Kiejtesi szotar
A lengyel írás olyan karakteres, hogy nehéz félreismerni. Legfőbb jellemzői az ą
Yüklə 6,29 Mb. Pdf görüntüsü
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- Ismertetőjegyek
715
A lengyel írás olyan karakteres, hogy nehéz félreismerni. Legfőbb jellemzői az ą, ę, ł, ć, ń, ś, ź, ż betűk, valamint hogy a v hang jelölésére kizárólag w betűt használ.
A balti nyelvcsalád tagja, és közeli rokona a litvánnak (lásd ott), bár nyelvi rendszere kevésbé konzervatív. Hozzá hasonlóan kevesen (nem egészen kétmillióan) beszélik.
á Liepāja [liepája] č
cs Stučka [sztucska] ē
é Pelēkais [pelékajsz] ġ
gy Ġeran [gyeran] ī
í Rīga [ríga] ķ
ty Indriķis [indrityisz] ļ
lj Ziemeļnieks [zjemeljnyeksz] ņ
ny Zariņš [zarinys] ō
ó Dōbele [dóbele] ŗ
rj Juŗas [jurjasz] s
sz Sils [szilsz] š
s Šmits [smitsz] ū
ú Plūdonis [plúdonisz] ž
zs Užava [uzsava]
A mekcsennel ellátott betűk (č, š, ž) láttán ugyan több szláv nyelvre (cseh, horvát, szlovák) is gondolhatunk, de a sok mellékjel mind a magánhangzókon, mind a mássalhangzókon, valamint a személynevek gyakori -s végződése balti nyelvre utal. A litvántól a lettet főleg a mássalhangzók alá tett kampó alakú lágyító jel (cedille) különbözteti meg a ķ, ļ, ņ, ŗ betűkben.
A balti nyelvek családja mára kéttagúra szűkült, miután kétszáz éve kihalt az óporosz. A lett és a litván az indoeurópai nyelvcsaládon belül a szláv nyelvekhez áll aránylag közel, de az eredet szorosabb közösségét sokan vitatják. Annál általánosabb a vélekedés, hogy az egész nagy indoeurópai nyelvcsaládban a litván őrizte meg a leginkább az ősi nyelvi állapotot (hétesetes névszóragozás, alanyeseti rag, duális, azaz kettes szám az egyes és többes mellett, zenei hangsúly).
cs Čyžius [csizsiusz] ė
é, je Klaipėda [klajpéda] ę
en Kęstaičai [kensztajcsaj] i i, ji Miškinis [miskinyisz] msgh után, mgh előtt j Mieželaitis [mjezselajtyisz] 716
s
sz Savickis [szavickisz] š
s Juška [juska] ų
un Lazdynų [lazdinun] ū ú Inčūra [incsúra] y
i Kapnys [kapnisz] ž
zs Žilinskaitė [zsilinszkajtye]
A mekcsennel ellátott betűk (č, š, ž) láttán ugyan több szláv nyelvre (cseh, horvát, szlovák) is gondolhatunk, de a sok mellékjel a magánhangzókon, valamint a személynevek gyakori - s végződése balti nyelvre utal. A lett szomszédtól elsősorban az orrhangú magánhangzók betűi (ą, ę, ų) határolják el.
Az egyetlen sémi eredetű és latin betűkkel író európai nyelv, Máltán mintegy 300 ezer ember beszéli, az angol mellett ez a szigetállam hivatalos nyelve. Az északnyugat-afrikai (maghrebi) arab nyelvhez áll közel, lehet, hogy a pun (karthágói) nyelv késői hajtása, amely sok olasz és angol kölcsönszót vett fel több, mint két évezred folyamán. Latin betűs írása a 20. század elején keletkezett.
cs Kerċem [kercsem] ġ
dzs Ġgantija [dzsgantija] għ két mgh között
Għargħur [arhur] egyébként
néma
Għarb [arb] h szó elején
néma
Haġar [adzsar] ħ Ħ
h Ħamrun [hamrun] q
h Il-Maqluba [il mahluba] w
u Il-Qawra [il haura] s
sz Marsamxett [marszamsett] x
s Xlendi [slendi] z
c Tieqa Zerga [tjeha cerga] ż
z Birżegguba [birzegguba]
A máltai írást elsősorban sajátos mellékjeles betűiről (ċ, ġ, ħ, ż), az önmagában álló q-ról és az x feltűnő gyakoriságáról lehet felismerni.
NÉMET
A germán nyelvcsalád kontinentális ágának tagja, a középkori felnémet (délnémet) folytatója, míg a holland és az angolszász az alnémet (északnyugati német) nyelvváltozatból fejlődött ki. Az angol mellett az egyik legjelentősebb és nálunk az angol után a legismertebb idegen nyelv. Hangzásvilága, főleg magánhangzókészlete elég közel áll
Yüklə 6,29 Mb. Dostları ilə paylaş:
|