Cercle, trou, maille, 2

NB. Ezekből az látszik, hogy noha a ve gyök a japán fi (tűz, nap) társa, még is hiányzik belőle valami s ez h vagy v, a mint a syn. ávi és káy. mutatja.

héj (1. couverture, pellicule, écorce; 2. ca- vité, csűr, ház, héja, hiju, hiú id. rég. he-on = hiján, hév-on = üresen · héj-az = fed, héj-al — héjtalanít).

Tam. véy- (vétir, mettre, orner, couron- ner; couvrir, couvrir de chaume, cf. vai paille, chaume). De a véy mint képzötlen nőm. verbale és participium is létezik, ce qui couvre : héj, tube, objet creux : a hiú valami, bambou, mert csupa héj, a mi belül hiú, azaz a héj ·burok, takaró» és a burok által képzett «üreg» jelentésű. Ennek nőm. v. véy-am volna s ez vés-am alakban létezik is (extérieur, ornement,

• 
  habillement, masque etc), jelentéssel, a mit vésa alakra sanscritizáltak. Ezen alak változata a vai, vai-kkal, vai-kkől (paille, chaume) mint a héj, haj, hiú, véy-dal nőm, v. (maison, niche, tehát üreg), hét melléknév; hét = hát, névszó, cf. telugu yédi, seven = kann. édu = tam. érlu és erlu, t.-tat. yedi id., 1. a nyelvtanban).
  

hi

hiába (= szék. heába, hi-á-ny, hej-ány, hiú,

1. 
   héj).
   

hib-a (hib-ás, hib-á-z, hib-ul).

Tam. ew-am (maladie inqurable, peine, malheur, faute: év-am, faute, crime), man. ebe· (Mangelhaft sein).

; hibb-ad- (hibb-an-, = süpp-ed, süppen : sülyed).

Tam. iva-vu (dégradation, bassesse).

NB. A szék. bibó-ka (pocsolya) nézetem sze­rint higó-ka helyett áll, úgy mint ábaskodik pro ágaskodik.

hideg stb. = hí-deg, Khív, hüv). hidor- = hadar (v. zadar). hiedel-em (rég. hiedel-m-ez = árnyal, hi- vesit, enyhit).

Ezen képzet jelentésének történeti alapja í van s ez az, hogy őseink meleg vidéken laktak, mert a forró égöv alatt egészen természetes, hogy a hül annyi mint «eny- I I hűl, gyönyörködik, vigasztalódik», a mint

a tam. nyelv igen sok kifejezése bizo- I nyitja, hiju (heju, hiú), 1. héj. hilinta 1. himba és galló.

long .. . padol, hidal, fektet: kidiigu, planche qui fait le contour d'un char de procession et sur la quelle les bratnes s'assoient: a kocsi hid-ja). Ezen gyökhöz számítandó a man. gida- (verdecken, über- werfen : /ida, Bambusmatte, yidakú Re- gendach tkp. terítő). A mong. burum, magy. bürü (hid) gyöke a man. bur-i- (bedecken, überziehen) ige. hí-deg (pro hiv-deg stb.), 1. hüv. híg (hig-ul, hig-ít II higg-ad sűrűségét, za­varosságát veszti).

Tam. igu'- (liquefier). A mong. sifig-en (dünn, flüssig) igéje a man. singe- (tróp- feln, eindringen....). A k.-taL stj-ik (flüssig) elemzése nem bizonyos, hínár. Úgy látszik e magyar szó a tartal­mat, a tam. kinaru, keni (puits, fontaine, citeme, étang, főssé) szó pedig a tartal­mazót jelenti; különben ki tudja, ha a hinár régen is «alga» jelentésű volt-e? mert «bele esett a hinár-ba, kihúzni a hínárból· kifejezések jobban illenek a tam. kinaYu- jelentésére.

I. hír (hír-el, hir-d-et, hír-es, hiresz-tel).

Tam. kiíru- (dire, proctamer, publier les bans de manage, les édits etc. expli- quer, crier etc.), kúr-al, кйги-dal nőm. v.

NB. Van még a tamul nyelvben Hr (parole, mot, signe de bruit, son imitatif) és hir-tli (re- nommée, renom, gloire . . .) alak, amazt a ser gir (vox Vgri. sonare) alakkal, az utóbbit pedig a kríl- (dicere, loqui, enuntiare . . .) igével hoz­zák kapcsolatba. Sokkal valószínűbb, hogy a mong. kiitir (Gesprach) szóval együtt a kin- felhangu társai.

U. hír (húr: csibe-hír), 1. her. hí-sz (sz jelenidőképzö ]/ hí, hű, hiv, ebből nőm. acti hí-t és ez a mong. iie-ge-, Use-, erőire, igének az alapja a tam. n-ambi- még 'ambi'- alakban is messze áll), hitvány 1. heit. hív-, hí, hiv-a-tal, hiv-og-at).

Tam. i. küvu- (erier, appeler, parler: coqueliner, chanter: kúv-al-, kúvu-dal, küvu-gei nőm. v. kítv-en- id. fairé du bruit); 2. kupp-idu- id.; 3. kú-vifi- id., cf. man. guxvc (tönen, kiingen, schreien). íz-ik- (hiz-ott, valószínűleg a háj-az-ik összevonása, mert a tam. korlu-tta még rl kilökéssel is sem valószínű, minthogy

1. 
   him (masculus).
   

Minden csürés-csavarás nélkül e szó társa a mong. im (die Hoden, cf. man. sintc- anfeuchten, befruchten) szó, mert a monyas és kan, kand-ur szók alapja is a here.

2. 
   him (himét megtalálni, himes, him-ez: him-l-ik, himlő, himlet || hint-, pro him-t).
   

A régi him-l-et (dispersio) s himl-el- = «szemenként elszór, еі-bint» jelentés, meg a himlő (tarkaság, folt, petty) azt mutatják, hogy a him gyökszó alap­értelme «szem, petty, apróság», (szék. apró = himlő). A tam. nyelvből csupán a hin-t- igének megfelelő sin-du- (re- pandre, verser, disperser, éparpiller) igét említem meg. him-ba (himbá-1; hindsa, hindsá-1 j| hinta, hintá-z).1

Tam. uits-al (brandilloire, balangoire, mouvement, agitation : tmsal-ádu-, se ba­lancer etc.).

NB. Minthogy az alapértelem in-og, a him-ba pro hin-ba s nem megfordítva. A hil-inta pedig összetétnek látszik, cf. galló.

hiri-cs (hirics-el, hiri-p, hirip-el).

Tam. kal'attu-, karatt-en- (ráler, avoir la respiratiun génée par les phlegmes: osm. yírí-lda-).

hiz-el- (hizel-ked-ik, hizel-eg, cf. éd-el-eg).

Tam. ida-vu (flatterie: ida-m, ce qui piait, ce qui est agréable, plaisir, douceur).

NB. A hisz nem gyök, hanem 3-dik személy j pro hiv-sz s így abból hiss-el nem származhatok. I hipp-hopp, cf. tam. kupp-cn- (se hátér), hiv- (hiv-atal stb.), 1. hív.

hí (hl)

hl- 1. hív-.

híd (híd-al, híd-l-ás = pad-ol-ás).

A tam. pdlam (pont) a pá·, pávu- (paver, étendre .... fektet, pad-ol) ige származéka) ; a pad-ol- a tam. padu'- (fairé coucher, paver, étendre . . . .) ige testvére. Ezzel hasonérteimíi a tam. ktdn- I h se coucher .... kidattu-, fairé couclier, étendre par terre, placer, poser de son Iulrn (roth) és man. fulara- (erröthen). tam. pU- laru- (le jour poindre), mong ul-ára (erröthen) alakok legegyszerűbb gyöke a tam. 'ol (hűmére), a mely aspirált lehetett.

33.2

ennek kann. alakja a köv-ér, goböly szók alapja).

ho

hob (szék. = hab; hop-oly-ag szék. écume, bulié d’eau: magy. hupoly-ag: enflurell) hup-or-cs, syn. höbör-cs és göb-ör-cs).

Tam. knpp-ul (bulié d'eau, bulié d’air ; pustule, ampoule: hupoly-ag ... nom- bril,cf. osm. gób-ek: koppul-t'-, l’eau bouil- lonner et former des bulles: koppufi-ttal, bppuli-kkti etc. nőm. v. t.-tat. köp-iik (écume, kóp-iir- écumer; osm. kab-ar- s’enfler: kabaréik = tam. koppul = mong. /ab-ang, man. fofun, Blasen von Regen.

A man. 0bo-Agi (Schaum) alak a mong. ob-yoi- (s’élever), tam. ubukkti- (s’enfler, déborder). Kiki észreveheti, hogy az alap­értelem a ipufadtság· s így a hup-orcs, höb-örcs, göbörcs (élevure, ápreté) szók mellékalakok. Ezekből láthatni, hogy a perzsa áb ser. ambu, ap (aqua) szókra nincs szükség, hodáj (hodály=juhtanya).

Tam. kotldy, kott-il (étable, tóit á vache, place de refuge = ? skr. gosta étable). ho-gy (— hód', képzőjére nézve, cf. tam. e-rru = t-TTu de quell maniére? i-TTu, így a-TTu ügy), hohó! (=ohö! csodálkozást jelentő).

Tam. 6g6, agó id.

I. hol (rég. diluculum: hol-val, reggel, vilámodással; hol-nap: eras || hol-d || hölgy tkp. a szép, fénylő). A «diluculum, dilu- culoi tam. nyelven: 1. kál-ei, kál-iyam (V kálu-, kél); í.viiiyal (1. vid-ul); 3. pu- lar-i, pular-vu (man. fulara- erröthen, mong. ulára- id.); 4. vaig-afei (éj vég) arunam (/arulu- s’éveiller); 5.veU-áppn ()íve! 1. vill-am); 6. ѵеЦ-епа (diluculo V id).

A M. Ny. N. szótára szerint a kél, kel vagy a hal-nal-ni ige gyökénél kel­lene maradnunk. Azonban a man. ul-d-en (Morgenröthe: uld-ciige glánzend, kell) máshová utal. Tam. of (lumiére, beauté, ófíiya, brillant, beau: öli lumifere, splen- deur «lune, soleil* ...: ο/i-, olir- briller: ojt-dal, oHr-dal, o/i-vu, ofir-bu nőm. v. etc).

NB. A man. ful-giyan — /.ul-giyan — mong.

2. 
   ho-1? (a tam. kérdő e, á, ó ? aspirált alakja + locat. /, hibás az -i-hol! pro i-hon!).
   

hol-d (cf. tam. of-i lumiére, lune, .... offiyóti, étre qui brille, la planéte Venus ... 1. I. hol).

holló (cf. tam. ktil-ingam, corbeau, kuluk- kam nőm d’un oiseau, vog. kul/αχ, man. yolon ya'/a, ein dem Rabén ahnlicher Vogel).

hol-nap 1. hol I.

hol-t 1. hal-.

hom-ály (homály-og, homály-os || rég. hom- 1-it pro hom-ol-it = borít, fed || komor, k. arcz = borult arcz).

Tam. i. ’ammti- (arnm-al: fermer, bou- cher, couvrir); 2. kammu- (couvrir, étendre, couvrir entiérement. . . kamm-al nőm. v. couvrir, couvert «temp couvert»); 3. kum- m-en- (fairé noir, s’obscurcir: kummu, signe de ténebres); 4. konmu, konmü (air, •nuage»), mong. yomi- (couvrir), man. yómarabu (schwarz fárben : yómara- eine dunkle Gesichtsfarbe habén), homl-ok (pro homol-ok pluralizálva, mint aj-k).

A tam. nyelv több hasonjelentésü szói egyike : kumb-i, kumb-am (tas, monceau •front», nuque du cou ... Vkiim-i, kümbu-, accumuler), de ez a magy. komp = homp szó társa. Hogy ugyanazon szó homp (dombocska) és homlok jelentésű is lehet, mutatja a mong. maii-nai = tör.- tat. mafi-yai, maii-nai (front), mandzsu mafi-kan (Sandhügel, szék. pon-k, domb vog. pank, tété). A magyar szó társa a tam. kav-uf (joule, tempe . .. .) szintén csak ■ emelkedő· alapértelmü szó többes alakban, osm. alu, ann társa a tam. aiiiiei (front, place du front).

NB. A homlok szó megfejtésére expresse gyár­tott finn kulma-luu (szöglet-csont! I) szó sem elő- része nem áll, sem hátsó része, mert a finn 7мм szó a dél-indiai clumbu, clubit, elu (os) eredeti alak rontottja. homok = mong. yomak, yomaki (Sand), t.-tat. kunt, kom id., cf. tam. kum-ei'- (pileí·, amollir. . .)

.homoly-og- = gomoly-og-. homorú (homorod-ik syn. köpör-ödik).

E szó legközelebbi társa a mong. yo- mori- (devenir concave), valamint az ellen­tétes domború is legközelebb áll a mong. doboró (convexe) alakhoz. A tam. ku- mirl-n-da (convexe) a gomoly alakhoz tartozik. A kavi-nda (concave) pedig a káva alakhoz.

NB. Hogy a hom-oly-og-, gomoly-og·, homp, gömb rokon alakok · dombosság» jelentése da­czára a homorú éppen az ellenkezőt jelenti, oka az, mert egy kinyitott esernyő lehet homorú és domború is, ugyan {gy egy kávába hajtott test egyik oldala homorú, a másik pedig dom­ború, cf. tam. kavi-gei (nőm. v. = concavité, pa­rasol és kavi-sei tumeur, enflure: dombosság).

homp, komp (dombocska, csomag: hom- p-ol stb).

A tam. kumb-i, kumb-am (tas, mon­ceau etc.), a kumbu, kumb-al (tas, foule, troupe, multitude, kann. gumpu id.) alak­kal egy-gyökü. A kann. gtidde (a heap; csomag) = túl. guddc (a hill) = kud. guddc (collection of people: néptömeg). Ha­sonlókép magy. kup-acz — tam. kupp-ei (rakás, domb, szemétdomb) és magy. ku­pak tanács (tömeg-tanács tam. id). A kumb-gyök a ktimbu- (s’agglomerer etc.) társa.

hom-por. A M. Ny. N. szótára homlok- por-nak veszi, de valószínűbb a hám alatt látható értelmezés, hon (i-hon, a-hon, itt-hon, ott-hon: hon-ol).

Tam. kan (lieu, place, suffixe du loca- tif, dans, en, á, sur: i-fi-gan = i-hon, a-fi-gan = a-hon etc.). A magy. hony, honny alak még ősibb, mert ny rende­sen = tam. n.

NB. A t.-tat. kon-, kun-, mong. yono- (meg­száll, meghál) nem a ko- tkp. koy-, kuy- (poser) ige visszahatója, hanem a huny, kum alakhoz tartozó.

hopor-cs (höbörcs), 1. hob.

hopp- (hopp-ol, hopp-oz: ugrál, hipp-hopp).

Tam. kumm-ál-am (saut, bond), hor-cz-og (hor-k-ol, hor-ty-og).

Tam. i. koru-kkci (ronflement, ko/'uk- kei vidu- ronfler: koVu-got’u'- id.); 2. ku- rattci (ronflement, k. vidu- ronfler, cf. man. kor schnarchen, osm. yj'r-la- ronfler). I hor-d- (cf. kül-d, ál-d stb. hor-d-oz).

Ezen semleges irányú ige alapértelme nem gytij-t, s igy nem is lehet a mong. jura- = tam. kurlu-mu- (se réunir...) igék társa, hanem a hur-cz-ol (syn. hordoz) igével egy-gyökü, mert az új kann. horu- (to bear) régen poru-, 1. bir. hor-d-ó. A tam. píppá == ang. pipe, de cf.

tam. kurudu (réceptacle, grenier portatif). horkol 1. horczog.

hor-ny (horny-ol, hor-zs-ol, cf. huru stb.).

Tam. 'uritiu-, 'urinsu- (uriii-al: 1. se frotter, se gratter, avoir la peau pincéé, prise; 2. frotter, frictionner, uriiiu-dal, urritis-al, uriüsu-dal, nőm. v. \ úri écorce, peau).

hor-og (horg-ad, horg-as stb., cf. gör-be stb.).

Tam. kór-am (courbure: recourbé: kőra-p-pal dent recourbée des serpens

• 
  kur-afigu- se plier, se courber). Ide veszik a kuYa-du (tenailles, pincettes, crabe etc.) képzetet, hor-p (hor-v, szék. nőm. v. hor-pad, hor- v-ad = mélyed, gödrösödik : horp-acz, hor- p-asz stb.).
  

Tam. kurli-vu (nőm. v. concavité, creux \kurli- étre, devenir creux, concave: kurli'- v. trans. kurli-ttal, kurli-ppu nőm. v. kurli nőm. v. defect, creux, cave, fosse, főssé «ventre», cf. a ló horpacza, tombeau, magasin ; kűriéi, chose creuse en dedans, cf. man. kori- ausgraben). hor-zs 1. hor-ny.

hosz (hosz-ju = hosszú, úgymint tam. pa- siya és passu: rég. hozt] husii, hossz-as, hossz-ít).

Tam. 'usa-nda (haut, élévé, sublime, cf. Hosszú Pál, hosszú torony, hosszú karó stb., usa-tti, usa-ppu, hauteur: usa-ttu-, hausser,élever...V ttsa'- s'élever, étre éle- ver, usakka, en haut, k.-tat. uz-a syn.) A kann., túl., kud. stb. ud-da (long, múlt részesülő alakú, mint a tam. usanda s lehet, hogy ennek összevontja, de lehet a kemény alak is.

Hogy a hosszúság és magasság egy alapú, mutatják a kővetkezők: t.-tat. uz-un, oz-on (long) = mong. ut-u (long), t.-tat. ия-ak, oz-ak (de long durée) = mong. ud-án (de longue durée). A mong. u-da- (nyúlik, késik) igének megfelel

,-hoz (rég. húz, chuz: hoz, hez).

*34

k.-tat. os-ay és os-ak-la·, osm. uz-au- I id. A mong. u/h (uzun) alaknak nincs igéje, csak igencve utasun, (tam. núl, a nyúló, a fonal), tehát az ud-a az ut-a társa, s így a t.-tat. uzun, ozon és uzak, ozak egy-gyökü s ez us- (hág, nő, nyül-ik, múl-ik, halad) ennek felhangu társa: üs-,

(is· croitre, üs-t, ős-/ pars superior, űz, üs-eri id. A t.-tat. us·, üs- syn. megfele- lójei, tam. usa'-, usaru■ (étre élévé, ex- haussé, grand, monter, croitre), uyaru- id. s így az uy- (vivre: il syn. áll) a leg­végső gyök a t.-tat. us·, üs- alapértel­mében.

hov-ad (emelkedik, puflfad : hov-ály : a csiz­madiák emeló-feszitó eszköze; a hob gyök mása s nem a kov-ad-é, mert ez hámlik. hoz- (hoz > vi-sz, hoz-a-tal > ví-tel). Nevezetes, hogy a turánság főnyelvei- ben a jő > megy, hág > ’lej-t egyszerű igével fejeztetik ki, de a párhuzamos ap­portot (orosz pri-vcfli, her-bringen) és emforter (orosz и-ѵеф, tragen) kifejezé­sére egyszerű ige nincsen s az apportcr véve-jő, s az emporter véve-megy össze- tét által fejeztetik ki. Ezen turáni logica a ser. nyelvből származó indiai nyelvekbe is átment, valamint a kínaiba is (ná-lai = take + come, to bring), sőt a népies arab $i-b (hozott) = jé-buh (jött vele) és ráh- buk (vitt = ment vele) is ama logicához | közeledik.

Hogy a magy. hoz- és viv- (visz) igék a jő- és megy- igékkel semmiféle össze­függésben nincsenek, az világos. Mi tehát a hoz-? Meggyőződésein szerint a tara. kodu alak, a mely egyszer a kodu -varu· (véve jő) kodu sellu- (véve száll = visz) összetételekben kondit (véve) helyett áll másodszor mint önálló ige kodu'- (donner, livrer, remettre ...) jelentésű. A kondu- varu· (véve jő) alakból kon-ar- is lett. Hasonlókép a mong. abii irc- (véve jö) alsara- (bringen) lett, a man. γαΐ-me j>- (véve jö) yai-ji (bringen, holen) alakra húzódott össze.

NB. A t -tat gtt-ir-, gőt-iír-, kit-er- (hoz) a gtl-, kit- (jö) ige causat. alakja (pro gel-tir, kil­ter tkp jövet) nem a gil·, kit (elmegy) igéké, a mint mások irták, mert ekkor «menesz-t· jelen­tésű volna.

Ezen közelítő rag kifejezésére van vagy 7 tam. szó. A kad-ci (cóté, place ....) megfelel a t.-tat. kát és japáni kata (Seite) alaknak s eléggé rímel a miénkkel is s mégis a tam. id-ei (milieu, centre, cóté ... pl. naivár idei p-pugu- fréquente les gens honnetes tkp. jók-hoz búj) alakot tartom a hoz társának, mert a szék. hezzánk szerint félig alhangu.

hó (hő)

hó (hav i. luna, mensis; 2. nix: hó-ka, hav-az, hó-fehér).

Tam. kő (rayon de lumiére, lumiére

• 
  lune, soleil» etc., cf. kav-in, beau), mong. χοα, /6 (weisslichgelb, γοα schön, reizend, z. B. eine vornehme Frau), man. kőwa (rothes Pferd), k.-tat. kuar- (blass wer- den), cf. kinai hoatl (gelb). hód, cf. t.-tat. kondtz, kunduz. hóda (rég. eras, hódai, holnapi, cf. kann.
  

hottáre Morning), hód-ol- (tkp. haj-l-ik, görbéd: hód-ít pro hód-ol-t).

Tam. kódú, (kőd-al: se courber, se plier: kóttu- pro kódu-tu-, plier, courber, mert a tam. van-ailgu- hódol = magy. vany-t-ga, horgas, görbe), mong. yod-oi- (sich beu- gen etc.).

hóly-ag (hójag : hólyag-z-ik = puffad, da­gad = szék. gujádzik pro gulyádz-ik, hó­lyagos himlő, h. meggy stb).

A szék. gulya, guja (golyó, teke, da­ganat) társa a tam. kufu-ppei (enflure) s így a hólyag szóé is, mert a golyó, gulya gömb, mint a hólyag is. De mert a t-tat. havuk, kivik (vessie) rokon egyszer a kab (sac) s másodszor a kow-uk (creux) szók­kal, a kuluppei alakhoz veendő a tam. kul-ei (creux d’estomac, estomac, cceur) szó is mint üreg és zsák jelentésű, hón (hóny, hónalj).

Legközelebbi alak az éjszaki mong. fittyon (Achselhöhle) = k.-mong. suyon id. = man. 'ογο id. s talán a tam. sa-tl-ga (ais- selle).

NB A vogul vojn, ujn, (Schulter) szó társa a tam. moymbti (épaule), de ez nem hón

.hö

höbör-cs 1. hob.

hökk-en- (hökk-en-t, cf. tam. sokh-idu-, stupéfier, troubler 1'esprit: hökkent), hölgy (= höld'J, 1. hol, hol-d. hömp-öly-ög stb., 1. hempely-eg. hörög-. Tam. kuYu-gur-en- (fairé du bruit comme le phlegme dans la gorge des mourans, cf. halál-hörgés). hör-p (nőm. v. hörp-öl, hör-p-ent || ször­p-öl, ször-cs-öl szürcs-öl).

Tam. 'úri- 'uYiüsu- (sucer, humer, bőire á petit coups, par gorgées, avaler, absor­ber, prendre, attirer par le nez, renifler: úri-dal, unús-al, urivu nőm. v. A szék. használat szerint nemcsak a szájjal, orral, hanem még az alfellel is lehet hörpen- teni. . . .).

hő fhöőj

hő 1. hé.

hőké lehet a szőke, de a hóka mellék­alakja is.

hu

hub-oly (= hupoly, duzzadtság), 1. hob. hucza (huczcza, juncus bufonius. Tam kus- sam espéce de roseau dit ηάηαΓ). huh-og-. Tam. kügii-v-en- (crier, jeter des hauts cris). huj! hujju! Tam. коууб! (mos, eri de vic- toire).

hull- (hull-ad-ék, hull-at, hull-og, cf. tulu = toll).

A tam. ulu-ttu- (fairé tomber, verser, fairé tomber en sécouant, fairé dégoutter) trans. igének intr. alakjából csupán az ulti (polyva szó áll); de ezen alak társa a man. «/«-, uleje- (fallen, einstürzen) s talán a hangutánzó tam. solu-solu- (les feuilles etc. tomber). hull-ám (hullám-z-ik. Tam. ’tileivu, 'ulcivu id.).

Minthogy a tam. alei-, ulei igék az ulukku-, kulukku- (agiter, sécouer, s’agi- ter etc.) igék mellékalakjai, a magy. hul­

50. 
    ám, (cf. vill-ám, és vill-am) a hull- ige származékánál egyéb nem lehe'. huny- (1. = kum ; 2. álomba merül || huny- ász-kod-ik II huny-or-g-at).
    

Tam. kan-avu, kati-A, kin-A (songé, réve, sommeil, assoupissement, engour- dissement, léthargie etc., cf. suny, el-suny és sunyiskodik = hunyászkodik), kann. kaiiasu, túl. ka na, mai. kinávu id. mong. ani- = tam. kitmbu·, 1. kum és = tam. imei'- (clignoter). hupa (hupál, hup-og) = supá-1. hupoly-ag (hólyagosság, finom daganat),

50. 
    hob.
    

húr (hur-b, hur-cz nőm. v. hurb-ol-( hur- czol II her-cze-hurcza, cf. hor-d).

Tam. i. irlu'- (tirer, entrainer, attirer, puiser, tirer en longueur, diflerer . . . jouer de la flute ? coűter, exciter, persua­der, pousser etc. irluppu, irlu-v-al, irlu- vei, irlukk-al, irliikkttdal, irlu-ttal nom. v.); 2. irl-ei (fii, tkp. huzott, nyújtott, húr, húr irl-ei'· tresser, tisser, cf. hur-ok. hurk-ol); 3. ír'- (tirer, entrainer, extraire, arracher, écorcher), ir-ttal, ir-ppti nom. v. ir-ppadu, corde á tirer), man. yere- (ziehen, ausziehen, in Netz fangen, cf. tam. irluppu valei, fiiét que l’on tire á terre), mong.

I y.or~Tu~ *d.

NB. A mong. urya, man. uryau (Fangschlinge) szók előbb a magy. nyelvből valók, mint a hur-ok onnan, mert ama nyelvekben nincs tiszta 1 leszármazás.

*

I hur-k-a (hurk-ad = soványodik, hurk-asz-t). A tam. hu.fal, (cf. paczal: intestin, boyau, tripe) 1 üresség, gödrösség· jelen­tésű (Ϋkudei-) s így a hur-k a hor-p igenévvel egy igéből való s a hurk-ad a hor-p-ad (gödrös lesz, soványodik) társa, hur-og (hurogat: décrier: herg-et).

A tam. irlu'- (tirer...) igének is van hasonló jelentése: irluttu vai'- (décrier, injurier) jelentése, de mégis a hang­utánzó иГикки- (gronder, répri- mander, ménacer, presser) igéhez számít­hatni.

huru (nyeső vas: humya id. hurnyá-z). Tam. irleP- (doler, raboter, poiir, öter les noeuds d’un roseau, cf. hor-ny, és húr.

huruba (viskó, kunyhó).

Tam. kurambei (hutte, cabane, nid d’un oiseau, corps \ kur-aiigu- se plier, cf. kuny-hó, hajlék), hurut (szék. = i. köhögés; 2. köhög).

Tam. ’iru-mu-, serv-mu- (tousser)

.hutyor-og- (= gözs-őr-őg, kutyor-og, ku- czor-og s így azért, mert a fel-hutyoro- dik a fel igekötő miatt az ige alapjelen­tésének ellenkezőjét jelenti, nem külön ige; különben a ki-buv-ik igét is a buv-ik «bele megy» igétől el kellene választani).

hú (hű)

húg, cf. tam. kugam (petit esse, délicatesse, mert az ecs, öcs is hasonló jelentésű). I. húgy (= hütf, rég. csillag).

Tam. udu (étoile; udi' bríller), mong. od-on, od' (étoile), man. usi-ya (Dim. id.).

2. 
   húgy {hűd1; a finn kuse 7. lapp guj urina szók közelebb állanak a ser. кща, aqua szóhoz, mert a tam. siru-nir, urina, tkp. piczi-nyirk). húpa 1. hápa-húpa.
   

hús. Tam. kudü (rag. alap kúttá 1. recep­tacle; 2. corps: kitd-ili, carnivore, man- geur de chair összetételben hús-élő, hús­evő).

hús-ang tam. kósu (longueur de 2 milles indiens, rue, corde || k. gól chose longue et mince, ce qui erőit en longueur sans grossir).

húsz. Tam. kódi (vingt, vingtaine, iro­dalmi szó).

húz- (húz-ás, húzó-vonó).

A man. jotsi- (ziehen, an sich ziehen, aufziehen, zurückziehen: Violine etc. spie- Ien) értelemre nézve is azonos a magy. igével, a mong. γορϊ- (sich strecken: húzod-ik) és a tam. kóttu- (tracer, éerire, peindre; kódú trait, ligne, raie ...) már szűkebb értelmű. A man. jotsi-val syn. usa· (ziehen, an sich ziehen) s ez a tam. isi- (étre tiré, entrainé... s’allonger; isi'· tirer, entrainer, depouiller allonger etc.) ige társa.

NB. Nem érthetni, hogy a húz- igénél a lineare jelentést s a húzás-nil a ■lineamentam· (tam. k&f·») értelmezést miért mellőzte a M. Ny. N. szótára.

hü

htív (hüv-ös, hiv-es, hűv ül = hű-1, hűl-ep- ed-ik, hüj-t pro húl-t || hideg pro hiv-deg).

Tam. kufu·, kuli-r- (étre, devenir, froid, frais etc.; kufu-nda, kul-ir-nda refroidi, troid, frais etc.; kufu-tti, ku/ir-ssi froideur, frisson, roideur causée par le froid, frai- cheur: kulirppi'- fairé refrodir etc.).

Ezen kulu (magy. hüv, hiv, mert l nálunk u, v) összevont alakban a kü-dir (froid) alapja, mint a magy. hi-deg-nek a hiv. Teljesen hasonló eset van a mong. köl- (kől-de-, köl-dö- frieren) és kői-ten, kei-ten, ki-ten (Kait, Kálte) alakok közt.

NB. A ki a magy. hüsí-t (hüv-ös-it) igét a t.-tat üsii-t (hüjt) igével rimeltetni akarja, előbb bizonyítania kell, hogy a t.-tat. üsü (se refroidir) ige nem ige, hanem -as, -es képzős melléknév egy legalább 'йѵ alak alapból. Már pedig mindez a t.-tat. nyelvekben lehetetlenség.

hüv-ely. A tam. kavi-sanei, kavi-sinei (cou­verture, «fourreau» voile, toile d’embal- lage) a kab-(át) alatt látott havi'- (cou­vrir...) igéből való s így a hüv-ely gyöke ku-vad- igéjének társa. A man. 'afiya (Bohne, Schote) és tam. 'av-arei (féve... en général) szintén a tam. kav-V- (couvrir) ige származékának kell tartanunk. A mong. yui, yuy = t.-tat. kin (pro kiy-in gaine, cf. key- revétir).

hüvely-k (le pouce: nagy ujj, öreg ujj).

Hogy e szó két részből áll, mutatja a man. amba simyun (nagy ujj), mong. erke-yoró (hatalmas ujj), t.-tat. bas-parmak (fő-ujj), tam. peni-viral (fő- vagy nagy ujj). Ezért a hü-vely-k társa a kann. heb-be-ral azon különbséggel, hogy a beral (digitus) szónak a tuda bel-h (a finger) alakja van a magy. szóban. A kann. he'-, heb (= nagy, magas). A tamul-féle nyel­vekben az r gyakran elesik, cf. szék. me-t pro mert, mán pro mdr-on stb.

hű (hiiü)

hül (pro hüv-ül; húj-t pro húl-t stb.), 1. hüv.