Társadalomföldrajz Edited by Ferenc Probáld and Pál Szabó Ágnes Bernek József Hajdú-Moharos
Yüklə 12,62 Mb.
|
|
2. Kárpátalja (Ukrajna) mai elnevezés (1992 óta ukrán) korábbi elnevezések Berehove
Beregszász (m), Berehovo (cs) (1919–1938), Beregovo (o) Csop
Csap (m), Čop (cs) (1919–1938) Mukacseve Munkács (m), Muka eve (cs) (1919–1938), Mukacsevo (o) Rahiv Rahó (m), Rachov (cs) (1919–1938), Rahov (o) Szolotvino Aknaszlatina (m), Dolný Slatinské (cs) (1919–1938), Szolitvina (vagy Szolotvino) (o) Szvaljava Szolyva (m), Svalava (cs) (1919–1938) Uzshorod Ungvár (m), Užhorod (cs) (1919–1938), Uzsgorod (o) Vinohragyiv Nagyszőlős (m), Szjevljus (ruszin), Sevluš (cs) (1919–1938), Vinogradov (o) 3. Fehéroroszország
4. Moldova
Appendix B. Ábrajegyzék 1. ábra > Az európai civilizáció hatásai a világ különböző részein Jordan, T. G. (1996) nyomán 2. ábra > Az „európaiság” fokozatai Jordan, T. G. (1996) alapján 3. ábra > A nyugat-európai (brit) városszerkezet modellje Chaline, C. (1991) nyomán 4. ábra > Európa nyugati felének városhierarchiája tizenöt indikátor pontértékei szerint, Rozenblat, C.–Cicille, P. (2003) alapján 5. ábra > Az egy főre jutó GDP alakulása 1820– 1992 között Maddison, A. (1995) szerint 6. ábra > A kék farmer (blue jeans) világkörüli útja az alacsony szállítási költségekkel is összefüggő új globális területi munkamegosztást tükrözi. A textiliparból jóformán csak a divattervezés (design) és néhány munkafolyamat fő színtere maradt Európa. 7. ábra > A mezőgazdaság színvonalának területi különbségei öt fő kultúrnövény terméshozamai alapján (1998; európai átlag = 100) 8. ábra > Európa nagyvárosainak légiutas-forgalma 2002-ben Erdősi F. (2004) nyomán 9. ábra > Európa magterülete és fejlődési tengelyei; térszerkezeti modell Dicken, P. (1998) nyomán, kiegészítve 10. ábra > Az egy főre jutó GDP regionális különbségei az Európai Unióban (2002, vásárlóerő-paritáson) 11. ábra > Európa térfelosztásának jellemző típusai 12. ábra > A transznacionális vállalatok termelés-szervezési stratégiájának változatai; az államhatárok átjárhatósága, a kereskedelem liberalizálása az ésszerű globális szervezés előfeltétele (Dicken, P. [1998] nyomán) 13. ábra > Az Európai Unió regionális politikája által támogatott térségek 2007–2013 között 14. ábra > A Benelux államok ipara 15. ábra > A holland szárazföld visszahódítása (polderesítés) 16. ábra > Polder térképvázlata és keresztmetszete 17. ábra > A Delta-terv eredményei 18. ábra > Hollandia mezőgazdaságának területi típusai 19. ábra > Funkcionális városi régiók Hollandiában 20. ábra > Amszterdam népességének változása (1953–1996) – a dezurbanizáció megszűnése 21. ábra > A rotterdami kikötő 22. ábra > Belgium regionális tagolódása 23. ábra > Az Északi-tenger szénhidrogén-bányászata, kőolaj- és földgázvezetékei 24. ábra > A mezőgazdaság területi típusai Nagy-Britanniában 25. ábra > Nagy-Britannia vasúthálózata, légi és tengeri kikötői 26. ábra > Nagy-London és környéke 27. ábra > A Csatorna-alagút hatása a gazdasági fejlődésre Spiekermann, K. M.–Wegener, M. (1994) és Erdősi F. (1998) nyomán 28. ábra > Írország mezőgazdaságának területi típusai 29. ábra > Nyelvek, nyelvjárások Franciaországban 30. ábra > Az interregionális népességvándorlás Franciaországban (1968–1999) Burdack, J.–Manz, K. (1999) nyomán 31. ábra > Franciaország nagyvárosi agglomerációi 32. ábra > Franciaország borvidékei 33. ábra > Franciaország atomerőművei 34. ábra > A francia közlekedési hálózat a XXI. század elején – autópályák (A), TGV (B) 35. ábra > A francia egyetemek területi eloszlása Ardagh, J.–Jones, C. (1999) nyomán, kiegészítve 36. ábra > A külföldi népesség arányának területi különbségei Németországban az ezredfordulón 37. ábra > A GDP megoszlása a tartományok között és az egy főre jutó GDP területi különbségei Németországban (2005) 38. ábra > A német egyetemi hálózat (Forrás: Fischer Weltalmanach) 39. ábra > Az energiafelhasználás (A) és a villamosáram-termelés (B) szerkezete Németországban (2004) 40. ábra > A kőolaj-finomítók (A), az autógyártás (B) és a Siemens cég telephelyei (C) 41. ábra > A Ruhr-vidék szerkezeti alakulása 1970 és 1996 között Faust, H. (1999) nyomán 42. ábra > A városok népességének változása és a népesség nyelvi megoszlása Svájcban 43. ábra > A turizmus jelentősebb központjai Svájcban 44. ábra > Svájc vízerőművei 45. ábra > A feldolgozóipar területi koncentrációi Svájcban 46. ábra > A mezőgazdaság területi típusai Svájcban 47. ábra > A Duna vízerőművei Ausztriában 48. ábra > A mezőgazdasági terület hasznosítása Ausztriában 49. ábra > Ausztria tartományai és jelentősebb városai 50. ábra > A vándorlási egyenleg alakulása Spanyolországban 51. ábra > A földbirtokok típusai Spanyolországban Bernan, G. (1994) nyomán 52. ábra > A vendégéjszakák (hotel, kemping) számának megoszlása Spanyolország régiói között 2005-ben 53. ábra > A spanyol tengerparti sáv változó hasznosítása Pumain, D. et al. (1990) nyomán 54. ábra > A gazdasági fejlettség területi egyenlőtlenségeinek mértékét mutató indexek Castro, J. V. (1996) nyomán 55. ábra > A városodás tendenciái Portugáliában Caspar, J. et al. (1998) nyomán 56. ábra > Az egy főre jutó GDP regionális különbségei Olaszországban (2003) 57. ábra > A gazdasági jellemzők regionális különbségei Olaszországban 58. ábra > A legnagyobb áruforgalmú kikötők Olaszországban (évi áruforgalom, 2002) 59. ábra > Az olasz földreform (1950) által érintett területek Horváth Gy. (1993) nyomán 60. ábra > Görögország történeti kialakulása 61. ábra > A népsűrűség területi különbségei Görögországban 62. ábra > Ciprus mezőgazdaságának térképvázlata 63. ábra > A természeti erőforrások szerepe Észak-Európa országainak gazdaságában 64. ábra > A természetes növénytakaró, a növénytermesztés határai és a gazdasági élet övezetei Észak-Európában 65. ábra > A népsűrűség (fő/km2) (A) és az éves népességváltozás (%, 1990–2000) (B) területi különbségei Észak-Európában 66. ábra > Dánia: gazdasági központok, közlekedési ütőerek 67. ábra > A dán mezőgazdaság körzetei 68. ábra > Dánia: a népesség eloszlásának változása és a foglalkozási szerkezet területi különbségei (dezurbanizáció, dezindusztrializáció) 69. ábra > A területhasznosítás jellegzetes formái Norvégia völgyeiben 70. ábra > A tengeri fúrószigetek méretének és szerkezetének fejlődése 71. ábra > Kőolajbányászat a kontinentális talapzaton: a fúrószigetek berendezései és működésük 72. ábra > A vízerőművek működésének évi ritmusa Norvégiában 73. ábra > A lapp rénszarvaspásztorkodás 74. ábra > Finnország: a területhasznosítás arányai 75. ábra > Népességmozgások Kelet-Közép-Európában és Délkelet-Európában a II. világháború után (1945–1948; Enyedi Gy. [1978] nyomán) 76. ábra > A szocialista rendszer belső összefüggései Kornai J. (1993) szerint 77. ábra > Az ipari termelés (A) és a GDP (B) 1998-ban az 1989. évi érték százalékában 78. ábra > A piacgazdasági átmenet regionális hatásai Horváth Gy. (1998) nyomán 79. ábra > Az összeurópai közlekedési hálózat 1997-ben elfogadott programja Európa keleti felére 80. ábra > Határváltozások Lengyelország XX. századi történelmében 81. ábra > A gazdaságszerkezet regionális alapvonásai 82. ábra > A 100 hektárra jutó agrárkeresők száma (A), az egy főre jutó GDP 2003-ban (B) és a tartós munkanélküliség 2005-ben (C) 83. ábra > A felsőoktatás potenciál térképe Czyz, T. (1999) nyomán 84. ábra > Az ipari légszennyező anyagok kibocsátásának változása Lengyelországban Kühne, D. (2000) nyomán 85. ábra > Csehszlovákia: legújabb kori határváltozások 86. ábra > Csehország: az ipar és a közlekedés térszerkezete Brunet, R.–Rey, V. (1996) nyomán 87. ábra > A magyarság elterjedése Szlovákiában (2001) 88. ábra > A magyar nemzetiség aránya Erdély megyéiben és városaiban (1910, 2002) 89. ábra > A mezőgazdasági keresők aránya (A) és a munkanélküliség (B) 2003-ban, megyénként. (Az A térkép a megyéket, a B térkép a megyeszékhelyeket tünteti fel) 90. ábra > Az egykori Jugoszlávia mezőgazdaságának területi típusai 91. ábra > Ásványkincsek és kohászati központok a volt Jugoszlávia területén 92. ábra > A volt Jugoszlávia járásainak megoszlása etnikai többség szerint Kocsis K. (1993) nyomán 93. ábra > A magyarság elterjedésterületének változása a Vajdaságban Kocsis K.–Kocsisné Hodosi E. (1998) nyomán 94. ábra > A Vajdaság etnikai térképe Kocsis K.–Kocsisné Hodosi E. (1998) nyomán 95. ábra > Bosznia-Hercegovina az 1995. évi daytoni megállapodás óta 96. ábra > A török nemzetiségű lakosság száma és aránya Bulgáriában 2002-ben (Bottlik Zs. 2004) 97. ábra > A régiók gazdasági pozíciója Bulgáriában (Bottlik Zs. 2004) 98. ábra > Ukrajna talajai és fontosabb természetföldrajzi övezetei 99. ábra > A Dnyeper vízerőműrendszere 100. ábra > Az orosz kisebbség aránya Ukrajna megyéiben 101. ábra > A háztáji gazdaságok részesedése Ukrajna megyéinek agrártermeléséből az ezredfordulón 102. ábra > Ukrajna ásványkincsei, ipara és iparvidékei 103. ábra > Fehéroroszország térszerkezete és nagytájai 104. ábra > Moldova etnikai térképvázlata Appendix C. Táblázatok jegyzéke 1. táblázat > Európa és a világ népességének növekedése (millió fő) 2. táblázat > A világgazdaság hatásközpontjainak összehasonlítása néhány fontosabb mutató alapján 3. táblázat > Az EU 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó költségvetési terve (hét évre összesen) 4. táblázat > A Benelux államok területe, lakossága és gazdasági fejlettsége 5. táblázat > Az IJssel-tó polderei 6. táblázat > Németország* bányászata, ipara (1938–2004) 7. táblázat > Birtokviszonyok a német mezőgazdaságban (2004) 8. táblázat > Németország tartományai, illetve nagykörzetei (2004) (Németország = 100%) 9. táblázat > Az egyes gazdasági ágak részesedése a bruttó hazai termékből és a foglalkoztatottak számából Lengyelországban (2003) 10. táblázat > Összehasonlító adatok a Cseh és a Szlovák Köztársaságról 11. táblázat > Szlovákia tartományai 12. táblázat > Adatok Jugoszlávia köztársaságairól és tartományairól (1990) 13. táblázat > Néhány adat a balti államokról 14. táblázat > A lakosság nemzetiségi összetételének változása a balti államokban (%) Irodalomjegyzék 1. Általános jellegű, valamint Európáról és a kontinens országairól szóló földrajzi művek (válogatás) [] F. H. A. Aalen , K. Whelan, and M. Stout. Atlas of the Irish Rural Landscape. . Cork University Press. Cork . 1997. . . [] Z: Ács. Együttélő népek a Kárpát-medencében. . Auktor Kiadó. Budapest . 1994. . . [] K. Addison. Classic Glacial Landforms of Snowdonia. Classic Landform Guides. . Geographical Association. Sheffield . 1997. . . [] . Albánia. Nagel Útienciklopédiák. Pannónia Könyvek. . . Budapest . 1989. . . [] Á. Anderle. Megosztott Hispánia. Államfejlődés és nemzeti mozgalmak Spanyolországban. . Kossuth Könyvkiadó. Budapest . 1985. . . [] R. Anderton, P. H. Bridges, M. R. Leeder, and B. W. Sellwood. A Dynamic Stratigraphy of the British Isles. A Study in Crustal Evolution. . George Allen and Unwin. Boston, Sydney . 1979. . . [] Z. Antal and F. Probáld. A Szovjetunió II.. Gazdaságföldrajz. . Gondolat Kiadó. Budapest . 1980. . . [] J. Ardagh and C. Jones. A francia világ atlasza. . Helikon Kiadó. Budapest . 1999. . . [] . Atlas Slovenskej Socialistickej Republiky. . Slovenský Úrad Geodézie a Kartografie. Bratislava . 1980. . . [] A. Bailly and A. Fremont. Europe and its States: a geography. . DATAR. Paris . 1998. . . [] P. Balázs. Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország. . Közg. és Jogi Kiadó. Budapest . 1996. . . [] R. E. Baldwin. Towards an integrated Europe. . CEPR. London . 1997. . . [] T. Báldi. Elemző (általános) földtan. . ELTE TTK Általános és Történeti Földtani Tanszéke és MTA Geológiai Tanszéki Kutatócsoportja. Budapest . 1992. . . [] M. Baleste. L’ économie française. . Masson. Paris . 1992. . . Gy. Barta, J. Fath, Z. Hajdú, Gy. Horváth, and É. Perger. “Bővítés és a nemzeti regionális politikák változása (A kohéziós és a 90-es évtizedben csatlakozott országok területfejlesztési rendszerei.) ”. . Európai Tükör – Műhelytanulmányok 58.. A Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportja. Budapest . . . . 58.. H. Becker. “Jüngere Fortschritte der regionalgeographischen Kenntnis über Albanien”. . Bamberger Geographische Schriften 10.. . . 1991. . . 10. [] I. Bencze and S. Katona. Francia föld – francia nép. . Gondolat. Budapest . 1970. . . [] G. Benko. Technológiai parkok és technopoliszok földrajza. . MTA RKK. Budapest . 1992. . . [] T. I. Berend and Gy. Ránki. Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19–20. században. 2. kiadás. . Közg. és Jogi Kiadó. Budapest . 1976. . . [] T. I. Berend and Gy. Ránki. Európa gazdasága a 19. században (1780–1914). . Gondolat. Budapest . 1987. . . [] W. H. Berentsen. Contemporary Europe: A Geographic Analysis. 7-th ed.. . Univ. of Connecticut. . 1997. . . [] Z. Borsy. Általános természetföldrajz. . Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest . 1993. . . [] H. Bögel and K. Schmidt. Kleine Geologie der Ostalpen. . Ott Verlag. Thun . 1976. . . [] F. Braudel. Franciaország identitása. A tér és a történelem. . Helikon. Budapest . 2003. . . [] T. Breuer. Spanien. . Ernst Klett. Stuttgart . 1986. . . [] T. Breuer. Iberische Halbinsel. . Wiss. Buchg.. Darmstadt . 2007. . . [] E. M. Bridges. World geomorphologhy. . Cambridge University Press. Cambridge . 1990. . . [] R. Brunet and V. Rey. Europes orientales, Russie, Asie centrale. Geógraphie Universelle. . Belin/Reclus. Paris . 1996. . . [] R. Brunet. Les villes européennes. . Reclus/Datar. Paris . 1989. . . [] D. Bryant and R. Knowles. Regional Geography: British Isles. . Letts. London . 1982. . . [] B. Bulla and T. Mendöl. A Kárpát-medence földrajza. . Lucidus. Budapest . 1947. . . [] R. A. Butlin and R. A. Dodgshon. Európa történeti földrajza. . Akadémiai Kiadó. Budapest . 2007. . . [] H. Büschenfeld. Jugoslawien. . Klett. Stuttgart . 1981. . . [] . Calendario Atlante de Agostini . . Istituto Geografico de Agostini. Novara . 2006. . . [] R. W. G. Carter and A. J. Parker. Ireland. Contemporary perspectives on a Land and its People. . Routledge. London . 1990. . . [] C. Chaline. Le Royaume-Uni. Économie et Régions. . Masson. Paris . 1991. . . [] A. G. Champion and A. R. Townsend. Contemporary Britain. A Geographic Perspective. . Arnold. London . 1990. . . [] J. Cole and F. Cole. The Geography of the European Community. . Routledge. London . 1993. . . [] I. Crkvenčić. Croatia – a New European State. . . Zagreb . 1993. . . [] G. Császár. Magyarország és környezetének regionális földtana I.. Paleozoikum–paleogén. 1. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest . 2005. . . [] Z. Cséfalvay. Helyünk a nap alatt. . Kairosz. Budapest . 1999. . . [] J. Csontos and T. Lukovich. Urbanisztika 2000. . Akadémiai Kiadó. Budapest . 1999. . . [] G. Dematteis and P. Petsimeris. Italy: counterurbanization as a transitional phase in settlement reorganization. A. G.: Counterurbanization. . E. Arnold. London . 1989. . . [] J. Denis. Geography in Belgium. . Comité National de Géographie. Namur . 1984. . . [] P. Dicken. Global Shift. Transforming the World Economy. Third edition. . Chapman. London . 1998. . . [] . Die Alpen. Eine Welt in Menschenland. . Geographisches Institut der Universität. Bern . 1993. . . [] . Die Schweiz. Gestern – heute – morgen. . Schweizerische Volksbank. Bern . 1992. . . [] L. Dinev and K. Misev. Bulgária földrajza. . Gondolat. Budapest . 1981. . . [] P. P. Domokos. A moldvai magyarság. . . Budapest . 1987. . . [] É. Ehrlich, G. Révész, and P. Tamási. Kelet-Közép-Európa: honnan – hová?. . Akadémiai Kiadó. Budapest . 1994. . . [] Gy. Enyedi. Kelet-Közép-Európa gazdaságföldrajza. . Közg. és Jogi Kiadó. Budapest . 1978. . . [] Gy. Enyedi. A városnövekedés szakaszai. . Akadémiai Kiadó. Budapest . 1988. . . [] F. Erdősi. Ágazati és regionális kommunikációföldrajz I–II.. . JPTE. Pécs . 1995. . . [] F. Erdősi. Európa közlekedése és a regionális fejlődés. . Dialóg Campus Kiadó. Budapest, Pécs . 2004. . . [] P. Estienne. La France I–IV. . Masson et Cie. Paris . 1979. . . [] . Etnikumok enciklopédiája. . Kossuth Könyvkiadó. Budapest . 1993. . . [] F. Fernandez-Arnesto. Európa népei. . Corvina. Budapest . 1995. . . [] . Fischer Weltalmanach. . Fischer Taschenbuch Verlag. Frankfurt am Main . 1999. . . [] . Fischer Weltalmanach. . Fischer Taschenbuch Verlag. Frankfurt am Main . 2006. . . [] I. Fodor. A világ nyelvei. . Akadémiai Kiadó. Budapest . 1999. . . [] B. Forman. Regionális politika az Európai Unióban. . VÁTI. Budapest . 2000. . . [] B. Forman. Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai. . Európai Tájékoztatási Központ. Budapest . 2001. . . . “Fortune 500”. . http://money.cnn.com . . . 2006. . . . [] M. Foucher. Fragments d’ Europe. Atlas de l’ Europe médiane et orientale. . Fayard. Paris . 1993. . . [] M. Foucher. Európa-köztársaság. Történelmek és geográfiák között. . Napvilág Kiadó. Budapest . 1999. . . [] B. Freund. Portugal. . Klett. Stuttgart . 1979. . . [] G. Fuchs. Deutschland. Länder und Regionen. . Klett. Stuttgart . 1992. . . [] J. Fülöp. Bevezetés Magyarország geológiájába. . Akadémiai Kiadó. Budapest . 1989. . . [] Gy. Gábris. Európa. Regionális természetföldrajzi atlasz. . ELTE Eötvös Kiadó. Budapest . 1998. . . [] K Garai. Az Európai Unió középiskolák számára. . Corvina. Budapest . 1999. . . [] F. Gazdag. Európai integrációs intézmények. . Osiris Kiadó. Budapest . 1999. . . [] C. Gillen. Geology and Landscapes of Scotland. . Terra Publishing. Harpenden . 2003. . . [] D. A. Gillmore. Agriculture in the Republic of Ireland. . Akadémiai Kiadó. Budapest . 1977. . . [] E. Glässer. Norwegen. . Wiss. Buchg.. Darmstadt . 1978. . . [] E. Glässer. Island. . Wiss. Buchg.. Darmstadt . 1986. . . [] E. Glässer. Dänemark. . Klett. Stuttgart . 1986. . . [] E. Glässer, R. Lindemann, and J. Venzke. Nord-europa. . Wiss. Buchg.. Darmstadt . 2003. . . F. Glatz. “A kisebbségi kérdés Közép-Európában tegnap és ma”. . História plusz. . . 1992. . . 11. [] G. Gorzelak. The Regional Dimension of Transformation in Central Europe. Regional Policy and Development. 10. J. Kingsley. London . 1996. . . [] A. Goudie. The Landforms of England and Wales. . Blackwell Publishers. Oxford . 1993. . . [] K. J. Gregory. Fluvial Geomorphology of Great Britain. Geological Conservation Review Series. . Springer Verlag. Berlin . 1997. . . [] M. Gregórski. Natural and Human Enviroment of Poland. A Geographical Overview. . Polish Geogr Society. Warsaw . 2006. . . [] M. P. Gwinner. Geologie der Alpen. . Schwizerbart’sche Verlagsbuchhandlung. Stuttgart . 1971. . . [] J. Gyönyör. Államalkotó nemzetiségek. . Madách. Pozsony . 1988. . . [] L. Gyurgyík. Magyar mérleg. . Kalligram. Pozsony . 1994. . . [] J. Hajdú-Moharos, A. Sasi, and L. Erős. Románia tájföldrajzi beosztása. . Balaton Akadémia. Vörösberény . 1993. . . [] J. Hajdú-Moharos. Fehéroroszország, Ukrajna, Moldávia. . ELTE Eötvös Kiadó. Budapest . 1995. . . [] J. Hajdú-Moharos. Moldva – Csángóföld – csángó sors. . Balaton Akadémia. Vörösberény . 1995. . . [] D. Hall and D. Danta. Reconstructing the Balkans – A Geography of the New Southeast Europe. . Wiley. Chichester . 1996. . . [] P. Halmai. Az Európai Unió agrárrendszere. . Mezőgazdasági Kiadó. Budapest . 1995. . . [] H. Hambloch. Die Beneluxstaaten. . Wiss. Buchg.. Darmstadt . 1977. . . [] Á. Hargita. Európa Kislexikon. 2. kiadás. . Aula. Budapest . 1999. . . [] H. Heineberg. Grossbritannien. . Klett. Stuttgart . 1983. . . [] A. Hevesi and K. Kocsis. A magyar–szlovák határvidék földrajza. . Lilium Aurum Kiadó. Dunaszerdahely . 2003. . . [] T. Hitiris. Az Európai Unió gazdaságtana. . Műszaki Kiadó. Budapest . 1995. . . [] Gy. Horváth. Régiók és városok az olasz modernizációban. . MTA RKK. Pécs . 1993. . . [] Gy. Horváth. Régiók felemelkedése és hanyatlása. Regionális átalakulás a Brit-szigeteken. . MTA RKK DTI. Pécs . 1997. . . [] Gy. Horváth. Európai regionális politika. . Dialóg Campus Kiadó. Budapest, Pécs . 1998. . . [] Gy. Horváth. A régiók szerepe a bővülő Európai Unióban. . MTA RKK. Pécs . 2000. . . [] Gy. Horváth. Regionális támogatások az Európai Unióban. . Osiris Kiadó. Budapest . 2003. . . [] Gy. Horváth. Székelyföld. . Dialóg Campus Kiadó. Pécs, Budapest . 2003. . . [] Gy. Horváth. Dél-Szlovákia. . Dialóg Campus Kiadó. Pécs, Budapest . 2004. . . [] Gy. Horváth. Északnyugat-Erdély. . Dialóg Campus Kiadó. Pécs, Budapest . 2006. . . [] A. Huetz De Lemps. L’Espagne. . Masson et Cie. Paris . 1976. . . [] G. Hunya. Románia 1944–1990. Gazdaság- és politikatörténet. . Atlantisz, Medvetánc. Budapest . 1990. . . [] L. Hunyadi. Az emberiség vallásai az őskortól napjainkig. . Lipták. Budapest . 1998. . . [] I. Illés. Közép- és Dél-Európa az ezredfordulón. . Dialóg Campus Kiadó. Budapest, Pécs . 2002. . . [] G. Izikné Hedri and T. Palánkai. Európa ma és holnap. . Seidel-Euration. Budapest . . . . [] H. Jäger. Ireland. . Wiss. Buchg.. Darmstadt . 1990. . . [] B. Jávorszky. Észak-Európa kisebbségei. . Magvető. Budapest . 1991. . . [] B. S. John. Scandinavia: a New Geography. . Longman. New York . 1984. . . [] R. J. Johnston and V. Gardiner. The Changing Geography of the United Kingdom. . Routledge. London . 1991. . . [] T. G. Jordan. The European Culture Area. A Systematic Geography. Third edition. . Harper Collins. New York . 1996. . . [] J. Juhász. Volt egyszer egy Jugoszlávia. . Aula. Budapest . 1999. . . [] A. H. Kampp. An Agricultural Geography of Denmark. . Akadémiai Kiadó. Budapest . 1975. . . [] A. Kapala. Polen. . Klett. Stuttgart . 1988. . . [] D. Karátson. Magyarország földje. Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. . Magyar Könyvklub. Budapest . 1997. . . [] L. Karsai. Flamandok és vallonok. . Kossuth Kiadó. Budapest . 1986. . . [] Á. Kengyel. Az Európai Unió regionális politikája. . Aula. Budapest . 1999. . . [] P: Kennedy. A nagyhatalmak tündöklése és bukása. . Akadémiai Kiadó. Budapest . 1992. . . [] A. Kerényi. Európa természet- és környezetvédelme. . Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest . 2003. . . [] C. Kilburn and B. McGuire. Italian Volcanoes. Classic Geology in Europe. . Terra Publishing. Harpenden . 2001. . . [] É. Kiss. Az Európai Unió a XXI. század elején. . Akadémiai Kiadó. Budapest . 2005. . . [] J. L. Kiss. A tizenötök Európái. . Osiris Kiadó. Budapest . 2000. . . [] F. D. Klempáné. Geografía de Espana. . Eötvös József Könyvkiadó. Budapest . 1998. . . [] K. Kocsis and E. Kocsisné Hodosi. Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin. GRI RCES Minority Studies Programme. . Hungarian Academy of Science. Budapest . 1998. . . [] K. Kocsis. Az etnikai konfliktusok történeti-földrajzi háttere a volt Jugoszlávia területén. . Teleki László Alapítvány. Budapest . 1993. . . [] K. Kocsis. Délkelet-Európa térképekben. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. . Kossuth Kiadó. Budapest . 2005. . . [] K. Kocsis, Zs. Bottlik, and P. Tátrai. Etnikai térfolyamatok a Kárpát-medence határainkon túli régióiban (1989–2002). . MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest . 2006. . . [] S. Kopátsy. Van kiút!. . Belvárosi Kiadó. Budapest . 1995. . . [] P. Korec, V. Lauko, L. Tolmáči, G. Zubriczký, and E. Mičietová. Kraje a okresy Slovenska. Nové administratívne členenie. . Q111. Bratislava . 1997. . . [] J. Kornai. A szocialista rendszer – kritikai politikai gazdaságtan. . HVG Rt.. Budapest . 1993. . . [] F. Kozma. A félperiféria. . Aula. Budapest . 1998. . . [] B. Köpeczi. Erdély története I–III.. . Akadémiai Kiadó. Budapest . 1987. . . [] K. Krainer. Geologie des Nationalparks Hohe Tauern. . Universitätsverlag Carinthia. Klagenfurt . 1994. . . [] Gy. Krajkó, J. Rudl, and A. G. Szónokyné. A Szovjetunió utódállamai. . JATEPress. Szeged . 2001. . . [] R. S. Kravchuk. Ukrainian Political Economy – The First Ten Years. . Palgrave Macmillan. New York . 2002. . . [] T. P. Labhart. Geologie der Schweiz. . Ott Verlag. Thun . 1995. . . [] L. F. Lendvai. Közép-Európa koncepciók. . Áron. Budapest . 1997. . . [] E. Lichtenberger. Österreich. Darmstadt. Wiss. Buchg.. . 1998. . . [] G. K. Lieb and H. Slupetzky. Gletscherweg Pasterze. Naturkundlicher Führer zum Nationalpark Hohe Tauern. . . Innsbruck . 2004. . . [] R. Lindemann. Norwegen. . Klett. Stuttgart . 1986. . . [] M. Livi-Bacci. A világ népességének rövid története. . Osiris Kiadó. Budapest . 1999. . . [] É. Lukács and M. Király. Migráció és Európai Unió. . Szociális és Családügyi Minisztérium. Budapest . 2001. . . [] A. Maddison. Monitoring the World Economy 1820–1992. . OECD. Paris . 1995. . . [] J. Maier and G. Wackermann. Frankreich. . Wiss. Buchg.. Darmstadt . 1990. . . [] S. Marosi and B. Sárfalvi. Európa I–II.. Második átdolgozott kiadás. . Gondolat Kiadó. Budapest . 1975. . . [] H. Meijer. Compact Geography of the Netherlands. . IDG. Utrecht . 1986. . . T. Mendöl. “A kultúrtáj képe a Szovjetunióban”. . A Szovjetunió. Athenaeum Kiadó. Budapest . 1946. . . 1. E. Bolgár. [] K. Mihailović. A jugoszláv gazdasági valóság. . Kossuth Kiadó. Budapest . 1985. . . [] J. Miklós . Európai nyelvek. . Neptun Impex Rt.. Csíkszereda . 2002. . . [] K. Mizsei. Lengyelország. Budapest. Közgazdasági és Jogi Kiadó. . 1990. . . [] G. Mottet. Géographie physique de la France. . Presses Universitaires de France. Paris . 1999. . . [] G. Nagle and K. Spencer. Az Európai Unió földrajza. . Holnap Kiadó. Budapest . 1999. . . [] J. Nemčok. Geologická mapa Pienin, Čergova, Ľubovnianskeja Ondavskej vrchoviny (1 : 50 000). . Geologický Ústav Dionýza Štura. Bratislava . 1990. . . [] A. Nemerkényi. Európa. . Kossuth Kiadó. Budapest . 2000. . . [] J. Nemes Nagy. Regionális gazdaságföldrajzi gyakorlatok. . Tankönyvkiadó. Budapest . 1977. . . [] J. Nemes Nagy . A regionális gazdasági fejlődés összehasonlító vizsgálata. . Akadémiai Kiadó. Budapest . 1987. . . [] J. Nemes Nagy. A tér a társadalomkutatásban. . Hilscher. Budapest . 1998. . . [] J. Nemes Nagy. Regionális elemzési módszerek. . ELTE Regionális Földrajzi Tanszék–MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport. Budapest . 2005. . . [] OECD . OECD (1999): OECD Economic Surveys, Bulgaria. . . Paris . 1999. . . [] M. Pak and M. Orožen Adamic. Slovenia. Geographic Aspects of a New Independent European Nation. . The Association of Geogr. Societies of Slovenia. Ljubljana . 1992. . . [] T. Palánkai. Az európai integráció gazdaságtana. . Aula. Budapest . 1999. . . [] I. Pálné Kovács. Regionális politika és közigazgatás. . Dialóg Campus Kiadó. Budapest, Pécs . 2001. . . [] L. Pándi. Köztes-Európa 1763–1993. . Osiris-Századvég. Budapest . 1995. . . [] . Panorama of European Industry. . Eurostat. Luxembourg . 1997. . . [] N. Pap and J. Tóth. Európa politikai földrajza. . JPTE. Pécs . 1997. . . [] A. Peccerillo. Plio-Quaternary Volcanism in Italy: Petrology, Geochemistry, Geodynamics. . Springer-Verlag Berlin. Heidelberg . 2005. . . [] F. Pelzer. Polen. . Wiss. Buchg.. Darmstadt . 1991. . . [] G. C. Petrakos. The New Geography of the Balkans. Cross-Border Cooperation between Albania, Bulgaria and Greece. . University of Thessaly, Department of Planning and Regional Development. Thessaloniki . 1996. . . [] P. Pinchemel. La France I–II.. . Armand Collin. Paris . 1980. . . [] D. Pinder. The Netherlands. . Dawson. London . 1982. . . [] A. Pletsch. Frankreich. 2. überarbeitete Auflage. . Wiss. Buchg.. Darmstadt . 2003. . . [] Gy. Popély. Népfogyatkozás. A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében. . Regio. Budapest . 1991. . . [] . Portrait of the Regions. Volume 1–11. 1-11. Eurostat. Brussels, Luxembourg . . . . [] G. Posea. Relieful Romanie. . Editura Ştinţific. Bucureşti . 1974. . . [] G. Posea. Enciclopedia geografică a României. . . Bucureşti . 1982. . . [] N. J. G. Pounds. Európa történeti földrajza. . Osiris Kiadó. Budapest . 2003. . . [] F. Probáld and N. Szegedi. A világ fővárosai. Második, átdolgozott kiadás. . Kossuth Könyvkiadó. Budapest . 1991. . . [] F. Probáld. Európa regionális földrajza. . ELTE Eötvös Kiadó. Budapest . 2000. . . [] D. Pumain, Th. Saint-Julien, and R. Ferras. Géographie Universelle. France, Europe du Sud. . Hachette/Reclus. Paris . 1990. . . [] G. Rauch, J. R. Misiunas, and R. Taageperag. A balti államok története. . Osiris–Századvég. Budapest . 1994. . . [] Sz. Rácz. Regionális átalakulás a Kárpát-medencében. . MRTT. Pécs . 2006. . . [] D. W. Rebitzer. Internationale Steuerungszentralen. Die führenden Stadte im System der Weltwirtschaft. Nürnberger Wirtschaftsund Sozial- geogr. Arbeiten. Bd. 49. 49. . . 1995. . . [] J. Rechnitzer. Fejezetek a regionális gazdaságtan tanulmányozásához. . MTA RKK. Győr, Pécs . 1994. . . [] J. Rechnitzer. Területi stratégiák. . Dialóg Campus Kiadó. Budapest, Pécs . 1998. . . [] P. Rees. Population Migration in the European Union. . Wiley. London . 1996. . . [] . Regional Policy in the Republic of Bulgaria. Adaptation to European Experience. . Ministry of Regional Development and Construction. Sofia . 1996. . . [] Gy. Réti. Albánia. . Panoráma. Budapest . 1991. . . [] W. Ritter, R. Ruppert, and K. L. Storck. Portugal im Aufbruch?. Nürnberger Wirtschaftsund Soz. Geogr. Arbeiten. Bd. 40. 40. Friedrich Alexander Universität. Nürnberg . 1988. . . [] I. Romsics. Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században. . Napvilág Kiadó. Budapest . 1998. . . [] K. Rother and F. Tichy. Italien. . Wiss. Buchg.. Darmstadt . 2000. . . [] J. Rudl. A Szovjetunió utódállamainak földrajza. . Dialóg Campus Kiadó. Budapest, Pécs . 1999. . . [] K. Ruppert. Europa: Neue Konturen eines Kontinens. . . Oldenbourg, München . 1993. . . [] R. J. Sattler. Europa. Geschichte und Aktualität des Begriffes. . . Limbach, Braunschweig . 1971. . . [] W. Schutzbach. Island. . Dümler. Bonn . 1985. . . [] A. Siedenberg and L. Hoffmann. Ukraine at the Crossroads – Economic Reforms in International Perspective. . Physica Verlag. Heidelberg . 1999. . . [] G. Simon. Die neue Ukraine. . Böhlau Verlag. Köln, Weimar, Wien . 2002. . . [] L. Späth. Európa álma. . Közgazdasági és Jogi Kiadó. Budapest . 1991. . . [] C. A. Stace. New Flora of the British Isles. . Cambridge University Press. Cambridge . 1997. . . [] A. Székely. Szovjetunió I.. Természetföldrajz. 1. Gondolat Kiadó. Budapest . 1978. . . [] . Sztatiszticsnij Scsoricsnik Ukrajini (Ukrajna Statisztikai Évkönyve) 2004. . . . 2004. . . [] J. Szűcs. Vázlat Európa három történeti régiójáról. . Magvető. Budapest . 1983. . . [] D. Taddei and B. Coriat. Made in France: l’ industrie française dans la compétition mondiale. . Librarie Générale Fr.. Paris . 1993. . . [] P. Teleki. A gazdasági élet földrajzi alapjai. . Centrum. Budapest . 1936. . . [] W. Tietze, K. A. Boesler, H. J. Klink, and G. Voppel. Geographie Deutschlands. . Borntraegar. Stuttgart . 1990. . . [] L. Tőkés. Egy kifejezés és ami mögötte van. . Balaton Akadémia. Vörösberény . 1993. . . [] É. Törzsök. Ausztria agrárgazdasága az Európai Unióban. . Mezőgazda Kiadó. Budapest . 2002. . . [] J. Tövissi. Erdély természetföldrajza. . Bessenyei György Tanárképző Főiskola. Nyíregyháza . 1993. . . [] D. W. Unwin. A közös Európa. Az európai integráció 1945-től napjainkig. szerk.: Palánkai T.. . Corvina. Budapest . 1999. . . [] . Üsd fel! Európa és a Szovjetunió. . Novotrade Kiadó. Budapest . 1990. . . [] G. B. Vai and P. I. Martini. Anatomy of an Orogen: The Apennines and Adjacent Mediterranean Basins. . Kluwer Academic Pub. Amsterdam . 2001. . . [] U. Varjo and W. Tietze. Norden. Man and Environment. . Borntraeger. Berlin . 1982. . . [] U. Varjo. Finnish Farming: Typology and Economics. . Akadémiai Kiadó. Budapest . 1977. . . [] M. Vincent and R. A. Stradling. A spanyol és portugál világ atlasza. . Helikon Kiadó. Budapest . 1994. . . [] L. Vofkori. Erdély társadalom- és gazdaságföldrajza. . Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Stúdium. Nyíregyháza . 1994. . . [] M. G. Wagner. Mittelmeerraum. . Wiss. Buchg.. Darmstadt . 2001. . . [] I. Wallerstein. A modern világgazdasági rendszer kialakulása. . Gondolat. Budapest . 1983. . . [] R. Walter. Geologie von Mitteleuropa. . Schwizerbart’sche Verlagsbuch-handlung. Stuttgart . 1995. . . [] P. Weber. Portugal. Räumliche Dimensionen und Abhängigkeit. . Wiss. Buchg.. Darmstadt . 1980. . . [] H. W. Wehling. Grossbritannien. . Wiss. Buchg.. Darmstadt . 2007. . . [] W. Weidenfeld and W. Wessels. Európa A-tól Z-ig. . Az EK Hivatalos Kiadványainak Hivatala. Luxembourg . 1998. . . [] U. Wiesli. Die Schweiz. . Wiss. Buchg.. Darmstadt . 1986. . . [] R. C. L. Wilson, S. A. Drury, and J. L. Chapman. The Great Ice Age: Climate Change and Life. . Routledge. London . 2000. . . [] . World Investment Report. http://www.unctad.org. . . . . . 2005. [] E. Zsigmondy. Az Alpok veszélyei. . Kornétás Kiadó. Budapest . 2001. . . [] E. Zsigmondy. Alpesi kalandozások. . Kornétás Kiadó. Budapest . 2004. . .
Yüklə 12,62 Mb. Dostları ilə paylaş:
|