Cercle, trou, maille, 2

. rep. röst = rest.

'röv (röv-id, rev-id, eredetileg concisus s így a rov gyök másából, tam. ári- étre coupé, tranché, rogné «écourté* . . . ari-gei, ari-dal, arivtt nőm. v., a tam. szót 1. kurta alatt)

.rő

csak az nem bizonyos, honnan került nyelvűnkbe, mert a szláv fvoy alaknál közelebbi a ser. svayam-\)6\ származó tain. suya, suyam (propre, natúréi, spontáné etc.) alak, minthogy suyattu is van. saj-d-it- (sej-d-it: sejt: gyanít, konyit).

A tani. síi-t/ti (inciinaison «faible notion, apparence, allusion, oeillade, signe· etc.) nőm. v. valamint a sáy, sáyam (cou- leur ... forme, apparence, ressemblance etc.), a sáy- (se pencher, s'incliner etc.), igéből való, mert a konyitás, sajdítás, sej­tés csak annyi, mint ·faible notion· az ismeret felé hajtás, saj-d-ul (szék. suttyomban vonul, sirül || saj-in gyors).

Tam. 'ai-y-eti- (se hátér: W, signe de vitesse), saj-ka = csajka, saj-na (saj-og), 1. jaj-, saj-og- = saly-o-g-. saj-t í/saj = sav), saj-t-ó (pro saj-itó s így saj-ul 1 saj).

Mong. siya·, siá- (pressen, keltem), tam. sekkei (moulin, préssé á huile etc. sekk-áttu- = man. sekiye- ausquetschen, keltem Ystkku).

NB. A sajtó és satu rokonjelentésű ugyan, de különböző gyökü. sal-ap (nőm. v. salap-ol: sokat jár-kel, szék. salapi), 1. szalad, t (salavári = perzsa sal-vári: lábra-való).

I sall-ang (sal-ang, salang-os).

Tam. salli (frange, glande de frange, falbala; sal/u, morceau, fragment, cf. szalag.

I. saly-og- (rég. csill-og, ragyog).

Tam. salukku- (bríller, reluire, édater, cf. salukku, ostentation, vanité, orgueil etc.) II saly-og (saj-og: égón faj).

Tam. sulf-idu- (brúler, cuire, «fairé mai· sulfu chaleur excessi f., cf. a csal-án, csolán).

sanda (sandi) a kandi gyengült alakja, sand-al- (szék. sand-ar-ol: lassuskod-ik).

sunyi (sunda). sanny-ad- (szék, soványod-ik, fogy, sanya- vész-, csenevész).

Tam. sannam (petitesse, ténuité, min- ceur, délicatesse, finesse), cf. satnya, sanyar (baj, szenvedés, kin : sanyar-og).

rők-Öny (rőkőny-öd-ik, szék. = puhul az olvadni kezdő ólom ... a szövet... stb. a régiség miatt, s az ember ina félel­mében).

Tam. urukkam (fusibilité, tendresse...

• 
  urttgu- se fondre, se dissoudre ... urukku- fondre, liquéfier, attendrir, affai- blir . . .).
  

ru

rubasz-kod-ik (srék. rugaszkodik), rúg-, rúg- (tkp. ugrik, mert az ár, érték magasra rúg, csak ilyen alapértelemből folyik).

Tam. urukku- (1. passer dessus, fran- chir, sauter ; 2. ménacer, presser ... ).

? ruha (ruhá-z).

Az osm. uruba = olasz stb. roba, ruba (eredetileg: ragadmány, s ebből való a b — g, h álla a magy. ruha, a mely át­ment a délszláv nyelvekbe s az új gör. nyelvbe ruya alakban.

rú (rú)

rúcza = récze.

t (rúd (rúd-al). E szónak annyi társa van az árya nyelvekben (a ser. rtdh-, to grow, gyökre vive), hogy a tam. uráttu (perche) I szó is az angol rod, rood szóból valónak látszik.

'rút (= rohoda) 1. ro-n-da.

rii

'rücsök-röcsök.

'rügy (stb.) 1. rigy.

'rüh (rih = var szék.) tam. arugu- (déman- ger, piquer, géner, mert a tam. sorivá is tkp. zsurolni való).

'rüt-tetik (a rett-eg, rött-ög mellékalakja I a megfelelő tam. uruttu- egyik értei- j mében).

Sa fsa)

s = és (is), sabrág = csabrág.

sadar (űz, hajt: a hadar-, zadar igék mellékalakja), saj-talan /sav, sótalan). saja (saját). Kétség kívül árya eredetű,ben használ tátik a tagéi (quality, condi­tion: illőség) névszó is, pl. perun-dagei (nagy-minőség = nagyság), sám (sám-ol; sám-fa, valószínűleg a tám, mong. dem szó mása), sánta (sántá-1, sántiká-1, sánt-ul).

Tam. 'aúar (affliction, crainte, maladie : aiiaru-, se décourager, devenir paresseux, cf. ippi = sippi etc.). sap-ka (sip-ka). 1. sip-ag. sar-ab (nőm. v. sar-ab-ol-, sar-l-ó, sor-l-ó ; az I ar-at gyök j elótétese). sarj (sarju, sar-ang || ser-eng, ser-d-ül; tam.

alakokat 1. a ter-eb, ter-em alakoknál), sarok, sorok (szék. láb sorka, ajtó-sorok, orsó-sorok).

A tam. surli-y-ani (pivot d’une porté) meg kondei tirugi syn. kifejezések mutat­ják, hogy a székely alak a helyesebb a mr-ul (forog) igéből, mert a tam. surli-, suri-, tirugu- (tourner) azonos jelentésű igék.

saru (a legrégibb lábbeli).

A tam. seruppu (sandales á courroie), mai. ceri-ppu (shoe \ séru-, sér'- unir, joindre, se revétir) szót a magy. czipő szóval vetették össze, de a czipó, czip-el-ó I a czip-el, czipál (húz) igévql egy-gyökü, az osm. caru-k = magy. saruk plurálissal.

1. 
   sas mong. tas (eine Art grosser Adler, cf. mai. tatta, tam. tattei, parrot).
   
2. 
   sas (poteau), tam. tadi (báton, pieu, massue etc.).
   

satnya (pro satonya: satnyul, csappan = lapul, nem nö).

Tam. sattu (parte, corruption ; tattun- diminuer).

satu (sotu, sutu: a kovácsok csavaros csip- tetö üllője, sutu-pad).

Tam. sidei-sutTu (s. suTTu, moulin á sucre tkp. zuz-va sodró, sidei- détruire). sav (sav-ó, savó-ka, sav-any || só pro savó || saj).

Tam. i. sav-ar (terre salée, savarman id.: savarkkam, sel en bloc: sappu-savar, I terre salée; savakkaff-, savarkkali-, ai- grir, étre aigre, avoir le goüt de sel: sava- ny-od-ik: sav-adu terre imprégnée de soude); 2. 'uv-ar, s-av-ar ·, 3. sama-nádam (térre salée).

NB. Érdekes, hogy a japán siwo (sel, sav, só) szóból síieo-ni adv. «kedvesen, barátságosan· jelentésű.

sá (iá)

-ság (ség), a hasonértelmü tam. mci képzőt (qualité, état) értelmezik. A classicus nyelv­

A kan. sottu (lame), a tam. nyelvben sottu (défaut: sntti, état d’estropié) jelen­tésű s így inkább a magy. sete, suta (béna) alaknak megfelelő. A sánt-ál, tam. kindu-, tándunondu- (boiter) ; muda- mána, és soppáni, (boiteux), de amaz igékből is van nőm. ag., ezért a sánt-a aequivalense a tándu- (tándi-ttándi-ppé, aller clopin-clopant) ige. sáp-ad· (halvány-ul, sápad-t stb., cf. zá-p). Ezen igének régen «soványodik» jelen­tése is volt, de a fójelentés még sem az, mert a sá-p nőm. v. = tam. sA-vu (mórt, Vsd- mourir); ebből van: sáv-ődu- (la mórt courir = se flétrir, se faner), sáv-álei (chose maigre, maigrie), sáv-attei (dessé- chement, moisson brouie sáv-i id.). Tehát nincs szükség a perzsa sefid (fehér) szóra, mert a sá-p hasonló logicáju a hal-av- ány képzettel.

1. 
   sár = csér (cser is), 1. ezeket.
   
2. 
   sár (sárig szék. = sárga).
   

Mong. sir a, sara (gelb, weisslichgelb : sarja vagy sarja morin, sárga, sárgaló,

• 
  mong. sira-, sara- braten, sárgit, pirít), t.-tat. sari id., cf. tam. a-sat'ukk-am (teinte ou couleur rouge foncée). sár (sár-hatnék a kancza, sár-l-ik stb.).
  

Tam. sűrű- (s’accoupler etc.).

? sárkány. A tam. paTavei-nágam (repülő kigyó) után lehetne a szár-ny szó gyö­kéből is, de látva, hogy a Dragun-ból tárkony lett, az európai draco-n szótól nem választható el. sás tam. sAy (pro sás, espéce de jonc ou cyperus, cf. sáté, csáté, csádé): t.-tat. saz.

, sás-ka (szöcs-ke || szütyő-ke).

Tam. tattu-ppfissi (sauterelle V tattu- sauter, cf. tam. tat ti — satti).

NB. A szöcske alakot pro szök-cse s így a sás-ka-t is pro sák-sa lehetne venni, de a fece-ke szó a fecs-eg igéből való s (gy alakult a sás-ka stb. is.

sáté (csáté, csádé: átalában «lapos» (tam

.tattu) levelű növény, sás, meg a sűrűn vetett kukuricza is).

Tam. i. tattá (chaume, tayau, tige de millet et d’autres céréales . . . «chese plate, applatie» bambou, mert ennek levele is sáté alakú etc.). Ezen alak vál­tozata: satti (poéle, plat, chose plate) südu (holcus, ismét a csádé levelű növény).

? sátor, tam sattiram = ser. chatra (um- bella Vdhad- tegere), cf. mong. tsatsar (ein offenes Zeit), sáv (sáh : sáv-oly, sáh-oly: sáv-os, sáh-os; rayé, á raies).

Minthogy a régibb értelmezés szerint a sáv = vessző (tehát, husáng) s innen vesszőszerü húzás, czifrázás; a megfelelő, tam. alak sav-alam (lance, pique, tkp. hosszú vlmi), mert sav-al (perche, aviron etc.).

se (sítj

se (pro és ne).

1. 
   seb (= sű6: vág-ás, tehát csap-ás s így a mellékalak képzőtlen igeneve).
   
2. 
   seb (= s’áb: seb-bel-lobbal, seb-es-en, ismét a csap- mellékalakjának igeneve, mert vág-tat-va = seb-esen ; k.-tat. £ab- is- nem «csapkod·, hanem vágtat, éab- pe­dig = csap, vág).
   
3. 
   seb (seb-es túró szék. = csípős, vágó \ csap- mint elébb).
   

sedre (szele-burdi s így a sodor, csűr-csa­var, zadar mellékalakjából), sefe (= sáfá, v. sefe-dcszka = lapító deszka, s így a tep-s-ed gyökéből való tam. sapp-attá, sapp-ei, chose plate, applatie). seg-éd (= ság-éd; sege-del-em || segé-ly, seg-éj: segély-t, seg-ét, seg-ít).

Ha a tam. sagida-m (association, union, accord, accompagnement: sagida-n, com- pagnon, associé, ami, partisan etc.) és sag- tlyam (secours, aide, assistance, bienfait, faveur etc., sagáy-an = sagt'dati), a ser. sah (sustinere) gyökből való: akkor a miénk sem máshova való. Csakhogy a ser. sah- aligha =? sa-vah- (együtt visz), mert a mong. segü-, segü- (aufheben) létezik s nem képzelt valami, segg (= sügg: cul, ülep).

A kann. tika (cul) valószínűleg a man. I te-ku (Sitz) társa, a tam. sagana-m (le |

derriére) nem ser. szó (egy iszonyú gyök­ből kicsikarva), hanem a mong. sayo- (sitzen) származéka, valamint a magy. szó is. sej-t- 1. saj-d-it.

sejt (= siiy-t nőm. acti: lyuk, lyukacs, cf. tam. suttá, trous que font les vers dans un objet qu’ils rongent). sekély 1. esek. selej-t (cf. sil-ány).

selyem (= sáí-cm: cf. orosz sel-i, soli, soie).

sely-p (= stil-p, pely-p, szék., cf. tam. sa- lappu-, jaser, bavarder, bredouiller; cf. orosz sepel-, siffler en parlant). seny-ed-eg (= sáü...; sennyedék, söny- nyed-ék: kosz, rüh 1.).

Tam. sun-du (teigne, gale de la tété, raclure etc. \sun-ci'-, démanger, causer, avoir démangeaison).

1. 
   senyv (= saiw = senyv-ed : 1. puhul, |J ezért szék. senyvesztett káposzta; 2. rohad).
   

Tam. sun-ei- (s’amollir, devenir mou ; se faner, cf. sun-du-, se réduire par l’é- vaporation, cuire á l'étuve etc.).

2. 
   senyv (senyv-ed = zsibbad = szék. sün-, suny-ik 1. ezt), sep- (= sáp: sep-ed-ék szék.= süpp-edrék: sep-ed-, sűp-ed, süpp-ed, cf. suv-ad).
   

Tam. Nro 2. sapp-alf- (étre creux, enfoncé v. gr. les yeux, les joues, cf. süppedt arcz, szem; s'applatir, s’en dom- mager en tombant ... un fruit, tehát: horpad = süpped etc.), mong. cib-, dibbü- (versinken, untergehen).

NB. A tam. nyelv szerint a sep-ed, tep-s^d, tap-si