Cercle, trou, maille, 2

si-ndu-, kann. einu- (moucher le néz, se moucher: az orrot iaír-яі vagy szí-ni, szij-ni) összevont alakok.

SZÍ (ft)

SZÍ X sziv-.

1 szik (szék: 1. fa-bél, 2. tojás-szik, vagy sár­gája, mert ez is bél és sűrűbb a fehér­jénél).

Tam. sé-gu (1. partié dure, coeur d'arbre,

2. 
   cicatrice, mert vörös a begyógyult hely: ség-иЦа maram, arbre qui a du coeur, ség-i/i, l’arbre qui n'a point de partié dure, szik-es és szík-telen).
   

NB. Meglehet az alapértelem a szin (vörösség), mert a legtöbb fa. bele vöröses (mint a szív) s ekkor a tojás sz(k-nél is ez lehet a logica.

szíp- (szip-oly, szipp-ant: vér-szipó: tehát alhangü).

Tam. ί. súppu- (siipp-ai: sucer le jus d’un fruit, tirer le sue; lécher, baiser; raccourdr; siimbu- étre sucé); 2. 'úmbu- (sucer, sugere semen, vei pollui in őre alterius), cf. sziv-. szít- (1. szítja a tüzet, az ellenségeskedést,

2. 
   szít valakihez, ismét alhangú).
   

Tam. tú-ndu (exdter, animer, susdter, irriter... attiser le feu etc.).

szó (f 0)

? szobor (cf. mong. sobor-γα = ? ser. göpura, tour, chloche, · pyramide sur les portes· porté vilié), szod-é (szék. telhetetlen, falánk). Tam.

sadci'- (dévorer). szók- (szok-ik, szok-ás; szok-tat).

Tam. tagú- (convenir étre convenable, bien séant, digne, capable etc. tagu-di, con ve nance, bien séance, droit, moeurs, caractére naturelle, disposition etc. a mong. joii-s, sokas — tam. tagu-di, joki- sich schicken, passm, wohl bekommen etc.). szok-mány (szuk-mány). Tam. sokká, sok- k-áy, sukk-áy (tunique, longue veste, cf. mong. tsek-men, wollenes Tuch). szomju (szomju-hoz rég. szom-éh-oz, tehát szórnék nőm. v.)

.claque, goutte de pluie, morceau, cf. sottu syn. szity-szoty) ; 2. sittéi (excés de cuis- son, de maturité etc., cf. szotyós szilva, szotyka), cf. mong. tsatso-, man. cats ti, t.-tat. sac-, các- (streuen). szotyor = szatyor.

A tam. taöi'-, tavi'- (avoir soif, mourir de soif, étre fatigué..., désirer etc.) a tuv-ei (breuvage, chose potable) alakkal függ össze, mert az összevetések mutatják, hogy a jó turániasan az ital, víz szók származéka: tam. nir-vél- (avoir soif = nyirk-vágy), tör.-tat. su-sa- id. Vsu eau), mong. umd-as- (avoir soif \ umda, ttmdá breuvage etc.).

A rég. magy. szome-h-oz alapja olyan nőm. v., mint a tam. tabi-kkei) tavikká, s így fölösleges a csürés-csavarás, cf. tó, táv és t.-tat. su alapokat, szomor-og- (szomorú, szomor-od-ik).

A tam. samarl-ttal, samarl-ppu (afflic- tiou, peine, travail) a samarl'- (affliger, tourmenter, abaisser) igenevei, de az intr. alak hiányzik. t(szomszéd az orosz stb. ςo-fied, voisin, szó nasalizált alakja), szop- (szop-acs-ol,szop-int, szop-og-at,szop-ós, sop-tat, cf. czupp-og || szupuj-kó).

Tam. sappu- (sucer, lécher... fairé ré­sonner les lévres, couper avec les dents; aplanir une masse...).

NB. A rég. sopp-an (szűk) meg a szék. szu- I puj-kó (karcsú, vékony,- hegyes gula-alakú) szók e gyökből való képletes szók, mint a tam. «aplanir· mellékjelentés is, mert a «hegyesre szop· mellett •hegyesre sziv· is van.

szór (szor-os, szor-ong, szor-ul, szor-it II szur- dék, szur-dok).

Tam. sur-uftgu- (se serrer, se resserrer, ' se contracter, se rapetisser, se rider, se fermer etc.; sunmg-al, sururtgá, surutlgu nom.v. szurdok, szűk lyuk, buvó-lyuk jelen­téssel : surukku- v. tr. serrer, resserrer, lier fortement, contracter etc.). A sur-am (chemin difficile) a tiszta gyök képzete, szor-og- (= sűrög: szorg-at = sürget, szorg-os = sürgős, szorg-al-om).

Tam. suYukku (vitesse, promptitude, háté, vivacité: surukk-ul/a, diligent, su- rukk-áy etc. vite, á la háté: suru-sufu-, étre diligent, se hátér; suru-suTuppu, suru- suYukká etc. nőm. v. suru-di, vitesse etc.). ezotyog- (szity-eg-szoty-og, szotyós || szoty- tyan).

Tam. i. sottu- (tomber par goutte, dé­goutter, pleuvoir: sottu-solt-епГи orlugu·, tomber goutte á goutte; sottu, coup, tape,

szó (főj szó (szól-, szól-it, szól-al stb.

Tam. sol (parole, mot, son d’un mot, discours etc. sol-vagci, analyse des mots = szó-vágat: soll-iyal, étymologie, soll-HYtidi, szó-eró: sollu-, dire, parler, raconter etc. sollal, sollu-dal, sollu-gei etc. nom. v.), man. soli- (szólít).

NB. A magy. szó, szo-v, sza-v, mong tso stb. a tam. so-l (* = u, v) összevonása. A szláv flo-vo (Wort) pro fol-ovo egy jó tam. nom. verbale-nál nem egyéb.

szór- (gabnát, hamut, pénzt, nyilat szór). Tam. i. sori- (répandre, verser, lancer en abondance, prodiguer etc.) ; 2. súr-kkei- súr-ppan (van, szóró lapát V~sür'-) séparer, diviser vei türu- répandre, disperser, se­mer des bruits etc.).

NB. A t.-tat. savur- stb. az egytaguság miatt hosszú hangzójú szónak olyan szétterjesztése, mint a kormány szónak a kaurmdny alakja.

szór (szék. = sor, füzet).

sző

szöcs-ke (Kszöcs. Tam. tettu- sauter s így a sás-ka szónál látott tattu- felhanguja).

1. 
   szög (szöglet, szöglet-es).
   

Tam. suiigu (az öltöny szege, zuga, rétje).

2. 
   szög = szeg.
   

szök- (szök-ell, szök-del, szök-dös stb.).

A tam. nyelvből a tegu-ppússi (puce tkp. szökő-bogár) összetétbeli nom. ag. alakon kívül más ismeretlen. A man. sekiyen (Quelle) egy-gyökü a sek-se-ye (Heu- schrecke) szóval, valamint az osm. ddktr-gd (sauterelle) a k.-tat. sik-er (sauter, bondir) mellékalakjából való. szöllő. E szó olyan alakú, mint a solló a sorló helyett s így gyökileg a mong. sörő (Trauben), man. soro (Brustbeere), tam. Mru, sárit (grappe de dattier, de banan etc.) szók társa. A csuvas sjtrla (baie

,bogyó) hogy függ össze a t-tat. jilak, jillik alakkal, nem világos, szömöcs stb., 1. szümölcs. ezör-ny (szörnyül-ködik: fél, bámul || szörnyű halál, szék. = hirtelen halál, szörny-et hal = rögtön hal).

A tam. i. stir-ir-idti-, sur-ir-en- (donner des signer de crainte: se hátér, szintén kettős értelmű); 2. sür- (effrayer; súr-am crainte), mong. sür- (Tapíerkeit, furcht- barer Blick: süreke, schrecklich, furcht- bar).

ször-p (nom. v. ször-p-öl), 1. hör-p-öl. szösz (a kender szál apraja: szösz-ke).

Tam. sassu (peu, modicité, chose perdue, cf. szity-szoty, hulladék), szöv- (szó, szöv-ed-ék, szöv-et: szóte-mény, cf. szőnyeg).

A tam. nyelvben «beszéd, tudomány, könyv és fonal, fűzés, szövet· kifejezések aequivalensek : ezért a tam. suv-adi (petit livre, — ércrit sur öles... pálma-levél, tehát füzet) és stiv-adu (lien, cotte d’armes: füzet vagy szövet) szók suv gyökét, vala­mint a sav-alt^ sav-uli (toile, drap, étof- fes etc.) szókét a magy. szőv- (tisser) igére kell vezetnünk, mert a sava-dalei (partié de toile tissue la derniére tkp. szövet-fö)- beli sav-am nom. v. meg sav-adi, sav-alt (clavicule tkp. fűző..., collier de femmes, tehát füzér) szók gyökei arra utalnak, szövet-ség. (Magyar képzet az orosz za-vict •lói, alliance, accord, testament· szóból.)

sző (= fööj

sző- 1. szöv-. sző-cs (szü-cs: pelletier).

Hogy e szó a szláv stv-, ser. stv-, lat. suo (varr-) ige alapján nem árya, mutatja az értelemben közelebbi mong. fűi-, ziii- (zusammennahen: bolojra jüi- Zobelfelle zusammennáhen) ige pii-k-ci, jüi-di nom. ag., a mely nem egyszerű varró, hanem

• 
  bunda, suba (tsuba) varró·. De az is I lehet, hogy az eredeti alak a Szőrcse falu névbeli a szőr szóból vagy a mong. sorson (gegerbte Hirsch- und Elennfelle mit den Haven), szőke (szöké-s).
  

Tam. sikkáy (s. ni ram, blanchátre), I mong. tscg-cn (ganz weiss, hell, licht).

szőlő (helyesebb szöllő, mert így ejti az igazi magyar), szőny-eg. A tam. sé-n-dei (voile, couver­ture : sé-n-i-y-an, homme d’une certaine caste de tisserands) azt látszik mutatni, hogy mindkét részről a szöv (sav-) össze­vont alakjaival van dolgunk, szőr (szőr-ős, cf. sörény, serény).

A tam. savar-am (cheveu, poil, poil de la queue: savar-i, Trichosanthes palmata tkp. a szőr-ős..., fibres de coco, etc.) meg a mong. segiir-el (fan: sur-lik id.) a szőr szó összevont voltát mutatják.

szu

szuesok = szutyok. szug (szug-oly).

Tam. suAgam, sukkom (cachette, abri), mong. stifom (coins d’une maison, endroit retiré etc.).

1. 
   szul-ák (szul-ánk szék. = ful-ánk: aiguil- lon II szul-ka, rég. lándsa).
   

A tam. sül (ce qui est mince) gyökből van : suf-ikku (báton pointu), su/f-al(chose mince, grfele), sufl-dni (pointe, clou mince, petit: sull-áppi’-, piquer, frapper, lan­cer etc.).

2. 
   szulák (convolvulus: juh-szalag, ih-sza­lag, cf. tam. sulitvu·, en tourer, environner, a mint teszi a szulák a közeli nővénynyel).
   

NB. Az ih-szalag-beli szalag nem a szülik (szláv