Kiejtesi szotar
Yüklə 6,29 Mb. Pdf görüntüsü
|
703
lett, az addigi cirill írást latin betűsre cserélte. Lényegében a közeli rokon nyelv, a török betűkészletét vette át, de további betűket adott hozzá, néhányat pedig kissé eltérő hangértékkel használ.
e Kängärli [kengerli] c
dzs Gäncä [gendzse] ç
cs Bolçali [bolcsali] ğ mshg előtt
néma
Ağcabädi [ádzsabedi] másutt
Asaghi [aszaghi] ı.
i Ucarlı [udzsarli] q szó elején
Quşcu [kusdzsu]
másutt g Beyleqan [bejlegan] s
sz Salyan [szaljan] ş
s Saruşen [szarusen] x
h Xanlıq [hanlig] y
j Yaşma [jasma] Ismertetőjegyek
A sokban hasonló írású töröktől az ä, q és x betűk jelenléte különbözteti meg az azeri szöveget.
CSEH
A nyugati szláv nyelvek csoportjába tartozik, legközelebbi rokona a szlovák, amellyel a helyesírás több közös vonása is összekapcsolja, távolabbi rokona a lengyel, de ennek írásmódja igencsak eltérő. A cseh nyelv hangrendszere igen közel áll a miénkhez. Egyetlen cseh hang okoz gondot kiejtésben is, átírásban is, mégpedig az ř betűvel jelölt hang. Ebben egy alig perdülő r olvad össze a rákövetkező zs-vel. Jobb híján ezt mi rzs formában írjuk át: Dvořák [dvorzsák], habár az egyetlen mássalhangzóból így kettő lesz. A cseh hangzásvilága egy fontos vonásban üt el a miénktől: felettébb kedveli a mássalhangzók torlódását. Mi több, két ún. folyékony mássalhangzót (l, r) egyenest magánhangzóként kezel, azaz szótagot alkot velük: Plzeň, Vrchlický [plzeny vrhlickí]. Ezek a vonások a szlovákra is jellemzők. A magánhangók ékezése, akárcsak a magyarban, a hosszúságot jelöli.
cs Čapek [csapek] ch h Chelčický [helcsickí] ď, Ď gy ďábel [gyábel] ě je Němcová, Mělník [nyemcová, mjelník] ň ny Plzeň [plzeny] ř rzs Jeřábek [jerzsábek] s sz Masaryk [maszarik] š s Benešov [benesov] ť, Ť ty Uhnošť [uhnosty] ů ú Rosůlek [roszúlek] 704
y, ý i, í Lysohorský [liszohorszkí] ž zs Žižka [zsiska]
Az úgynevezett mekcsennel ellátott betűk, a č, š és ž miatt a cseh írást az első pillantásra a latin betűs délszláv nyelvekkel, tehát a horváttal és szlovénnal is össze lehet téveszteni, sőt ezek a lettben és litvánban is előfordulnak, ám a ď, ň, ť és az ékezetes magánhangzók jelenléte esetén már csak a cseh és a szlovák jöhet szóba. Ha ezekhez még a ě, ř és az ů valamelyikét is megpillantjuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy cseh névre akadtunk.
A germán nyelvcsaládban markánsan különálló skandináv nyelvi ághoz tartozik. Ezen belül a kontinentális csoport tagja a norvég és a svéd társaságában, ezek ugyanis sok közös vonásban különböznek a földrajzilag is távol eső Izland nyelvétől. A dán viszont e szűkebb hármason belül is feltűnően elkülönül hangrendszerének egy sajátságával. Ez a sajátság pedig az, hogy a zöngétlen zárhangok (p, t, k) zöngétlenné gyengülnek (b, d, g), a zöngések pedig (főleg d, g) sok beszédhelyzetben teljesen eltűnnek a kiejtésből.
Anders, Abilgaard [andersz ábilgór] aa, å ó Aalborg, Aarestrup [ólbor óresztrub] æ e, é Brække, Æbeltoft [brege ébeldoft] ch
g Blicher, Tycho [blíger tíge]
idegen szavakban s Charlottenlund [sarlodenlun] d l, n, r után, t, s előtt néma
Roald, Billund, Gaard, Godthåb, Vadskiær
[roal billun gór gothób vaszker] e szóvégen, több mshg után néma Bonnelycke [bonnelög] eg, ej áj Bregen, Kongevej [brájen kongeváj] g t előtt
h Faksebugt [fagszebuht]
szó végén néma
Bjørnvig [björnvi]
két mgh között j Thöger [tőjer] hj
j Hjelmslev [jelmszleu] hv
v Hvannasund [vannaszun] ie mshg után
Nielsen, Kierkegaard [nelszen kergegór] j b, k után
néma Rifbjerg, Kjellerup [rivber kellerob] k s, r után
Rask, Kirkeby [raszg kirgebű]
Brække [brege] ø ö, ő Bødtcher, Sørensen [bödger szőrenszen] øv au Hvidøvre [vidaure] s sz Steen [szdén] sch t s után
d Nysted, Steen [nüszde szdén] u p, b előtt
Kjellerup [kellerob]
mshg előtt, szóvégen u København, Fjerritslev [kőbenhaun feridszleu] Yüklə 6,29 Mb. Dostları ilə paylaş:
|