Cercle, trou, maille, 2

I riére).

? ház (ház-as: haz-a = haza; cf. kuny-hó, haj-lék, vity-kó, vityilló).

Tam. d-ni ή tin (maison, Íitt-ál, mére tkp. ház-személy).

NB. A latin casula-ЫЛ kazsula lett s így a casa alakból ház nem lehetett. Már a német Haus szóval való összefüggése valószínűbb.

he (hü)

heb-eg (eb-eg, hab-og, cf. man. yembe, yempe stotternd : a tam. szót lásd dad-og alatt), heder- = hadar-

hedegü (líüdügü, hegedű, hegedül).

A tam. kíjc/a-vadi (luth indien) szó első részét láthatni a Ыfti-yárl (une des 4 es- péces de luth) összetett szóban is. Ezeket pedig értelmezhetni a küfttt (kotyog, pen-

get) igével, de a kódu-, kótlu- (courber, voüter igével is. A második rész «luth» jelentésű mindkét szóban. A mong. ya- doya (Geige) azonosítható volna, ha tud- nók, hogy adoya-ból való. heg {-hág: heg-ed-: 1. összeforr-, 2. meg­dugul).

I kkei nőm. v. tehát a hár gyökmása, vala­mint a tam. ertikku- couper, tailler, tuer, ige is).

I hév (= háv; heveny, hev-űl- stb.) 1. hé.

I hever- (= hüvdr-: hever-k-óz-ik. Szék. = hentereg s így a tamulosan transitiv kép­ződén átható kavar, kever igék intran- sitiv alakja).

he (hö is), hegy (rég. hig, hyg || hogy id || hek, hekk- es=gögös; hegy-é-be=tetejébe, hegy-es, hegy-ez; hegy-ke, hibásan hetyke; hegy= I. hágó, passive. 2. = hágó = átmenő, active).

Hogy turáni fölfogás szerint «acumen, cacumen» és «mons* egy és azonos szó lehet a magy. hegy szón kívül láthatni a kővetkezőkből:

Tam. 'e-, 'eh-gu- (1. monter, atteindre, élever, prendre en haut, cf. fülét hegy- ez-i = emeli; 2. rendre fin, délicat, petit = hegyez; 3. carder la laine ou le coton, cf. h-ih-el- és 1-éh-el id. tkp. ez is hegy-ezés). Ezen ige származékai ·. \.'e (fleche: hegy) 'egu, ehgu, ehgam (pointe, hegy, tran- chant «асіег» dard, javelot, arme en gé- néral: hegy, hegy-es eszköz); 3. ekku- (monter..., 1. hág-, ág-as-kodik) 2. ekku, ekk-arluttam (arrogance, orgueil: hek-re tartás, hekk-es-ség), mong. ak (acumen ; pointe). t-tat. ak- (monter ok, fleche), man. ck-íakse- (stolz aussehen tkp. hegy- dag-anat mond: hekkes-dölfös), cf. ig-en, mái, hont, poczak: karcsú, heit (héit, rég. esztelen ? heitvány, heit-ság). Ha e szó egy a hit-vány alakkal, a régi alak csak annyit jelent, hogy a hosszú í szét van terpesztve.

A Tam. keiiu- (se corrompre ) igé­ből az igenév kédu, de a kann. -nyelvben az ige is kidu-, kelta part. perf. ruiné, corrompu, mauvais, gáté etc), hek (hek-re, hekk-es), I. hegy. hemger = henger.

hempely-eg- (hömpöly-őg, hemper-eg, höm- pör-ög II hompoly-og, v. intr. rouler).

Ezen igéket a hen-tereg ige módjára összetetteknek lehetne tartani egy hem, hűm, kom (gömböJyüséget) jelentő gyök­ből s a pereg, bolyog igéből. Azonban a gömbölyű szónál is alap a gömb ige-

Tam. ekku- (se serrer, se reunir, se dessécher, le ventre constiper etc.) hegedii stb. 1. hedegü. hely (= hár·. hej: hely-es, hely-ez).

A tam. kál (lieu, place.... úr-kkál, dans le village, syn. il, lieu, place, mai­son : ilr-il dans le village, cf. magy. locat. I ül-ul, t.-tat. il, el, ili place a kálit- (kel) ige nőm. verbaleja, a hol «kel, áll» va- | lami. Az il szó is a nil- (áll-) igéhez tar­tozik, amint a nil-am (mintegy: ál-lam, lieu, terre, champ pays) is mutatja.

NB. A «Halotti Beszéd*-beli ilezie, nem he­lyezze, hanem illesz-sze értelmű s így más gyök.

hem-zs-eg- (= hámzs-eg-: ham-zsog- syn. nyüzsög, cf. amalu- se presser, se joindre : am-al-ei, bruit, tűm ülte, abondance). henye = hanyag.

hepp-en- (= hápp-án : sietve leül, supp-ad, süpp-ed, sep-ed- hangutánzók társa), her (= hár : fű, ló-her-e, lóher-je || hír pl. csibe-hír, gólya-hír || húr id.)

Tam. kir-ei (herbe potagere: feuilles bonnes á manger, her-cze (hercze, hurcza), 1. húr. her-del- (cf. szel, szel-del : riszál, metél || her-dá-l.

Tam. karit'- (couper, tailler, rogner.... s így a hár-ad gyökhöz tartozik, 1. hár. here (hárá : heréi).

Tam. virei(1. gram des plantes, d'arbres ;

2. 
   «sperme humain, lesticules». .. .virei- y-edu- chatrer; mong. iire id. man. oori, Saft, Saamen). her-g (= hár-g; herg-el: 1. dörzsöl, hor­zsol ; 2. harízsál s így az alapértelem : ka­par, vakar).
   

Tam. varit1- (frotter, rader, óter en raclant.... de ez a karit'- I. hár válto­zata is lehet, mert van : vara Itt, kata/ti t. i. я v ajakszelet lévén), her-k-él- (hár-k-él: valaminek hegyet, csú­csát levágja, lemetszi, lecsípi, tani. karit'- I retrancher ce qui est proéminent, karit- I

ve-m, veyya (chaud, brülant), vevvigan (heves ember) etc.

név s így a homp (gömbölyű valami) igenév s ennek változatai a föntebbi igék tövei

hencsereg = hentereg, henczeg- (cf. mong. kenteg-le-, auffahrend, jáhzornig sein), tani. kond-a/i'- (se soule- ver, étre orageux, furieux, violent, la mer mugir etc.). henger (valami gömbölyű : henger-eg, gu­rul).

A mong. ömgöri- (couler, zich wálzen, umdrehen) ige a hemger alakot igazolja, s így a man. jetiké, jetiken (Melone, Kűr- bis, cf. tam. ktmbafam, cucurbita, tkp. a gömbölyű) szó is kém-kéri helyett való. hentereg- (hen-cser-eg || fen-ter-eg, fin- ter-eg s összehányva fetreng, tkp. forog).

A kann. nyelv mai hin-dirugu- (to return) alakja, régen pin-dirugu- tam. id és szószerint fenék (hát, utó) + téring, részekből áll. hernyó (hemyü is).

Tam. kuravananan (espéce de ver: árva- na, reptile, ce qui rampe... cf. mong. χοτο- '/ai, Warm. Insect), herreg- (morog a kutya, cf. tam. kuref- mal. kure- aboyer s ebból Dr. Gundert szerint a tam. kura-kura, chien a ser. nyelvben).

herv (herv-ad-, hirv-ad, fonnyad, horgad, stb.)

Tam. kuru-guru'- (se faner, s’inquiéter s igy alapértelemre tehet: horgadást és korhadást is: az ismétlés a tartósság kife­jezése miatt van), her-zs-el- (= hor-zs-ol), 1. hor-ny-. hetyke, helyesebb hegy-ke 1. hegy.

hé (hi).

hé (hév = háv, hev-eny, hev-es, hev-ül || hő, cf. öb-öly).

A tam. ve' (chaud, ardent) gyökböl a főbb képzetek ezek: veg-ur (bouton de chaleur), veg-uftt (s’emporter: hévül), ve-kkei (chaleur étouffante, cf. szék. vekk- ed-ez, ég-, vágyik vlmi után), vehgu- (désirer ardemment) ; ve-ti-gar (chaleur) veuu (chaud, ardent, cf. izzó); vette (chaleur), ved-umbu (étre chauffé), vetüli (bouillir), veppu (chaleur, ardeur, cf. kann obbe id. magy. öböly), vembti- (s’irritér...'