Cercle, trou, maille, 2

Tam. tari, tari-ppu (coupure: taYippj+41' étre coupé, mutilé, mis en piéces Ϋ tari'· couper, trancher, mutiler, fendre), cf. dar-ék, tar-ol.

I NB. A szláv drob' (morccaux cassés | a tam

.szóval szemben képzet és nem gyök. A török darl (millet: köles) *= arab dura id , de a köles nem dara.

dar-ak (dar-ék, der-ék: a test felezése, kö­zepe).

Tam. tari-gei (coupure, mutilation: taVtkkei nőm. v. tari'- couper). Hogy a darék a test vágata, felezése, mutatja a tam. ar-ei (moitié, demie, le milieu du corps, les reins), a mely az ar-i- (tran- cher, couper etc., t.-tat. j-ar-) igéből való; továbbá a t.-tat. bil, bel, mong. bel-kiisü (darék, derék-kötés) a bűi-, bil-, man. bilu- (in Stücke schneiden) igéből. Ide vehetjük a tam. tari (pieu, poteau co- lonne, pilier).

dar-ázs (pro dará-s: guépe).

Hogy ez állat nem rezgő, dongó hangjá­tól kapta nevét mutatja a tam. ku/avi (guépe tkp. gyilokkal, fulánkkal biró), t.-tat. art (cf. tam. áru hegy, él, szúró), mong. jüge (méh = tűvel biró) és ebből duraki jűge (darás-méh). A duraki rész azonosnak látszik a k.-tat. töklő túra (sző­rös vagy poszméh) második részével, a melyeket a magy. túr- (szúr, fúr) gyökre vihetni.

darócz (durva, vastag szövet, cf. tam. tarusu compacité, tissu serré).

daru. Hogy e szó nem a t.-tat. tur-na szó­ból való kölcsön, hanem közös középturani szó, láthatni az alakból. A mong. toyoro, toyorio (Kranich), toroyo, tari-γο helyett áll, a mint a man. tor-yo alak is mutatja.

dá

dán-ga (dán-gá-1, szék. *= vlkit különösen kedvel: gondoz).

Tam. táAgu- (porter, soutenir, aider, garder, protéger, affecter etc.).

dán-om (din-om- dán-om). Tulu táti-ku- (to feed, cf. tam. t&n-f- bourrer.) Való­színűbb azonban, hogy az előbbi igével egy-gyökü s így a tam. tdúg-u·, t&fig-al ide való.

dávorik (dávorik-ol, cf. dübör-ög).

Tam. tamarí- (fairé du bruit, retentir tamari-kkei, tamari-ttal nőm. v.).

Gróf Széchenyi B.: Keletáxsiai útja. II. köt.

de (da) ded-er-eg (= dider-eg).

Tam. tattar-am (tremblement, préci- pitation), t.-tat. titre- = mong. ciöere·). deg-ed - dag-ad.

t deget, orosz deget (goudron de bouleau). deli (dali, dali-a : kitűnő, fénylő, cf. dél, del).

Tam. te/i (brillant, clair, poli, beau

• 
  tef, ten clearnesse)
  

NB. Az osm. dtli (fou, bolond) — k -tat lilt (bolond) ■= szék. dilió, s ha van a magy. deli (termet)-féle jelentése, az nyelvünkből való. A per­zsa dtl-ir (fiatal — bátor V dil, del sziv) szintén más gyökd.

den-evér (dan-üvér).

Minthogy e szó «bőr-egér, bőr-madár· jelentésű : hiában keresgetni a t.-tat. tón, tűn (éj) szóban, mert valószínű, hogy e szó i-ső része = tam. tanú (peau, bőr), a 2-dik pedig = egér (dgér). A tam. turiiis-il és tiriiis-il (chauve souris) a tiri- (téringez) igéből vélik származottnak ? dér (= ddr : derű, der-eng, der-ül, der-ít, cf. ter-ffl).

Tam. i. ter-i- (1. v. intr. paraitre, étre vu, su, connu, clair, évident, 2. v. tr. choi- sir, conaitre, savoir, voir, etc. teri-νί-, aver- tír, fűre connaitre, éclairer etc.) 2. ter-ufu- (s’éclaircir, étre clair, évident etc.: teru-ttu-, éclairdr, fairé savoir, convaincre, consoler), cf. man. derse-, mong. dór-ni (glánzen).

NB. Hogy a derül, a terül, tárul rokona, mu­tatja a kann. Úri- to open) s a tam. Úri- (választ) jelentése, mert a «választ·. nyit, térit, értelmű A t.-tat selüb al- (választ) tkp. szórva, terítve vesz.

dér-cze, der-eb a dar-a mellékalakja, dere-s (pad-féle, man. dere-tu, lange Tafel, V'tér-ül). derék = darak.

der-m-ed (pro der-em-ed, úgy mint fut, fut-am-od).

Tam. terű- (1. se fortifier, s’encourager, se consoler «se raidir», mereved-ik, der­med, 2. étre, devenir clair, certain etc., az alapértelem «erősség», cf. tam. ut-ei (se coaguler) et uru-di (fermeté), cf. mong.

I ddra- (frieren).

j derécs-el (= dörécs-el: man. taru-da- schwatzen, cf. dörög, derga).

»

3IQ4

der-ga (dergá-1, dorgá-1).

Tam. terlf- (réprimander, gronder, re- tentir, fairé du bruit etc. terli-kkei, terli- ttal nőm. v.), cf. dör-ög.

de (vagy dÖ). debb-en = döbb-en. decz-eg (döczög), 1. dacz-og. dencz (dena-el pro den-t-el: doj töget f' dűl). I t deszka (doszka, docz-ka, orosz docka, anglo-germ. desk, disc, olasz desco = lat. discus = görög disk-os kereklap, asztallap, lap s így nem a szláv tes-ati — tyesz-aty = gyalul gyökből való.

A magyar ősi szó tat volt, mint a tam. nyelvben s meglehet a docz-ka szavunk nem a disk-os fija, hanem a tat kicsi- nyítettje.

dé

1. 
   déd (déd-eg, déd*el-eg, déd-el-get, cf. éd).
   

Tam. titti’- (étre doux, suave : titti-kkei, titti-ttal, titli-ppu nőm. verb, tittippa ssollu- dire des douceurs, flatter, cajoler: dédeleg), cf. t.-tat. tat (édesség).

2. 
   déd (déd-ós, déd-apa).
   

A tam. mü-dádei (grand-pére, aíeul) második része lehet skr. dhátd, (pere, grand- pére), de a magy. déd, orosz died (grand- pére), osm. dede (aieul) szók gyöke a mong. dédü, déde (magas, kitünó: hoch, erhaben, dér Höchste). dél (Ydal: del-el).

A tam. nyelvben a dél mint «nap­közép· pag-al (Ínmiére, splendeur, soleil, joumée-midi) szóval fejeztetik ki (Vpcigu, vág, oszt). A dél-szak: ten (sud. du sud, meridional, opposition, recontre), a melyet a &/, ten (clair, transparent) társának tar­tanak, mert a nap ottlétekor van a leg­nagyobb világosság. Minthogy a man. dul-in, mong. dűli (Mitte, Hálfte, Mittag, Mitternacnt) jelentésű a t.-tat. til-, tel- (vág, oszt) gyökre megy ; de a mong. üde, finn ete-lá egy-gyökú a tam. ed-ir (oppo­sition, devant, vis-á-vis) szóval, dél-czeg (pro dél-teg: pajkos, ugráló, stb.).

A szék. csill-at (csíll-at = ugrat)-nál említett tam. tulfu- (sauter, bondir, gam- badcr, étre pétulent, «turbulent, vif, fou- gueux») igéből van ·, ІиЦи-p-piissi (pucc : bolha = délezeg bogár). Ennek van tef-gu (puce) és tellu-p-pússi (puce) alakja is, a mi a dél-czeg szóval egy. A mong. düüli-le pro de güli-le- s így a szök gyökhöz tar­tozik.

dér (der-es = dciras) 1. der-med. dészű (szék. = tűsző, gyűszű, 1. tűsző. dév-aj (pajkos, bohócz, cf. Vtév-ely). dézsa. A tam. tArli (cruche, terrine, vase de terre á large bouche : tayir-ttárli jatté de lait caillé ; tayir-gadei-ttárli, baratte tkp. tej-kotró dézsa) szó vidékies kiejtés­sel tárlzi és tűzi.

di