Cercle, trou, maille, 2

J szál papir sincs¹ ruban, lien, courroie, piége, cf. szalag pro szálag.

NB. A tam. tárl (poutre, mong.-t -tat sal, lon­gueur. bande) értelemben a tál változata, cf. tam. táru — saru.

szál-ka (szálkás, szálkáz-ik stb.).

Ha e szó a szál Dimin. alakja volna, nem lehetne érteni, hogyan egyezik a ser. dal-ka (part, portion «filamens», cf. szálkás hús ... rupture, écorce «aréte de poisson» hal, szál-ka) szóval, a melynek gyökétén nem ismerem. Valószínűbb, hogy a gyök a szel- és szil-ag mása. száll- (szembe-száll, száll-it: száll-ing-, száling-óz II szállás).

Tam. se Hu, sel·, (aller, marcher, avancer, passer, s'écouler, avoir cours, parvenir, en

-quelle on est attaché, sur la quelle on I s'appuie . . .)i sdr-vu (protection) és sdr- old, sdr-vu (jeune feuille de palmier etc. dans toute sa crue: szár-, szálas levél) értelmek oda utalnak, hogy a magy. szár szót a tam. sdru- (s'approcher, s'attacher

etc., ige képzőtlen nőm. ágenséhez ha­sonlónak tartsuk, mert a szár a · támasz, az összefüggést közvetítő, szár-ny (szárnyal, szárnyék).

Tam. i. sir-ei, sifagu (plume «aile d’oiseau, nageoir de poisson, plume de fléche, cóté, rangée, ligne de maisons· etc. s ekkor syn. sár, cóté; siragu gollu, vo­ler); 2. 'ifag-ar id.; 3. irekkei, rekkei id. t (száz, perzsa, sad, ser. pata etc.).

sze (pá)

szeg- (nyakát szegi, szavát, a böjtöt meg­szegi II szegély).

Tam. segu- (tuer, détruire; seg-il, des­sus les épaules, la nuque tkp. a szegély: ilyen értelmű a mong. jaya (szély, nyak­gallér, t.-tat. jaka id. man. jaka Riss, Spalte). Λ tam. seg-il (fragmen, petit morceau etc.) valamint a sekku- bandi, demarcation des limites) első része a mong. tsek, t.-tat. cik (borne limité: szegély, szegó) értelmében szintén ide tartozik.

NB. A szeg-őd- értelem az érték-szabás (vá­gás) Iogicán alapszik, szegy (= pad', sügy id.).

A kann. 'ede, yede (breast) a tam. nyelvben edi-r (devant) jelentésű; s ez látszik a mong. sedii- (sich zum Vorsatz machen) igében, szejke (szék. szejké-s víz a szik-sótól némi­leg savanyu, jó iható viz).

E szó mong. sekö (sál nitri) társa a magy. szik, alakbeli í'-nek olyan szétter- pesztésével, mint a k.-tat. sej-dek pro I sidik (urina), a melylyel a szék. szót ne­vetségesen rokonságba hozták, szeker (= pdkdr: szék. szekerkó dim. szekér).

Tam. tigir-i, tigiri-gei (roule, cercle «char, voiture* moulin, cf. mong. deger- em, t.-tat. degir-men, moulin); osm. teker­lek (roue), man. toyoro (Rad, Kreis), mong. tsayar-ik (Rad), tógőr-ik (Rundung, eine runde Sebeibe), cf. teker.

NB. A rímelő nyelvészet a t.-tat. M- (tirer) I

ige jelen idejű (tk-er (il tire) alakját teszi a szeker képzőtlen nőm. ágens mellé, csakhogy ez nem áll, a szekér a «tekergő· s csak a szán a «hurczoló· turáni logicával. A ser. íakra (roue) tam. alakban sakkaram 'kerék, meg szeker· je­lentésű is.

? (szekrény = lat. serinium ? cf. tam. sa- géra, magasin), szel- (= (dl-: szel-del, szel-et, cf. szalu).

Tam. i. sallu (morceau, fragment, soil· ari-, couper en morceaux, cf. szál-ka); selu-ppu (nőm. v. morceau, fragment = kann. seluppu- to cut, szel; tam. selu, écaille de poisson etc.), mong. seil-, sil- (tailler, graver, dseler, cf. mong. sel-me, man. sele-me épéé, sabre, szab-lya, tam. dard, javelot). szel (= pdl, szel-es szél).

A legközelebbi társ a mong. sal-ki-n vulg. sál-ki Wind: sdlki- dér Wind we- hen, t.-tat. jel, jil). Az egyik tam. szó: kál (le vent tkp. kelő) egy másikat, lásd a süll-en-t-nél. A salam (pied, vent V^scr. dal- se mouvoir). szel-id (= pdlid, szelídül).

Tam. suluvu, sulugu (facilité, légéreté, douceur, suluv-dna, doux), mong. solo, solo-yon (locker, sanft), man. sula-kan ruhig, mássig). szellem (rég. szell-et, szel, szél tovább kép­zete).

szén (= pdn: szen-es, szén).

Tam. 'an-af, tan-al (braise, charbons ardens Y^an-alu- brűler: a szén = eleven szén, mert különben holt szén). A főbb turáni nyelvekben a szén a «tűz, égés· szókkal függ össze: tam. kar-i (charbon, suie, cf. kor-om V karú- brűler), t.-tat. kö'-tnür id. V~kój- — tam. kdy- brűler, man. yaya (Kohlé f^tat. jak- brűler, japán yaki id.), mong. n-egüre-sün (Kohlé V egü-re- ég, brennen). szenny (= ftftiii: senny-es, szinny-ez).

Tam. tin-du- (toucher, «souiller·, con- taminer, infecter; sind-iram saleté, paro­les viles; cf. sin-du-, toucher etc.). szer- (== pdr-, szer-el-em, szer-et).

Tam. saru-vu- (caresser, cajoler, cour- tiser, flatter, embrasser etc., cf. tam. lar- Iu-vm-, to embrace, to love). Hogy a t-tat. sev, söj- (aimer) igének a magy. szóval semmi köze, az világos

.NB A finn-féle nyelvek alakjai legfölebb mint /-ezett tortalakok vehetők ide.

szer-te (tkp. terítve, szórva: szerte-szét).

Tam. sári- (se répandre, tomber en glis- sant — les pierres d'un mur, aller en décadence), man. seri (selten, zerstreut; sira- ausbreiten), mong. taru-salu (szerte- szélylyel).

1. 
   szesz (= ςάς. = nesz.
   
2. 
   szesz = esz.
   

sze (sző) szed (széd-: szed-ett-v-edett).

Tam. edu, y-edu- «lever, soulever, prendre, emporter, acheter, acquérir, ra- masser, cueillir, séparer, choisir, t.-tatár séd·... accepter, óter» etc. Ezen igéból való a séf-lu (commerce, négoce, mar- chandise, ténacité, cf. gabonát stb. szed) nőm. acti. A tam. ige «commencer, en- treprendre, détruire ... szétszed» értel­mében, cf. mong. sedii- (eine Sache vor- nebmen) és sed-el- (zerreissen).

NB. A magy. ikerített szó második része mu­tatja, bogy ingadozó a kezdő hangzó, szeder (székely értelemben: rubus caesius, cf. tam. sidar, se répandre és man. si- dara- ausbreiten, minthogy mint cseije szétterjed).

1. 
   szeg (fel-szeg, al-szeg; fele-szeg-en = fele­részben).
   

Tam. tigei (cóté, région etc.)., mong. I fűk, zük (szöglet), tam. tikku (région, quartier, cóté, coin, coté du monde).

2. 
   szeg (szög barna, man. suyun (Kaffée braun), soy-ori dunkelgelb, soyi verdun- kein).
   
3. 
   szeg (szeg-ez), lásd csék- (mert ital. chiodo = clavus, penis, tam. tadi, báton, pilon, pénis).
   

szeg-ény (cf. szűk, szök-ós, szük-ól-kódik). Tam. sigu-, sig-alu- (manquer, dimi- I nuer, se gátér, périr, étre ruiné, sig-ina 1 celui qui est ruiné). szem (szóm: oeil, grain: szem-be, szem-el, szem-t, cf. kan-di).

E szó gyöke a man. sa- (sehen) sa- (schauen), a melyre nézve a ser. Nr. 2. fám- (videre, comspicere) ige is képzet. Tam. sitn-if-, simili'-, sim-iftu- (cligner de l’oeil, clignoter, fairé des signes d'yeux etc., cf. kacs-int).

személy. Régi jelentése után a szem szó tovább képzetei, szemér-em (szemér-m-et-es stb., cf. szo- mor-og).

Tam. sa mar l-rnei (honte, pudeur, abais- sement) : samarV- avoir honte . . .). t (szem-ét, orosz stb. ς-metie, balayures). szemölcs = szüm-öcs. szen-der-eg V^szuny-ad-. szen-v (nőm. v. szenv-ed, szönv-ed).

A tam. tunb-am, tunbu (malheur, affli­ction, vexation, douleur, souffrance, peine: tunb-uTu- souflrir etc.) a túl. tumbu-, mai. tummti-ga (to bear) igékhez tartozik ferde alakja mellett is.

1. 
   szep-eg- (szepp-en : megijed, szepi).
   

Tam. sapp-arig-i (homme láche, pol- tron: az alapértelem «lelapul, tepsed»).

2. 
   szep-eg-. Tam. témbu- (pleurer, sanglo- ter, soupirer).
   

szeplő (pro szep-el-ö). Mong. seb (Flecken, anklebender Schmutz: seb-ge Sommer- sprossen, Rossflecken: seb-tei, befleckt etc., k.-tat. sib-ke-I = mong. seb-ge).

1. 
   szer (sor, rend, oldal «fel-sz., al-szer», faj, út, mód), szer-ént, szer-int = tam. sari-yága (selon, conformement á V~sar-t, égalité . .. sarikku ssari, aequivalent, re- I vanche).
   

NB. A tam. sar-i (égalité, niveau, droiture, chemin; uni, droit, juste, propre, vrai etc.) főbb társai: sara-m (rangée, file, enchainement, guir- lande, cf. szék. szór = sor, füzér); tar-am (éga­lité, ressemblance = sári, classe, catégorie; rang, sorté, espéce syn. sár; succession, cf. sor: reu­nion, foule etc.). A kann. sár-i = szór, szer, tam. laram fois, reprise, man. ferge Reihe . .. gleicb,

I áhnlich «Mai», mong. icrgt, xerge syn.).

2. 
   szer (fű-szer, szer-szám, fü-szer-szám). Tam. sar-akku (chose, substance, objet de commerce «drogues, ingrédiens de ra­gout, minéral usité en médecine etc. Vszer I.).
   

NB. A tam. szótárírók nem vették észre, bogy a tam. snr-aii-saram (bagage, équipage, attiral, meubles) a saram (ordre, rangée) szó olyan kettő­zése, mint a tara-daram (rang, espéce, race etc.) a taram szóból. A magy. sxer-sxá-m a tam. sar- I an-saram összevont testvére.

1 szer-ez- (1. gyűjt, 2. szer-k-esz-t, szer-ked 1 stb.)

.Tam. sér-ttu- (ioindre, unir, insérer etc. I scr-tt-idu- joindre, réunir, amasser \ sir réunir, amasser etc., sér-kkei nőm. v. a szer-k-ed- ige töve).

Tam. sil-vAy (coin de bouche tkp. szél­száj, vagy száj-szél), man. pl-bin (Saum; sala, Rand, Saum). Minthogy a mong. jaya, zaya (Rand) szó a szak-ad ige gyökével azonos a man. fai-a (Spalte, Riss, Seite) alak mása, a szél a szel· (szil-ánk-ol) gyökhöz tartozik.

2. 
   szél 1. szel.
   
3. 
   szél (szély, széj, tehát a második he­lyesebb az erőltetett szél alaknál: szély· ed, szély-es || szé-t pro széjt).
   

Tam. i. si-n («largeur·, longueur, hau­teur, distance, cf. mong.-t.-tat. 'en-g lar­geur ; tam. sit-si, distance: sit-sel-avu, éloignement, s’éloigner, cf. szét-száll, sét-pad-ei = szétesés = távolesés); 2. si-y (distance, longueur siy-ttu, siy-mei id. siy-ár, étrangers, ennemies, prochain, pa­rens éloignés etc., a mi azt mutatja, hogy szél (margó, proximitas és szély (lati- tudo, distantia) összezavarodott), szél-ke (szil-ke).

Tam. sál (jarre, jatté, grande cruche etc. syn. saligei). szén \ szén.

(széna = orosz stb. szláv fieno, fcenum Vfie-к ?seco-). szé-p (szép-ül, szép-it).

E szó értelmezésére fölösleges fűhöz- fához kapkodni, mert a tam. nyelvekben a se, sey, sem, sev, sí- siva’- (étre rouge, poli, droit, bon, beau, joli etc.) gyökből nem csak a szép, hanem a szl-n, szé­gyen stb. szavunk is származik : 1. sev-vi (beauté: sew-iya, beau \ se, sev etc. rouge, poli, droit, juste); 2. sé-ррй (cou­leur rouge, rouge, Vsé'-); 3. ssivappu id. (Vsiva'- id).

NB. Hasonló logicát követ az orosz stb. szláv nyelv, a hol кгщ-піу (i. ronge, 2. beau, joli : kae-ka, couleur, teinture, rouge, vermeil etc.).

szérű (szürü).

Tam. sáru- (balayer l’aire pour amas­ser le grain ; tailler d’une maniére trés- lisse); man. sori (Kornboden). A mong. üdür-mő (Tenne) «ütött, vert· értelmű­nek látszik. A szérű lehet: simított hely, verőhely, teritőhely stb. szé-t 1. szél III.

NB. A régi szer-k-en- (coire. concumbere) = tam. sfru·, sir- (se joindre, s'accoupler etc.). szerencse. A tam. sirisu (bonheur, fortune) szót a ser. ςriyas (i. melior, 2. salus, feli- citas) szóból származtatják. Csakhogy a | ser. (ri Nr. 2. gyök áryaságát az európai nyelvek nem támogatják, mert a szerb fret'a stb. az orosz nyelvben hiányozván, gyanúsnak vehető. A tam. siri mellett van: tiru meg sir (1. ordre, régularité, uniformité, égalité, balance, cf. szer I.;

2. 
   beauté, élégance, bon état, cf. szer, santé, félicité «bonheur·: sir-und-dy-iru'-, étre élégant, prospére, riche etc. sír-gedu-, se déranger, cf. tkp. szere vesz; sir-idu-, | égaliser, arranger, fournir, cf. szer-ez).
   

szé (fi) széd-el-eg (széd-ül, széd-it stb.).

Tam. sá-du- (sád-al: s’ágiter, remuer, se balancer, vaciller, chanceler, pencher de cóté et d’autre etc. Vsáy-). szégy-en (= pcd’-cn: rég. szengy-en, cf. szingyola).

Minthogy a szégyen és pirul- (vörös- öd-ik) mindenütt xquivalensek: a tam. nyelvből a sé-du, sémin, sittu (couleur rouge ysé-) alakokat kell ide vennünk.

1. 
   szék (szék-el: egyes szék, ülő szék, szék.).
   

A székelyes használat mutatja, hogy a magy. szék ősi jelentése az volt, a mi a tam. sikkéi (lit, couche, litiére des ani­maux) szóé s ezt igazolja a k.-tatár sikli, jatt sikáse (pad, oldal-pad, tatár-ágy) szó I is; különben az egy ember ülésére való széknél a föntebbi jelzők nevetségesek volnának.

NB. A szék-ely név első része a föntebbi je­lentésű szó, a képző olyan, mint a tam.