat. fis (fog) vagy Aj- (lyukaszt) gyökre vihető. Külön­ben sem a Hunok, sem a Mogerek nem jöttek az Al-Volgához disznó-csordát te­relve, ez bizonyos, div- (div-at, div-ás, div-ály, div-ány: teljes­ség, bőség).

Tam. i. tev-ulu- (abonder, croitre, aug- menter ; tcvu-itu-, remplir, farcir, bourrer, presser etc.: tev-uttu, plénitude, remplis- sage etc.), 2. tiv-alu-, tuv-alu- (se remplir, étre pleine, serré á l’étroit, abonder). Kann. tívu- (to fill; tiv-isu- to cause to fill).

di (di)

dics (dicső, dicsér : mong. di-ji, man. de-ji, ausgezeichnet, das Beste V di). dij (dij-az : skr. déya, don, objet, propre á étre donné). disz (disz-es, disz-it, disz-l-ik).

Tam. tai-y-al (decoration, beauté V tai- orner, décorer ; az alakra nézve, cf. kai = két).

do

dob- (tob-, dobál).

Tam. távú, tá- (tá-val: répandre cá et Iá, disperser, parsemer etc.). A kann. dob-e (to cast) inkább a tam. tuv-ei(laisser, j décharger) alak társa, dob (dob-os, dob-og, dob-ol || döb-ög, döb­ben, döb-ör-ög II düb-ör-ög).

Tam. i. tappu (espéce de tambour: tapp-adi'- battre le tambour: dobot üt);

2. 
   tuv-ei'- (tambouriner ; fairé grand bruit, retentir, jouer des instruments); 3. tamukku (espéce de tambour au son duquel on publie les ordres du gouvemement). Az osm. dav-ul (tambour) = tam. taviI (es­péce de tambour), dob-asz (dab-asz, domasz: dagadt, kővér).
   

Tam. topp-ei (panse, bedaine ; pustule, cf. dabró-cz, dobró-cz pro dabar-cz, — grosseur sans dureté, dobasz, damasz, ha

sTam. turukk-al (nőm. v. tuYu'-: serrer presser dans un coffre, fourrer, remplir bourrer, gorger, farcir). dör-zs-öl = dor-osz-ol-.

\ tir-alii·, s’arrondir, ttiYu-mu- s'arrondir, cf. magy. dor-h-oi, hengerel), dor-osz-ol- (dörösz-öl, dörg-öl, dörzs-öl).

Tam. turu-vu- (gratter, raper : turu-dei, démangeaison: viszketés, a dörzsölni való), mong. für-ki-, tiir-ci- (reiben). dosz-ol (szék.) = tusz-k-ol.

dö

döbb-en (döb-ög, döb-ög, döb-ör-ög, 1. dob. döb-öcs-k-öl- (szék.) = dömöcsk-öl Ytöm (tömösz-k-ölJ. döb-ön = bödön 1. bodon. döcz-ög = dacz-og. död-ög = dad-og. död-ör-ög = deder-eg. döf- (döf-öd, düf-öd).

A kann. tivi- (durchstechen: tibbi- pofige seam : varrás, döfés) alaknak a tam. tuppu (arme, outil: tupp-uli, salle d'armes, azaz a döföszerek). dögöny-eg = osm. degenck, dejettek (bot), döh-öl.

döh-öl- (szék. = öt, ver, kinoz).

Tam. tng-ei'- (briser, broyer, vexer, s’efforcer, cf. vergődik). A tug-al (pous- siére) nőm. v. szerint az eredeti ige tugu- | volt, a melynek megfelel mong. tök-se-, t.-tat. dög-, ma döj- (frapper, briser, broyer). | döl-f (nőm. v. dölf-ös).

Bár mi legyen a szó alapértelme, egy- gyökü a kővetkező tam. szóval: tulukk-i (femme qui fait l’importante, qui se donne de grands airs: ttilukk-an qui fait le fier V tulu-kku·, agiter, rcmuer etc., tulukki tulukki nada-, marcher fierement), cf. mong. dol-g-in (Welle), t.-tat. dol-γα id. döm-e (zöm-ök, töm-ött: döm-he id. dö- m-ösz, id. döm-se, id. döm-öcs-k-öl: nyom, V töm.), dön-g- (pro dőn-ög, döng-et).