Cercle, trou, maille, 2

ik-l-at- (pro ik-ol-at-: v. caus. YJk-ol me­nésre sürget II z-aklat).

Tam. ug-ei'- (exciter, presser, pousser, fairé marcher, conduire, aller á cheval: ug-ei- aller, marcher, cf. ig-alu- se hátér ]/ikkii signe devitesse), ikra (hal-ikra, láb-ikra = orosz ikra 1. gras de la jambe; 2. frai, oeufs de poisson, caviar).

NB. A tam. kundu (testicule: oeuf, frai) és kendet (cyprinus fimbriatus: kendei-kkál gras de la jambe) tehát hasonló logikával.

ikrend-ez = ökrendez. ik-tat- (ig-tat-. A Régi Halotti könyörgés­ben *jou feleöl jokh-tot-nie ilesz-je öt»).

Hogy a jokh-tot- alak a finn-féle nyel­vek miatt nem egy a mai jut-tat igével, azt mutatja ugyanazon könyörgés ugyan­azon mondatabeli ivtua (=jut-va) alak, s így az ik-tat-, j ok-tat- ige társa ma is a mong. pk-s-ά- (sorba, rendbe állít... «enröler» etc.) igével egy-gyökü). il-dom (rég. prudentia, il-dom-os : prudens). Minthogy a man. ildamii (gescheidt, 1 geistreich, anmuthig) és mong. ildam id. szók noha melléknevek a magy. il-dom névszótól (mert az azonos képzetü ér-dem szó is névszó), nem választható el, s ezek a man. ildu- (passen, gelegen sein) igéből nem származtathatók, a tam. migu-dam- féle névképzés által igazolt magy. névszó az eredeti. Vil, Ш, 1· ezt), ill- (rég. íl- is: ill-ed, ill-esz-t, ill-et-).

Tam. élű- (convenir, s'accorder, cadrer, aller joliment, étre possible ... él-al, élti- daletc. nőm. v. syn. ollu- \ iyal- id.), mong. eyele-, eile- (cadrer: t.-tat. ejülün■ s'accou- tumer ...). Azaz hosszú hangzó, egymással hangzó és megfordítva szabályszerű, ill-an- (ill-asz-t szék. tehát ill-ad- is volt || illat = az illó).

Tam. illu- (passer, traverser, marcher, aller, se retirer || fréquenter une maison, un lieu más igének veendő).

NB. A hiányos irású csag. íl-an- ? (tourner á) — k.-tat. ity-ld-n (tourner á) nem ide való.

im-ád- (rég. vim-ád).

Minthogy ezen ige régi értelemben «kér» jelentésű, mert különben nem alkalmaztá

kvolna a szentek kérésére: hiában akarják a finn stb. jumala (isten) szót belecsem­pészni, valamint nem állhat az én régi okoskodásom sem. Ezért cf. tam. vin-d- (viná-dal: demander, interroger, question- ner, mert m és n csere van), im-ely (a marha bőre alatt levő féreg s így vagy az em- vagy az ev- ige származéka, mert ilyen értelmű a tam. uni szó is), i-m-már (i-már-on stb.).

Tam. i-n-nér-am, innerant-é (maintenant mérne), cf. ma. in-cs (in-cs-en, in-csen-ek rég. = n-incs || in-ség).

Tam. eiisti- (manquer..., eiisiya qui manque). Ezen ige származását nem ad­ják, de minden bizonynyal az in-mci (man­que, non existence, privation, néant, in- ség-, és in-ri = inDi, sans szókkal együtt a tagadó il- (non existere) igeféléböl való. in-csel-eg- (incsel-ked-ik: a székely hasz­nálat és a Cebreczeni Legendás könyv •incsöl-ködése» is «kecsegtet, édesget* ér­telmű).

Tam. in-solu- (douces, belles paroles, civilités, compliment: édes-szó), in-d-ul V’m-og, mert for-og- for-d-ul). in-g-er (in-der: in-d-er-ked-ik tkp. mozgásba hoz s így ez az in-og- felhangujából való), in-g = üm-ög.

in-g-, 'inog- (mo-'-og ; in-d-ul = moz-d-ul, in-d-ít = moz-d-ít).

Tam. n-un-aiigu- (se mouvoir, s’agi- ter, vaciller..., cf. nimei — imei, man. imciigi = nimeiigi stb. lévén szókezdő n, y, í tünékeny). Hogy a tam. igéből nincs inchoativus alak, az alhangu ϊη-og- (cf. dörög és dör-öng) és tam. n-un-aügu- azo­nosságát nem dönti meg.

NB. Az eltorzított alakú csag. Tn-dilr (?)_■= k.-tat. in-der- osm. en-dür- (fairé descendre Vitt·, fi- leszáll) causativ igét, hogy lehet az ίιι-rf-...it pro in-dul-t 4-dik képzettel rímeltetni, nem értem, még ha az alap rokonságát ki is lehetne sütni.

ingy-en (gratis, a tam. sttmmA csupán jelen­tésű s így az ingy a rég. incs társa), in-ka (inká-bb rég. jonká-bb pro j-in-ká-bb).

E szónk társa a tel. in-ka, kann. innu (mór, yet), tam. innám (encore, plus), tud. in, a melyből e szegény nyelv inn-upam (more) középfokot képezett a finn nyelv se­

gítsége nélkül is. A szó alapja a közeire mutató i s az értelem tennél több», innét (rég. i-ne-id, tam. i-ni d'ici, á partir d’ici).

in-t- (rég. imt, eredetileg: szem-mel jelt ad). Tam. im-ei'· (cligner les yeíix: imei clin d’oeil), mong. im-ne- (mit den Augen winken). Hogy e szók alapja a szem szó, mutatja a kacsint, tam. sim-ittu- (cligner,

1. szem), man. yasa ara- (szem-vág) stb. Kézzel int-, tam. sindu-. iny (1. palatum, 2. gingiva: ínyére ragad...).

Tam. an-am, an-ari (palais de la bouche, cóté de la partié inférieure de la bouche...).

NB. A finn stb. iktnt a tam. igiru (gencive) társa, mert a tam. rnyír;/ képzet mellett vay-in is van.

ip-ar {tpar-kod-ik-: igyekszik, törekszik || ippasz-kod-ik- szék. id.).

A székely alak a kapasz-kod-ik mása s így az alhangú 'ipar a kapar- igéé. ir-am (nőm. v. iram-od-ik, cf. fútj fut-am, fútam-od-ik II iram-szarvas).

Tara. irá1- (passer, marcher, mourir, expirer, cf. ira-vu, irá, ií’ál dim. chevrette du genre des cerfs; man. iren eine Art Hirsch).

ir-ány (erány, arány: irány-os = egye-n-es, irány-οζ-, irány-ul || iránt, aránt).

Tam. i.nira-vu-(égaliser,proportionner, niveler, applanir, cf. nir-al ordre, rang, file, nir-ei id. II nirei- i. s'arranger, se mettre en ordre, 2. égaliser, niveler, mettre en ordre); 2. nerí (droiture, rectitude, bon chemin, ordre; nerí-mei = nér-mei || ntr ligne directe, droiture, justesse, égalité, comparaison ..., ncr, ncriya droit, juste, égal, pareil, comme, propre, semblable, proportionné, opposé, contraire... II niri, ncráy... en droite ligne, enface, vis-i- vis... II ncr-, nir-al, nir-dal vouer tkp. irányoz-, avancer contre tkp. irányul...).

NB. Irodalmikig az «arány· szót az irány, erány alakoktól különbözőnek veszik, de népiesen s gyókileg azonosak.

ir-egy, irigy (== irid’: irigy-el, irigy-ked-ik).

Tam. eri-ssal, cri-ttal (ardeur, cha­leur, indignation «jalousie·, erissal-uffa, егірр-иЦа jaloux \ irt'- brűler, mert a tam. kAymn-gárán jaloux, envieux \rkdy- brűler...)

.NB. Még egy syn. szót, az arlu-kk-aru- (étre jaloux, envieux) ige tövét hibás származatnak kell tartanunk az ar-lal (fen, chaleur) gyökéből.

ir-g (tkp. irog, irg-al-om, olyan, mint forg- al-om a forogból: irg-at, rég. jorgat = irgalm-az).

Tam. i. ir-atigu- (irang-al: s'attendrir, avoir pitié, compatir..., irakkam miséri- corde compassion, pitié...); 2. urugu- (urugal: s’adoucir, s'attendrir, avoir pitié, compassion etc., игиккат compassion etc.), іг-gy, irj (= ir-d': a kenyér szalonássága, vizenyőssége; irgy-es, iij-es || irmes, nyir­kos, nedves).

Tam. ir (humide: ír-am humidité, moi- teur: iram-ulfa humide: iriyadu ce qui est humide; /п ’-, íri-ttal devenir humide, moite, froid etc., cf. nyirk, nyer-s). іг-ha (aluta, cf. mong. il-gi, man. il-gin Leder).