Cercle, trou, maille, 2

Ifr-áf (szekerész tkp. szeker-ember, vagy személy: vtl-áf dsid-ás stb.) képzetekben, mert az dl, al j is lehet. Ebből világos, hogy a mi nevünk nem szék-elvi (széken túli), mert a nyelvtani lehetlen- ségen kívül a logica is ellent mond, a mely azt követelné, hogy sxíken (t. i. a Mogerek földén) inneni legyen.

2. 
   szék = szik.
   

szél (margo, latus, finis).szil-ács-ot lehúzni (hámozni) kann. nyel­ven suli- (to peel: a magy. szó is alhangu) tulu őuli-deppu- (id. tkp. szilácsot tép, vesz), tam. sul-ei (a peeled fruit etc.). De a tulu ctili = tam. sül (harnais, couver­ture : azaz hám harnais és hám, háncs, couverture). A tam. vár (szij = bőr, lásd berhe), k.-tat. kay-ts (Riemen, kay-iz-la- abschálen), mong. soro, sur, surotn, lásd szir-om.

szi

szid-, (szid: szid-al-om, szit-ok, szit-koz-ód-ik, cf. kár-om-ol).

Tani. tittu- (injurier, outrager de paroles, maudir: titti-karukku-, injurier beaucoup, litt. noircir d'injure tkp. szid-kár-om-ol, szid-feketit; tittu, szit-ok, injure, impré- cation).

szig-szeg (zeg-zug: mong. sik-cig, Winkel, Ecke).

sziget (szeg-et nőm. acti, tehát \ szeg).

A tam. nyelv főbb szóinak egyike tidal (cf. Titel), a másik tittu (1. tető), a legáta- lánosabb a ttvu, a melyet a ser. dvipa (pro dvi-áfa — két-víz) szóból hoznak ki. szig-ony, czig-ony (V I· czik-a; man. saka, Dreizack, eine Art Waffe, saka-fa, szi- gonyoz).

szig-oru (szék. = sovány, szikár, czing-ár, szigor-od-ik = sovány-od-ik, szigor-og: a m'gorosus· értelem képletes).

A magy. (czang-ár, czing-ár, czing-ér, szig-or, szik-ár, szűk, szeg-ény, zsig-ora, zsug-ora) kilencz mellékalak alaknak a tam. nyelyvben három ige felel meg: sigu-, sittgu és sikku- (serrer, étre serré, se maigrir etc.) alapértelemmel; sikk-al (mai­greur, épuifement: sikk-am, maigreur, szi- kárság, szigorúság ... prison = szűk hely etc.), 1. az illető szóknál), szíj (Riemen, szíj-ács, Bast V szil), szik (rég. = szűk, sziká-r), 1. szíik, szigorú, szike (rég. vágó-eszköz ; mong. siike, hache, cognée, man. suye id.), szik-só 1. szejke.

? szikra. A tam. ti-p-pori (étincelle du feu : litt. partícule du feu) a magy. szt-por-ka Dim. édes anyja vagy nénje, s így a szi-kra szó is nem egy ti-k-kuru (part, portion du feu)-féle összetétel-e inkább, mint a bizony­talan eredetű orosz stb. цкга (étincelle du feu VT) fölforgatott (?) alakja? szil (sz'il-fa: szil-ács = szíj-ács, szív-ács, szíj).

AM. Ny. N. szótára a szíj alakból indul ki, de ez hangtanilag nem helyes, mert /-böl lesz ly s ebből j (y), de /-bői v is lehet. Ezért az alap szil (tkp. bőr vagy háncs), a mit a tam. sil-afigam (écorce médicinale de l'arbre vifá). De a

szil-ag (szil szék. = szil-ak, szil-ánk: szil- ak-ol stb. vékony szel-et-ekkel elférdel).

Tam. sil-átnbu (éclat de bois, copeau, écharde, écaille de poisson; sil-ukku-, taillade, coche etc., silu'- se fendre), man. sil-men (Brocken, Stück).

szil-án-kod-ik (szilány-kod-ik szék. = véko­nyodik s így a silány-od-ik mellékalakja).

A tamul seluv-an (homme desséché, maigre) V a sel» (branchette desséchée, écaille de poisson) szóból való s így szintén a szil-ag családba való.

szil-ár-d (magy. képzet, de porosz fila force).

szim-at (nőm. acti, szimat-ol a disznó stb. tkp. szip-at-οΐ-, mong. sime- schlürfen: símet- einziehen etc.), cf. zamat.

1. 
   szin (rég. szén, szén: x. fény, világos­ság, 2. valaminek külseje, felsője, taka­rója: szép-je, java ; szin-es-ked-ik, szin-l-ik, szin-ez).
   

A tam. sé-m (rouge), sem (seri, seri, sen: rouge, droit, juste, uni, bon, parfait, correct etc. droiture, surface unie, égalité: sem-bon or pour, cf. szin-arany, sem-borul l’étre parfait «dieu· tkp. szin-birtok, setn- bál szín-tej = vér = sen-nir szin-es nyirk ; sem-mánam, a szinlő, ragyogó menny, nap- alkonyatkor; sen-damirl, mintegy szin- Tamul, a tam. nyelv szine, java = a clas- sicus tamul; sém-an, homme rusé, dissi­mulé = szin-es és szin-ész), cf. szé-p.

NB. A magy. szin-játék, sz in-ház stb.-beli szin a ·color· jelentésű szin szóval azonos, mert ez turáni felfogás. A tam. nyelvben látható ser. eredetű kifejezések: a-raAga- bumi, raiiga sáléi (theatre) szó szerint: szin-föld, szín-terem, vagy a színes ékítmények miatt, vagy mert a játszók csak szin-böl cselekesznek.

szin (szekér- stb. szin = szék. szín-alj). E szó valószínűleg az orosz stb. szláv fieri (ombre, hutte, tente, tabernacle, rideau

,asyle) szó társa a k.-tat. sin-nek (pro I sin-lek) szóval együtt, mert ez a t.-tat. I siy-ín- (zsugorodik, meghúzza magát l szik, szűk) igéból nehezen jö ki. szinte (szintén stb. cf. tam. sctisa, proche, pleinement, plein, tehát a szinte szó kettős értelmével).

A tam. nyelvben a szintén = tán ( maga), unt (is) -é (ugyan, éppen). A szinte (csak­nem) a mong. alda- (téveszt, verfehlen), t.-tat. jaz- id. módjára a lappit- (téved), tiri- (térül) igék egyikével fejeztetik ki, pl. tam. sága ttirindán = mong. iikün al-daba = t.-tat. üld jazd'i: il a manqué de mourir). szi-por-ka (Dim. = tam. tt-ppori étincelle, cf. tűz, por és szikra), sziri-cs-el (szür-cs-öl), 1. ször-p és hör-p. szirom, szir-ony (bórszalag, sallang, man. sori-χα id., mong. sur, stir-om, Riemen ; cf. tam. sir-ambu, éclat de bois, copeau, sirámbu-, szeldel, vagdal, t.-tat. strp-'i, éclat de bois). szirt (vagy szírt; szirt-en, szir-ton: t.-tat. st'r-t Rücken, mong. scer, sér das Wirbel- bein des Nackens, Wirbelsáule magy. nyak- szirt, man. seire Rückgrat). szisz-eg (a haragos kigyó vagy lúd). Tam. st-ndu- (siffler — le serpent ou le chat irrité).

t(szita, orosz stb. (ito, tamis, sas, etc., a tam. szót, 1. a züll- igénél), szit-ok 1. szid-, szity-szoty 1. szoty-og-. t(szittyó, cf. orosz (ifié jonchére, ςit-riik jonc etc.).

szív, szüv (rég. szí, szú: cor, pars media).

Tam. se-ppam (poitrine ...: seppa-váy milieu) szó gyöke a szé-p, szé-k, szi-n szóknál láthatni, mert a «vörös· alapérte- lemnek a sziv szónál is helye van. A tam. n-cüsu (coeur, poitrine, sein, esprit, volonté, conscience...) szó határozottan a se gyük­ből való, mert a kezdő n olyan, mint az < J> Уу 3 sa többi turánságban. sziv- (sziv-at, szipat; sziv-ár-og, szivárvány || szim-at, szim-afc-ol).

Tam. i. siviri (nőm. ag. pompe, machine hydraulique, pour lancer d’eau, cf. szék. | szivár-vány-os kút... grand soufflet, mert ez is a szívó, cf. szívja vagy fújja az | orrát); i. srv-ei (soufflet de forge, trou pour mettre le tuyau du soufflet d'une forge «néz·, mert ez is a szívó) ; 3. sámbu- (pomper, par une machine), cf. szíp.

NB. A tam.