Kiejtesi szotar
Yüklə 6,29 Mb. Pdf görüntüsü
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- Laoighis
- Ismertetőjegyek
711
h mshg előtt
Alisjahbana [alisakbana] j
dzs Jakarta [dzsakarta] ng
nn Tatengkeng [tatennkenn] oe
u Soeroto [szuroto] s
sz Suharto [szuhartó] si mgh előtt, szóvégen s Pematangsiantar [pematannsantar] sj
s Alisjahbana [alisakbana] w
v Wispi [viszpi] y
j Yamin [jamin]
Szótárunkban néhány földrajzi név után olvashatjuk nyelvi megjelölésként: ír. A kelta nyelvcsaládnak hajdan legjelentősebb nyelve ma is kiemelkedik társai közül abban, hogy egy önálló állam (az Ír Köztársaság) hivatalos nyelve (az angol mellett), a szomorú igazság viszont az, hogy az ír lakosságnak csak mintegy tizede érti, és annál is kevesebbnek az anyanyelve. Az ír helyesírás igen ősi állapotot őrzött meg, az ír nevek tele vannak olyan betűkkel, amelyeknek már semmi köze a mai kiejtéshez: Laoighis [lís], Colquhoun [kohún], Baile
nevek amúgy is ritkán kerülnek szemünk elé (az ír embereknek pl. már évszázadok óta angol nevük van), a más nyelveknél szokásos eligazítást itt mellőzzük.
IZLANDI
A skandináv nyelvcsoportnak a kontinentális nyelvektől (dán, norvég, svéd) elkülönült tagja. Izlandot Norvégiából érkezett telepesek népesítették be a 8. században, és a magukkal hozott ónorvég nyelvet – lényegében az óészaki vagy óskandináv nyelvet – majdnem érintetlenül őrizték meg napjainkig. Ez elsősorban az írott nyelvre vonatkozik, a kiejtésben sok különös sajátság fejlődött ki.
au Kormákr [kormaukr] ch
h Jochumsson [johümszon] é
je Pétursson [pjetürszon] f
v Stefán [sztevaun] g
j Ögmundarsson [öjmündarszon] gí
gji Gísli [gjiszli] gu
gvü Guðmundsson [gvüdmündszon] h j, v előtt
néma Hjálmar, Hvolsvöllur [jaulmar volszvödlür] ll
tl, dl Jökull, Hallgrímur [jökütl hadlgrimszon] nn
dn Steinn [szdejdn] ó
ou Jónasz [jounasz] rs
sz Thorsteinn [thoszdejdn] st
szd Steinn [szdejdn] th, þ
th Thórarinn [thóuraridn] ð
d Thórðarszon [thourdarszon] 712
u
ü Jökull [jökütl] ú
u Sigfús [szikfusz] y
i Brynjulf [brinjulv]
mshg előtt j Reykjavík [rejkjavik] Ismertetőjegyek
A többi skandináv nyelvtől elsősorban a rúnaírásból átmentett két betű, a ð és þ (az angol that, ill. three első hangja) jelenléte különbözteti meg, továbbá személyneveknél a -sson (svédben inkább -son, dánban -sen), illetve női nevekben a -dottir végződés gyakorisága. A þ általában th átírásban található a nemzetközi használatban.
JAPÁN
Az újgöröghöz hasonlóan a japánt is elintézhetnénk azzal, hogy nem latin betűkkel író nyelv, tehát eleve hangzás szerinti átírásban kell közölni minden japán nevet. Csakhogy, szintén az újgöröghöz hasonlóan, a japánnak is létezik egy nemzetközi latin betűs átírása, amely az angol kiejtésre alapoz, a sajtó és sok lexikon pedig, az akadémia szabályainak fittyet hányva, ezt a rendszert használja. Itt vannak továbbá a széltében ismert japán márkanevek, a Mitsubishi, Daihatsu, Sanyo, Chinon és hasonlók, ezek így szerepelnek az autókon és különféle műszaki cikkeken. Szükséges tehát itt is az eligazítás, hogy pl. ne ejtsen senki jó magyaros Sanyót a [szanjó] helyett.
cs Chicamatsu [csikamacu] j
dzs Fujimori [fudzsimori] sh
s Hiroshima [hirosima] ts
c Daihatsu [dajhacu] y
j Yamamoto [jamamotó]
Az újlatin nyelvek ibériai ágába tartozik, a spanyol és a portugál a legközelebbi rokonai. Ma Spanyolország északkeleti tartományaiban és a Baleári-szigeteken kb. 7 millió ember anyanyelve, itt a spanyol mellett a második hivatalos nyelv. Hangkészlete is rokon a spanyoléval, de írásmódja sajátos, igen archaikus.
e, i előtt
Cirlot [szirlot]
k March [mark] è
e Pagès [pazsesz] g e, i előtt
Gimferrer [zsimferrer]
Balaguer [balager]
gv Güell [gvelj] ig szó végén
Puig [pucs] h
néma
Rahola [raola] ix
s Aixemús [asemusz] j
zs Pujol [puzsol] Yüklə 6,29 Mb. Dostları ilə paylaş:
|