Cercle, trou, maille, 2

is sáp (a tepsedt fog) alakok egyek.

sereg (= sar-eg: sereg-el-, serg-el, cf. sürü).

Tam. sér-vu (foule, reunion, troupe, compagnie ) sérti- se réunir, s'assembler etc.).

NB. A magy. sereg szélesebb körű. mint a mong. Isfrih, t.-tat Ari, a melyeknek se gyöke, se rokonsága s így ha kölcsönzés volna, nem a magy. a kölcsönzött.

seréb (= sár eb : zseréb : 30 szál fonal, cf.

tara. sara-vá guirlande = füzér), serge (= sdrgá, cser-ge rég. 1. stragulum;

2. 
   siparium).
   

A nyelv hangtanát nem ismerők ezt is idegennek veszik, pedig a ter-eg, ter-ii

l3<>4

ige másából való; ennek társai: tam. sart- (se répandre ... sári'- étendre etc.), t.-tat. ser- (étendre). set-e (= sütá; suta: béna).

Tam. sottu (défaut; sotti, état d’estropié, sottigaiyan, manchot, setekezü etc.). settcn-kedik (suttyom-ban jár s így annak mellékalakjából való).

se (sö is)

sellő (pro serló, tam. suriyal, tournant d’eau, gouflre: surl-al id.), 1. ser. sely-ed- (sej-ed, sij-ed, szék. = süly-ed, sely-m-ék = sepedékes hely).

Tam. i. sáli- (=sakk-a/i-, s’applatir, s'étendre etc. tehát tkp. tep-sed); 2. Nro 2. sárii- (se creuser, étre enfoncé, s’applatir). semer (sömör, eb-semereg szék. impetigo). Tam. tdmarci, padar-támarei (dartre, impetigo), seper- (söpör-, sepr-ü, sepredék).

Ezen ige legközelebbi társa a t.-tat. süpür- (balayer), de ez a tam. tupp-aravu (pureté, propreté, netteté etc. tkp. csuf- talanság) módjára a ciib (szemét) szó származéka.

1. 
   ser (sör).
   

A tam. siirli-gei (callou, jus de cocotier, mert nem a mai sör forog szóban); a tam. sur-am, surei id. szókat a ser. surd- ból származtatják s a su részben a ser. síi (jó) szót látják, pedig a tam. sura- (sour- dre, jaillir, sortir etc.) ige helyesebb gyök.

A t-tat sira megfelel a sanscritizált surd alaknak, cf. ser-d-ül.

2. 
   ser (ser-es = sodrott: ser-ül, ser-l-ik, ser-d-ül, serd-ít — ser-it || sir-ing-, sir-ing-όζ-, sirül, sir-it II sur-ul, surr-an || sűr-ög, sűrgó-s, sür-g-et, cf. szorog).
   

A «forgás» alapértelmével biró ezen 4 mellékalaknak a csór-ál és csűr igéknél látottakon kívül a megfelelő főbb tam. igék ezek: 1. suri- (tourner en rond, en spiral, se rouler, se friser, se rider, se cacher dans un trou, sirül-, surul; surf­'s. tr. suri-ttal nőm. v., suri-yal id. tour­nant d’eau, cf. serlő); 2. sur-ir-en- (fairé du bruit, se hátér: surran); 3. sur-ufu- (s’enrouler, s’entortiller, se friser etc. surul, surufei, suru/u-dal, nőm. ver.; sur-uttu-, pro sur-uf-tu-, rouler, tourner,

friser, mettre en rouleau, envelopper etc. ser-it, sir-it); 4. surl-afigu- (tourner en rond, pirouetter, tourbillonner sir-ing- stb.); 5. surl-alxi- syn., cf. csör-cs, gyűrű, sor-ok, mong. siri-lde-, man. sirene- (sich schlingen, sich verflechten; man. sire-si, Spinner).

ser-d-ül- (nő, kifejlődik, válik vlmivé || ser- k-ed).

Tam. sura'- (1. sourdre, sor-tir, jaillir, couler, cf. serk-ed a vér; 2. «se former, profiter, étre plein#).

NB. A ser-d-ül és serk-ed igéknél a logica olyan, mint csepeg és cseper-ed-ik igéknél.

ser-ke (Dim.) kann. sir (lente, oeuf de pou), tam. ir id. osm. bit sirke-si id.

serk-en- (= serkán: serken-t), mong. seri- (aufvvachen, erwachen, ser-eiigöi, wach- sam, vorsichtig, behutsam, serge-k syn. ser-go-, sich ermuntern), man. sere-, be- merken, sere-yun, wachsam; sure-ke er- wacht. A tam. alakot 1. der-ül- igénél.

1. 
   ser-ény (sör-ény, ser-te, sörte).
   

A «haj, szőr, sörény» még ugyanazon egy nyelvben is lehetnek aequivalensek: ezért a tam. sara-ppam (poil, cheveu) nem a szőr-höz, hanem ide tartozik.

2. 
   ser-ény (serény-ked-ik).
   

Valamint a «forog· igéből székelyesen «forg-ód-ік» (siet) és sürög (forog) igéből sürgős lett: éppen úgy van a ser-ény melléknév a ser (forog) gyökből s a tam. sár-ér-, sar-él-en- (aller vite) csak pótlék a ser alatti 2-dik alakhoz.

sé (sé)

sé, séd (ideiglenes hegyi patak, cf. tam. sed-umbu boue, bourbier).

sér- (sér-ik, sér-ül, sér-t, sér-űd-ik: sér-v nőm. v., cf. tör-).

Tam. serí- Nro 2. (briser, détruire, tuer: seri-ttal, serippu nőm. syn. seru'- (to hate; to destroy). sériká-1 (sérifikál, sé-ti-fikál ? a tér-, tér-ing ige latinos torzképzetei).

? séta. Hogy a perzsa sita-f-ten (se hátér, siet) igével semmi köze, az bizonyos ; a tam. nyelvből magából nem igazolható

.si-ed- (sij-ed pro sej-ed, szék. 1. sely-ed. siet (sij-et), tam. sivv-cn- (se hátér: stw- cnTu promptement, vite). sif-it (sifit-el = dörzsöl a sim-it torzalakja), cf. mong. síbe-li-dc- (mit Schachtelhalm abpoliren: sibeU, surlófű). siker (stiker: siker-ül, siker-es).

Cf. tam. sikk-atu- (déméler, débrouil- ler, ... résoudre les difficultés tkp. aka- dálytalanit). sik-et (sük-et).

A sük-et tam. nyelven, 1. kád-ili (sourd, cf. had-la-va); 2. scvi-y-ili id.; 3. sevi-d-an id. és mindenik értelme «fül-et- lcn·. Ezért a magy. szó töve a mong. ciki (fül) olyan et privativ-képzövel, mint a tam. sevi-du (y sevi = mong. éiki). A t.-tat. say-ír is hason képzetnek látszik sak (pro sík') alapból, silány (sil-ány-ság, silány-od-ik || sillam id. II szil-am-od-ik, szék. apránként fogy).

Tam. sil, sila (peu, petitessé, quelque || sil-йт id. sill-am, extreme nécessité, dé- tresse: sill-am báy, vieille natte déchirée; stll-al’ei, un peu, peu, petite chose, petit nombre etc.).

NB. A szék. szilam-od-ik, szilány-od-ik azt mutatják, hogy a silány a szil-ak alak rokona.

sil-áp (darab fa: cf. has-áb).

Tam. sil-ambu (éclat de bois, copeau, écharde; écaill, cf. szil-ak, szil-ánk. sin-d-ik (= sin-l-ik: sin-de-vész, siny-ed-eg, szék.: sovány, hitvány, beteges).

Tam. sin-ádu (chose maigre, desséchée, cl. sunatlgu-, maiigrir, devenir étique, faible etc.). sing (rég. seng: sing-el, szék. könyökével löki, veri az úszó a vizet).

Tam. siílgi: sitígiy-adf- (se battre les flancs avec «les coudes·; espéce de jeu). sip-ag (sip-ak).

Az azonos jelentésű süv-eg szó muta­tása szerint a sipka, sapka szó alhangu eredeti alakja).

Tam. topp-i (chapeau, bonnet ... en- veloppe de grappe de bananier), kann. toppige, túl. coppi id., cf. csúp és süveg, sirály (larus, cf. tam. sirat, martin pré- cheur).

Gróf Széchenyi B.: Kelctázsiai dija. II. köl.

Ι sír-ing- (sir-ül stb.), 1. Π. ser.

I sisak, kann. sisaku, tam. sittagam (casque). Megemlíthetni, hogy a magy. szó a leg­több szláv nyelvbe átment.

? siska (pampuska). E szó valamint a szék. (fenyö)-suska szó társa az orosz sis-ka (bosse, tumeur, loup, noeud, pomme de pin, de sapin), csak az a furcsa, hogy a gyök nem szláv, hanem L-tatlr sis- (s’enfler).

t (sitár; szék. zsitár = mezó-ór s így = orosz zit-ar inspecteur des magasins & blé).

siv-ad, (siv-at-ag, siv-ár, cf. csip-asz).

Tam. sivá (vacuité, vide, disette, cf. siva, a pusztító isten), sivány (1. = sovány; 2. kop-ott), 1. csip-asz és sima.

sí Щ

sí- = sív, 1. sik-ol-t.

sí-k (sík-ó = sík-árló; sík-am, sík-ul: sík-it, sík-ár, síkár-ol || síkk-ad-, síkk-an || sík­ér, síker-es).

Tam. i. sí'-, si/- (sikk-al, sikku-dal: racier, polir, égaliser, balayer, nettoyer || óter, éloigner: sikkti-gei, sippu nőm. v.);

2. 
   sig-il, sigil-i (fourbissure: sigil-ádu-, fourbir, polir); 3. sig-ilain, (boue, cf. sik- ér); 4. sikk-anam (chose douce, onctu- euse, huileuse, tehát a sikamló, sikuló), cf. sí-ma. sík-ol-t (süv-öl-t, si, cf. síp).
   

Tam. sikk-al (sifflement, siflet: síkkal- idu-, sikkal-pödu- sifler, cf. sikk-áram, pleurs).

sí-m-a (sím-og-at-, sim-ul-, sim-it-).

Tam. slvu- (shm-dai: racier, raboter, planer, raser, peler, peigner, polir; aiguiser, affiler etc., stv-idam, action de polir, de brumr, de raboter: sív-al nőm. v. ténuité, minceur; chose polie, radée, rabotée, chose mince, sans force, maigre etc., tehát síma, sivó, sív-ár, sív-atag, csip-asz stb. csupa mellékalakok, síp (síp-os, síp-ol).

A tam. si-tti (chalumeau, siflet d'en- fant) képzet azt mutatja, hogy a st-kk-al nőm. v. alakban a gyök csupán sí (magy. sí, süv) vagy siv s így a sí-p szó is nőm. v.

20NB. A legrégibb síp a «csiga· mert csak bele kellett íúni, innen érthetni, hogy a tam.