Cercle, trou, maille, 2

I

i (i-hon, i-d-e, i-tt, i-ly, inn-et II így II e, ez).

Tam. stb. i, í közeire mutató mellék­név : i-ngan (pro i-k-kan, ici, i-hon = e-hely-t), i-nei (e-nyi, ennyi), i-nna (ily tkp. a minő-re válasz), i-r-ru (■= iTTu: így = iá'), i-ni (maintenant, á partir d'ici),

1. 
   n-dn (itt) stb., man. i (cr, sic, es: i-ba-de e-hely-t, i-ti-gan, i-11-gc), mong. i-na-du diesseits), cf. inka.
   

NB. A népies ad-i, kap-i, iit-i, ver-i alakok­ban az i eredetileg nem tárgymutató volt, hanem az on, en (val-d-on, ve-sz-en) 3-dik személyű rag társa. Később az adi alakhoz járult az a, c mutató elem s (gy lett az irodalmi ád-j-a az a

-i (nőm. ag. képző, tam. i id., 1. a nyelv­tanban).

-i (melléknév képző, ser. perzsa i id.), ibr-ad (szék. magához tér, az ibre-d, ébred alakok rontása), ics-ar (a bor alja s így az ucsu tovább- képzete,). icz-eg- (iczeg-biczeg, 1. biczeg). iczi- (iczi-piczi, tam. if hi petitesse, finesse..). id-e (id-ö, üd-ő, cf. szak, ha).

A magy. id-e (tempus) mong. ed-ör, öd-ör (nap, dies) gyöke a t-tat üt- (pas­ser : múlik) ige, ennek egyik társa a tam. uy- (to go off, escape, survive ...), a mely­ből uy-di (temps de la vie) nőm. acti. Az ujgur üd, üt amaz ige csonka igeneve tamulosan. A tam. kál-ат. a kél ige szár­mazéka ; a tam. n-éram (idő, érkezés) = man. er-in (Zeit) ; a tam. porludu (temps, période de temps, jour, soleil...) a purl- aiigu- (forró) igével látszik összefüggni, íd-eg (1. húr, kötő, 2. nervus).

A tam. sid-ár (tissu ... fait de fibres de l'écorce des arbre . .. Bast) képzet s a man. sidc-re- (binden) 2-od képzetü igé­nek alapja a mong. side- (heften) s mind ezek a két-, köt- alak változatai gyanánt vehetők, mert az ’id-eg alapértelme kötő.

ideg-en (visszavonult, ellenséges: idegen- ked-ik).

Tam. idugu-, oduilgu- (se retirer, se mettre á cóté ..., cf. mong. eteg-et Seite, seitwárts, abweichend). idilló (szék. = ügyetlen s így a dilió szó olyan előtétese, mint a tam. i-dambam = dambam (ostentation, pompe, grandeur), domb, dombér-oz; mert nem valószínű, hogy az id-v szóval függne össze tam. illá = -talan, -telen képzővel), id-nap (id-nep), 1. idv. idom (idomtalan).

A Tam. vidám (manicre, sorté, espéce «fáson, forme», regie, formule == ser. vidka, szláv vid id.) eléggé rímel, s mégis való­színűbb a tam. i'adivam, radivu (beaute,

forme, figure: vulve) alakhoz tartozása, mert van tam. ut-ku- és vaf-ku alak, a magy. szó pedig alhangú. idu (barna idu medve neve, cf. tam. i-ti-du ours, mong. öte-ge Bár), idv (üdv, idv-ez = idv-es, űdv-ös).

Tam. Idu (itfu: force, garantie, récom- pense, valeur, richesse. moyen «salut· etc.; id-éru- étre sauvé, se sauver, fairé son salut: id-érru- souver tkp. idv-et éret), syn. mong. üd (üd-ügei schlecht, verwerf- lich), t.-tat. iz-ge (heilig), mong. ed, et (Vermögen...). ifi (éfiu szék. s nem íffi).

A tam. uvá (jeune homme, adolescent: nouvelle lune...) szót a ser. yuvá (cf. juv-enis) szó rontott alakjának tartják, pedig lehet azt az uva'- (étre haut, élévé, cf. nev-en-dék) igéből is származtatni.

A magy. szó a nev-ő és iv-ad- (nő, szaporodik) szókkal egy-gyökü, s így a tam. iv-ávu- (croitre, augmenter, monter) és tv-aru-, niv-aru- (s’élever, étre haut...) szókhoz tartozik.

-ig, -ég (usque ad).

A tam. k, kann. ge, tuju kö stb. dativ.- allativ.-rag terminativus is s az volt a magy. n-ek összetett rag ek része is; ezért folya­modtak régen az usque szorosabb meg­határozására a ked (kéd-ig, 1. ezt) név­szóhoz, ezért nincs az ig, ég-nek személy­ragja.

NB. Az add.ig, edd-ig, medd-ig alak miatt nincs szükség a t.-tat. deg-in (érintve, dek, deg: ig) kölcsönzésére, mert a tam. nyelvben is eme névmások kettős mássalhangzóval is állanak. L. a nyelvtant.

? iga, cf. orosz igo, ser. yug-a, tam. nugam /ser. yuj (ju-n-go)? vagy t-tat. fik-, fik- (atteler). ig-az (íg-az, s így a jog társa, yl gyav alatt), ige = üge, ig-en (nagyon).

A tani. Mg-cm (beaucoup, fortement I inlgu élévation, grandeur, cf. tör.-tat. us-a id. tkp. hágva, múlva) azt mutatja, hogy a magy. ig tó értelme is «magas, magasság» s így a mong. ik-e,yek-e (grand) man. yeke-tlge (gross) szók társa, ezek gyöke pedig a tam. iga'- (passer, traverser

,mong. juru, pir-su (doppelt, Paar) ala­kokban).

transgressor, syn. ig»- passer pardessus... hág) ige. A t.-tat. tú (igen) = mong.

H-itig, n-eítg (fortement, trés) = man. n-iiigu- (oben, über) azaz nasalizált alakok, ig-et- (üg-et, cf. si-et).

Tam. itku (signe on marque de célé- rité: ікк-en- se hátér), jgle-l- (dorgál, dcrgál tkp. dörög, cf. tam.

igafi·, igu! tonnerre, foudre). ig-tat - ik-tat-.

igy-eh (= id'eh, iy-eh nőm. v.: igyeh-esz-t = lovai, izgat || igy-ek-ez, igyekü- és stb.).

Tara. iyakku, iyakk-am (nőm. v. action d'aller, de róder, de fairé de marcher, marche; iyakku- v. tr. et intr. mouvoir, conduire, s'exercer, marcher etc.). igyenes = egyenes.

ih-ácz (ih-ár-oz, ihog, ihor-ász: illetlenül nevet; ihu, ihi gunyolás).

Tam. igarlu- (se moquer, se railler, narguer, bafouer mépriser: igarl, igarl-gei, igarl-dal, igarl-ssi nőm. v.). ih-eg- (lih-eg), 1. leh-, ih-el- (inspirare, sugall: ih-el-et=ih-l-et stb., cf. bihal = biv-al).

Tara. hu· (cv-al: inspirare, suggérer, exciter, ordonner, réveiller...: maiméval ordre et travail intérieur, ihlet és mivelet). Tehát nincs szükség az arab \ laham,

IV f. i-lham infinitivusára), man. tbe- (anschüren). i-hol (hibás pro i-hon! mert ime! + hol ?

absurdum). ij-ed- (= ej-ed- szék.).

Taml ai-y-uru- (craindre, douter, soup- gonner, mong.ai-, di- id., man. ayoo-se- id.), ik (szék.) = ék.

ik-es (szék. ik-es ág = két-ág), L ik-er. ikel- (szék. ik-l-ik: a fa korhad, iklett fa).

Tam. ukku- (ukk-al: se pourrir, se cor- rompre; ukkina maram bois pourri, cf. agg), men. йккй- (mourir, périr man. иуи-кеп schwach, schlaff, weich). iker mong. ik-ere, man. ik-iri, t.-tat igez, osm. ek-iz (jumeau. \ szék. ik, branche fourchue).

Ebből láthatni, hogy a gyök nem a t-tat. iki, mert ezt az ig-ez, ек-iz meg- czáfolja. Az ik-er társa igir van a t-tat. yir-mi (pro yigir-mi 2x10) szóban össze­zsugorodva, valamint a tam. iru, ír (deux) I