Cercle, trou, maille, 2

sildöleng (Vsildő-fog) tkp. «foga­sodó, fogat váltó korú állat, s így nem tartozik ide, még ha t.-tat szóként árulják is.

süll-en-t (szék.) = tam. sallu- (lácher un vent, sall-al, pet). süll-ög-, süll-ög-, füllög (szék.).

Tam. sillu-biUu (bruit d’eau buillante, bouillonnement Vsilubouillir trop,ébou- illir).

süly (süly: scorbutum).

Tam. si/u-silu- (se gátér, se pourrir = rohad), süly-ed = sely-ed. süpp-ed l. sep-ed. sür-ög- (sürg-et stb.), 1. ser-, sürü (sürü-dik, sür-ül, sür-it, sürün = gyak­ran ;|| sürje, cf. cserje).

Tam. seri (sori: épais, dense, dodu, plein : seri-mei, densité, étroitesse y seri-se serrer, s'attrouper, étre dense, épais, sérti-, id.serru v. tr.).

1. 
   süt- (v. intr. et trans. 1. 2. 3. 4.: süte­mény, sütkérez, cf. sód, söt-ét, sut.)
   

Tam. i. sudu- (= südü-, 1. étre brülant, ardent, chaud, enflammé, süt; 2. brűler, rótir, sül; 3. fairé brűler, cuirc du four: süt, ürer un fusil, un canon: süt; 4. échauder, coteriser: süt syn. sut/u-: sutfu pro sudu-tu nőm. acti süt-et) ; 2. súdu- (v. tr. brűler, cotériser etc. bé­lyeget süt stb.).

NB. a ser. nyelvben pompázó súda (coquus) vagy a magy. sütő vagy a tam. sűdu-ЪбІ való.

2. 
   süt, süt (fejét, szemét le-süti).
   

Minthogy a süt = leéget, fonnyaszt = kukk-asz-t értelmű is lehet, ezen süt ige az előbbivel azonosnak vehető, cf. tam. súdu- (pencher: pro sáy-du-; sáy-ttu kkolfu- plier, pencher). süv-eg (= i. sapka ; 2. a csúp-hoz hasonló nádméz csomag).

Man. sufa (eine Art Kopfbedeckung dér Frauen,sufa-tu eineArtMütze; Vsufa-ein-

.wickeln, cf. Vogul, sip-el, Scheide).Tam. I

1. 
   suvi-gei (enveloppe, gousse de carda- mome) ; 2. súppi (praeputium, mert ez is süveg vagy sipag). süv-öl-t a sik-ol-t mellékalakja.
   

N13, A mint láthatni, a stak- gyök a ifibb turnnyi nyelvekben közös, de a szak és szak-ad közt a folytonosságot a magyar nyelv mutatja.

szakács. Míg e szó szláv leszármazását nem látom, a mong. joya-di (cuisinier V joya foyer) mellett maradok, mert az orosz- szláv sokatnitsa (cuisine) még nem elég. szal-ad- (szal-asz-t || salapi, sürgölődő: sa- lap-ol).

Tam. sal-am (mouvement, marche, agi- tation: sal-an, pied, vent, cf. szél, cf. ί tam. kál, pied, vent l^scr. dal- se mo- vere; 2. ire, abire), mong. jtilo- (davon laufen, ausweichen). j t (szalad = orosz sólod, mait), szal-ag 1. szál.

? szalma. Ha az orosz stb. solómo (paille) a görög-lat. kalam-os (nád) szóból lett: akkor a tam. kúlam (paille, — hachée, balle de grain etc.) alak sem segit, lásd szál.

szalu (völgyelő, váluzó görbe fejsze, szalui, szalv-al).

Tam. súlu- (couper, arracher, déchirer, creuser en dedans: súl-al nőm. v. az alakra nézve, cf. tam. sámlii-, sumbu-). t (szamár, szomár = ital. somaro = gór. $αγ- maria, Saumthiere). szana-szét (syn. szerte-szét).

A 2-dik syn. szó értelmezése szerint a szan-a = hintve, terítve, s így a tam. san-ef- («s’étendre, croitre, pousser des branches») etc. ige társának tam. gerun­diuma: satui'- társa, man. sani-ya- (sich dehnen, ausstrecken), mong. sunn- id. cf. t.-tat, sün- (hinreichen: oda nyújt), szap-or-a (gyors, seb-es stb.).

Tam. sapp-en-, supp-en (se presser, se hátér, cf. mong. tsobo- sich strömend er- giessen: tsobori- aufeinander folgen etc.). sappany = mong. stb. sabotig. Hogy ez a gőr. sapoon (Seife) szóból való-e vagy megfordítva, ki tudja. A tam. savar- kkdram a «sav, só· szóból van képezve, kann. sdbtwu, ma), sábuii európai alakúak ? szapu (szapu-kád, szapul).

Tam. tappu- (laver le linge en le fiap- pant contre une pierre syn. tuvet’·; az ősi mosás s ezt látszik bizonyítani a «megsza- pul vlkit» kifejezés). sz-a-г (sz ... os, sz ... ik).

sü (süü) südö helyesebb süldő, sül = sül. süt = süt.

Sza (= ςα gallicum) szab- (szab-ály, szab-dal, szab-lya pro szab- ol-a, szab-at- a csap- ige testvére), 1. ezt.

Tam. sauu-tfu (modele, exemple, tehát szab-at, mert a vagei, vákku, fa<;on, ma- niere szók is a vagu-, vág- igéből valók), szag (szag-ol, cf. ser. fittgb-, figh- odorari.

olfacere-, a tam. nyelvben nincs társa), t (szahány viá osm. = arab pahan, lapos tál), szak (idő szaka, éj-t szaka, nap-ot szaka, nyar-at szaka stb. lévén az at} et tam. dologi genitivus társa).

E szó legközelebbi társa a mong. tsak (Zeit, Jahreszeit, Periode, Termin, Doppel- stunde etc.), t.-tat. cak syn. De ide való a tam. saga-m meg a ser. saka (fere, époque), ѴЧГalább.

1. 
   szaka (szak-áj : i. abroncs szaka, bevá- i gat, rovátka; 2. darabka).
   

Tam. sag-ei (chaton d’anneau, man. ja ka, Spalte, Riss).

2. 
   szaka (szák-ál).
   

Minthogy a szék. bak-szaka (Bocks- bart) növény-név, ha nem is szak, de leg­alább szaka alakot tüntet föl, a melyből a szaká-1 a Diminutivum: logicailag a mong. sayal (Bart), t.-tat. sakal id. a kölcsönzött s nem megfordítva. Ide tar­tozik a tam. sakk-attam (poil, cheveu) képzet. A man. salu (Bárt), a magy. sal-ang-hoz tartozik, szak-ad- (szak-asz; szak-asz-t, cf. czikk, szeg).

Tam. i. sag-al-atn (1. part, morceau etc. sag-al-i id.); 2. sakk-al, sakk-ei, (marc. copeau, brin, chose bonne á rien: sakkéi sakkéi y-áy p-pilafendre ou couper en morceaux etc.); 3. sug-iru- (se fendre, se diviser, cf. t.-t. sök-, sük-, mong. sryor- zerreissen, man. seke-je- íd.)

.

Szótár.

trer, cf. beszáll; appartenir de droit, étre dépensé, mourir etc. scllu-tiu- v. tr. száll-it; cf. sell-iyam, poule, volaille, tehát a szálló, repűló).

NB. A magy. szállás az orosz nyelvben Salai (cabane, chaumiére) jelentésű, ezt meglehet a ser. fálá (maison, salle, écuríe) alakhoz számít­ják, csakhogy ez tam. nyelven sáléi (alléé, ave­nue) jelentéssel is bír s így mutatja, hogy a sel- mellett sál- is volt.

szám (szám-os, szám-ol).

Tam. samu, satnú ser. samúha foule, multitude, collection, tas «nombre, quan- tité t^ser. sant, mong. χam, '/amok, ge- sammt). A rég» szám-én-talan syn. tö- mén-telen mutatja, hogy a szám ere­deti értelme «tömeg#, szá-m- (szám-l-ik pro szám-ol-ik, szán-t pro szám-t).

A tam. sá-l (labour, sillon) és sá-gu (s. badi, culture) igenevek sá igére utal­nak. Ezen összevont alak helyett van túl. dappu (labourer, sillonner) és tam. táv- Ali'- (canneler = borázdál) alak. A man. sende-je- aufreissen) és mong. sen-de-éi (szúr, túr) a t.-tat. сащі- can-ec- (stechen) együvé valók, de a szá-m alakkal nem azonosak, szán- (szán-al-om, szán-dok stb.).

Tam. sanu, sanu-vu (faveur, bonté, in­dulgence, miséricorde etc.), mon. satta- (denken, gedenken, sich erinnern, seufzen etc.); t-tat. san- (denken). szán (szánka, mong. tsana, orosz stb. sarrí Schlitten). szán-t (Ϋszám-), szár 1. sár-m-az-. szár-ad (szár-asz-t, szár-az).

Tam. i. suVadu {surattu: chose des* séchée, tarie, suratl-alan, sec, desséché: surattei, ce qui est desséché, sec, sans sue).

Azonban a tam. sáru- (s’écouler, tarir) ige és ennek összevonatlan alakja suvaru· (se dessécher, tarir, s’évaporer, l’eau s’ab- sorber, s'imbiber en terre) az eredetibb aequivalens.

I szár-m-az- (rég. szár-m-oz pro szár-om-oz). A tam. sárbu-nül, sárvu-núl (szárma­zék vagy fiók könyv a főkönyvre nézve) kifejezés, sár-bu (chose adhérente, á la

310

Tam. 1. sar-Ali(avoir la diarrhée ... les animaux»; 2. ’erűerugu- foirer : erű, fiente).

szar-án-dok 1. zarán-dok. szaru (szarv, szan’as, cf. tülök).

Tam. suratn (tuyau, cose, creuse, ra- meau intérieur, «corne tendre» etc.) syn. mong. sár. szatyor (szotyor, cf. vén szotyor).

Tam. tadat'u (fourreau d’arme, d’outil).

NB. A germ. Ztcktr-ЪЫ oökör lett s nem szotyor. szav stb., 1. szó-1.

satyu-s (cf. lotyó-s). Tam. sada-sada'- (s'amollir).

szá

szád (kút száda stb. a száj tovább képzete, I mint a tam. ѵЛу-dAri bord d’un puits). szád-ol (bedugaszol; ha a szád-ból volna, szád-al alakban állana, cf. tam. sadei, bouchon, bondon, báton qui bouche, 'adef·, fermer, boucher). szág-ul-d valószínűleg a tágul-ból. száj (Váj: száj-ók, száj-kó, cf. aj-k, aj-ók, tam. váy id.). Hogy a happ (odd (torok, cf. tam. tondei, torok) alakból hogyan lesz száj, azt nem értem, t (szák = orosz sak, truble). szál (syn. szár: fű-gabna-szál, haj-szál, egy szil-fa II láb-szár, gabna-szár stb.).

Tam. tál (pied, commencement, chau­me, cf. szal-ma, tuyau, tige du blés, des I fleurs etc. feuille de papier, cf. szék «egy