Kiejtesi szotar

 

709 

betűkombináció ugyanis sohasem hangzott [ou] gyanánt: 2400 évvel ezelőtt egyenest az u 

hang  visszaadására  hozták  létre,  és  már  az  ókori  rómaiak  is  akként  írták  át  (Lycurgus  = 

Lükurgosz). Hallani is aztán eleget a rádióban a Papadopoulosz, Dimitropoulosz ejtést! 

e   

néha 

 

 

i 

Irene, Delos [irini dilosz] 

g 

e, i előtt   

 

j 

Agios, Egina, Georgiou [ajosz ejina jeorjiu] 

ou 

 

 

 

u 

Omirou, Sounio [omiru szunio] 

s 

 

 

 

sz 

Skiros [szkirosz] 

y 

 

 

 

i 

Rethymno [rethimnó] 

 

 

HOLLAND 

 

A német közeli rokona, a történelmi Németalföldön beszélt ún. alnémet nyelvjárásokból 

fejlődött önálló nyelvvé a 12. század után. Lényegében azonos vele a Belgiumban beszélt 

flamand nyelv, és belőle fejlődött önálló nyelvvé a dél-afrikai afrikaans. 

Hangzását  némiképp  keménnyé  teszi  az  erőteljes  h  hangok  sokasága, 

magánhangzórendszere  viszont  elég  gazdag  és  változatos.  A  zárt  szótagban  álló 

magánhangzó  rövid,  ha  mégsem,  azt  a  betű  kettőzése  jelzi.  A  hangsúlyos  nyílt  szótag 

magánhangzója mindig hosszú (a hangsúly leginkább az első szótagon van). 

 

aa, ae 

 

 

 

á 

Daalberg, Aerts [dálberh ártsz] 

c  

e, i előtt   

 

sz 

Centraalstation, Citadel [szentrálsztaszjon szitadel] 

 

egyébként  

 

k 

Coster [koszter] 

ee 

 

 

 

é 

Geertgen [hérthen] 

eew 

 

 

 

éüv 

Leeuwenhoek [léüvenhuk] 

eu 

 

 

 

ö, ő 

Termeuzen [termőzen] 

g 

 

 

 

h 

Diegem [díhem] 

ie 

 

 

 

í 

Schiedam [szhídam] 

ieuw 

 

 

 

iű 

Nieuwpoort [niűpórt] 

ij 

 

 

 

ej 

Ijssel [ejszel] 

oe 

 

 

 

u 

Roelants [rúlantsz] 

oo 

 

 

 

ó 

Noordzij [nórdzej] 

ou 

 

 

 

au 

Oudshoorn [audszhórn] 

s 

 

 

 

sz 

Amstel [amsztel] 

sch 

 

 

 

szh 

Scheveningen [szhéfeningen] 

 

szó végén 

 

sz 

Bosch [bosz] 

u 

 

 

 

ü 

Turnhout [türnhaut] 

ui, uy 

 

 

 

öj 

Huizinga, Huygens [höjzinga höjhensz] 

v 

 

 

 

f 

van der Velde [fander felde] 

w 

 

 

 

v 

Woestijne [vusztejne] 

y 

 

 

 

ej 

Rysselberghe [rejszelberhe] 

 

A holland kiejtés szabályait kevesen ismerik, és a neveket általában németesen mondják 

ki:  Bosch  mint  [bos]  (helyesen  [bosz]);  Breughel  vagy  Bruegel  mint  [brajgel]  (helyesen 

[bröhel]);  Schiphol  mint  [sifol]  (helyesen  [szhiphol]),  máskor  meg  francia  módra:  Gouda 

mint [guda] (helyesen [hauda] vagy Boutsen mint [butszen] (helyesen [bautszen]). 

 

Ismertetőjegyek 

---

 

710 

 

Első  rátekintésre  a  holland  nevek  a  némethez  hasonlítanak  a  leginkább,  de  attól jól  meg-

különböztethető  a  kettőzött  magánhangók  (aa,  ee,  oo,  uu),  valamint  az  oe,  ij,  uy 

betűkapcsolatok  révén;  személyneveknél  a  családnév  előtt  álló  van,  van  den,  van  der 

elemek árulkodnak a hollandról. 

 

 

HORVÁT 

 

A szláv nyelvcsalád déli ágának tagja, a szerbbel lényegében azonos – csak a cirill helyett 

latin betűs írás meg néhány apró kiejtési különbség választja el tőle –, és egészen közel áll a 

szlovénhez is. 

A legtöbb szláv nyelvhez hasonlóan a horvát – s vele a szerb – hangkészlete közel áll a 

miénkhez. Egyetlen kiejtési, vagy inkább hanghelyettesítési gond van vele, a személynevek 

igen gyakori -ić végződésében. Ennek mássalhangzója a cs és ty között álló hang (van ilyen 

a lengyelben, sőt a messzebb eső norvégban és svédben is). Újabban nálunk divat lett a ty-

vel való helyettesítés: Sztevanovity, Vujity Trvrtko stb. A ć-nek azonban, a hangzást tekint-

ve,  éppolyan  jól  (vagy  még  kissé  jobban)  megfelel  a  cs,  ráadásul  ezt  támogatja  a  sok 

évszázados hagyomány: Mestrovics, Jellasics, Knézich, Andrics, Vitkovics, Vujicsics, nem 

beszélve  a  már  rég  magyar  vezetéknévvé  vált  Markovits,  Petrovics,  Simonits  és  hasonló 

nevek sokaságáról. 

Megjegyzendő  továbbá,  hogy  Szerbiában  is  terjedőben  van  a  cirill  mellett  a  latin  betűs 

írásváltozat használata, ez a változat pedig a horvát helyesírást követi. 

 

č 

 

 

 

cs 

Čudina [csudina] 

ć  

 

 

 

cs 

Jelačić [jelacsics] 

đ, Đ 

 

 

 

gy 

Đurđevac [gyurgyevac] 

nj 

 

 

 

ny 

Franjo [franyó] 

s 

 

 

 

sz 

Sisak [sziszak] 

š  

 

 

 

s 

Šibenik [sibenik] 

ž  

 

 

 

zs 

Žeželj [zsezselj] 

 

Ismertetőjegyek 

 

A  horvát,  illetve  latin  betűs  szerb  íráskép  első  szembetűnő  vonása  a  mekcsennel  ellátott 

mássalhangzók,  č,  š,  ž  használata.  Ezek  egyébként  a  cseh  és  szlovák  nyelvben  is 

megtalálhatók, ám azokat a ň, ď, ť betűk és a magánhangzók ékezetei azonnal elárulják, míg 

a  đ,  Đ  betű,  illetve  személyneveknél  a  gyakori  -ić  csalhatatlan  jele  a  horvát,  illetve  szerb 

eredetnek. 

 

 

INDONÉZ 

 

A sokezer szigeten elterülő állam 1949-ben lett holland gyarmatból független ország. Az 

indonéz nyelv a malájon alapul; latin betűs írása 1949 óta használatos. 

 

ch 

 

 

 

kh 

Chairi [khajri] 

---