Cercle, trou, maille, 2

De valószínűbb, hogy tkp. bőr jelentésű, 1 mert az «elhordta az irháját» erre mutat, s így a tam. úri (peau, pelle, écorce: man. úrija dünne Schale) alakhoz tartozik, iringa (ironga, iringál: csuszkái, cf. tam.

irlu-kku-, glisser, faillir, se tromper). ir-t- (irt-vány II ir-mag = az utolsó mag­ivadék).

A mag)’, ige egy ir· intr. alakot tételez föl, ennek tamulos részesülője az ir-mag- beli szó ir = tam. irií fin, borne, final,

1 iru (se rompre, se briser, étre coupé, ruiné, cesser, finir || iru'-, ifu-ttal v. tr. briser, rompre, casser, tordre, couper etc.). Ezen trans. képződén alak mása az ír'- (couper, fendre, arracher...) szintén csonka ige. Ugyan így a t.-tat. jir- (v. tr. fendre) és jtr-t- (déchirer) két ige közöl az első trans. képzótlen. ir-t-óz- (irtóz-ik, irtóz-at).

Tam. i. veru- (avoir en aversion, ab- horrer, détester... veYuitu-ppCdu- rejeter avec horreur); 2. оГи'- (mortifier, vexer, abhorrer... oYutt-iru- id.), a mely az ir-t-öz- szerkezettől abban különbözik, hogy a múltképzös alakhoz nem az idu· igeképzöt, hanem az iru'· (örököl, marad) segédigét kapta, is L és.

ismer- (ösraer-, ismeret).

Ha az isme nem újabbkori csonkítás

volna, az esz, eszmél társának lehetne tartani, különben az össze-mér- mása is lehet, mert a ser. smar-ámt (se souvenir) igéből származását a tam. sumar-anam (mémoire, connaissance... = ser. smarana) alak nem támogatja, isten (cf. tam. assttdan — acudati l’incor- ruptible, «dieu» vieillard, vichnou = ser. a-cyu-ta immortalis). isz-am (n. v. i'szam-od-ik, iszán-kod-ik || csi- szam-od-ik II isz-ap az iszamlós, sikamlós sár).

Tam. i .asu-mbu-, usu-mbu- (se mouvoir, s'agiter: asumbu nőm. v. sol glissant, mau- vaise terre...) ; 2. iy-aúgu- (pro is-aügu-, se mouvoir, bondir, marcher, róder tehát az iz-og- rokona, isz-ik Vív- (isz- pro iv-sz). iszony (iszony-od-ik, iszony-at).

Tam. vfsu-kku (visukk-idu- se degoű- ter..., cf. «nem iszonyodál a szűznek méhétől», cf. úsu- devenir dégoütant, man. tisun abscheulich, widerwartig). ite (ité-1: itél-et, szék. itil-et, cf. tam. vidi'- preserire, destiner, juger, condanner, pré- destiner... = ? ser. vidhi formule, régle az igazi tam. üdu-v-аГи- juger, décider tkp. köz-vág-). itog- (itog-fitog: az izog erősebb alakja.

I. iv- (iv-ik, iv-ad-ék: növekedés, szapo­rodás).

Tam. iv-ávu- (augmenter, croitre, monter).

1. 
   iv, (iv, iv-ó, iv-ás, iszom, sz jelen idő képző, 1. az igetan; í-tat,-, í-t nőm. acti, í-tal, cf. gugyi).
   

Az alhangu magy. iv- társa első sorban a tam. ú (pro uv, nourriture), mong 6-} A- (ογο-, uyu- manger, bőire), míg a man. otni- (trinken) inkább az em- (sucer) al- hangú társa, mert evés, ivás syn jelen­tésű a tam. nyelvben stb.

A t.-tat. i'c- még a magy. i-t (pro iv-1) nőm. acti által is nehezen köthető össze a föntebbi zz/-, ον-, uv- gyökkel, iz-eg, iz-og (izg-al-om, izg-at, izgá-ga, cf. azs-ag = a bizgató).

Tam. i. as-aA-gu- (remuer, chanceler, déloger, s'ébranler, s’éloigner : asat)g-al, asaiigu-dal.... nőm. v. || as-ei- id. tjset- gei, asei-gu-gei, asei-vu nőm. v. || aset'-

v. tr. remuer, agiter, ébranler .. . asei- I ital, aseippu nőm. v., cf. man. assa- sich bewegen); 2. ősi- (se remuer, s’agiter, branler, osi-dal.... nőm. v. ősi'-, osi- ttal... remuer, agiter etc.). izén- (üzen: iz-en-et).

Minthogy ezen ige nemcsak causat., de még transitiv képzőt sem mutat, egysze­rűen «mond, beszél vlki által· értelemben veendő s így a tam. is-ei'- iy-ambu- (is- ambu- dire, parler) mong. öői- id. igékhez sorozandó, iz-é, (izé-1, meg-izé-1 stb.)

E kisegítő szónak «dolog· értelmet tu­lajdonítva, a tam. essam (chose), t.-tat. is, es id. volna a megfelelő. De lehet biz az az eredetibb i-ze! (ez-e ! tam. id-e) mutató is. izom (izm-os).

Tam. es am (nerf, ártéré ; mert a tam. narambu, nerf. «muscle·, tendon, pouls, ártéré, veine, nervure, filament — . még tarkább jelentésű), izz- (izz-ó : izz-ad-, rég. id-zad- = verité- kez).

Tam. vessu (chaud, ardent: vettet, chaleur du soleil, du corps, ... de la terre

• 
  ve). T.-tat. issí, esse id.
  

í (i)

í, íj, ijj (íj-at, í-et, íj-lövés, íj-as, íj-ás).

Tam. ey- (lancer une fléche, décocher, tirer de l’arc, darder...: ey-giravan, archer arbaléte, tireur ; ey-in, eym-ar, chasseurs, cf. e, é, évii, fléche, mert az íj, ív és nyíl annyira váltakozók egymás közt, hogy alig jöhetni az eredeti értelemre, pl. a mong. no/no, numo «arc» volna, és sumo «fléche·, de a nép éppen megfordítva használja.

így (= ІсГ), 1. 1.

ímely-eg- — émely-eg. in (tendon, nerf, fibre, horgas-in, de nem a M. Ny. N. szótára értelmezése szerint || in-da syn.).

Tam. itt-ei (fibre de palmier, de coco- tiers etc. syn. ínéi, fibre d'une feuille, contour .... Vinu- tirer).

NB. Az in-al- ige e névszó származéka, mert a gyaloglónak ina szokott fáradni, szakadni, ír- (ír-at, iro-dal-om, ké-píró || irka-firka

stb.).

A Tam. nyelvben 6, csak árnyalatban

Gróf SlácHBNVi B.: Kelet&zsíai útja. II. köt.

különböző syn. ige van: 1. erlu-du- (écrire, tracer, peindre, dessiner,.... erludu-gei, erlud-al, erltidu-dal nőm. v. erfuttu nőm. acti); 2. vari- syn. cf. bar-ka man. ara;

3. 
   v-tru- syn. cf. firka; 4. /tori'- syn. 5. kirlf-, 6. klru-.
   

Minthogy a szókezdő g (s, z) η (ή) és

5. 
   (w) betűk majdnem egyenértékű tüné­keny hangok: a japan im (couleur) = tam. n-iram id. man. nirtt- (malen, zeich- nen), magy. ir- syn. tam. vifu- syn. mong. $iro- szuro· syn. és tam. er/ttdu- syn. alakok mindazonosak s a tam. irlu-su (enduire, frotter, barbouiller: ken) igével rokonok, cf. fest. A tam. vari és pori'- kann. bari- (to write) a magy. bar-ka gyöke, a tam. kiru = finn kirja (écrire), a tam. kirlt'- ige ki-rli-ppu igeneve = magy. ké-p, mong. ke-b. ír (= kenőcs, gyógy-ír, ír-ez-, tara. irlu-su-, enduire, cf. ír- és zsír. ír-mag (utolsó-mag. tam. iru, fin, final, ir-ili, dieu, qui est sans final f ifti- cesser, finir, 1. ír-t.
   

író (lait de beurre, cf. tam. m-ór id. és cf. ék = tam. mékku coin ; mert a mong., t.-tat. airak savó, egy kissé messze van, s a gyógy-ír felhangú szóval nem aio- nos, lévén az iró-s vaj nem a kenő, ha­nem a tej-vizes vaj. is (rég. = ős, tam. is-an (ainé, vieillard, ancien, superieur, seigneur, dieu etc.) mong. esi, isi (Ursprung, Anfang, Haupt...) í-tat (í-tat /iv-). ív (ív-es, ív-ez || éveg, üveg).