A metafizika és a természettudomány



Yüklə 445 b.
tarix06.02.2018
ölçüsü445 b.


A metafizika és a természettudomány


Különböző érzékszervi ingereket érzünk, melyeket alkalmi mondatokkal fejezhetünk ki. Pl.: a tej látványára a „Tej van.” „Kondicionálva vagyunk arra, hogy a megfelelő ingerek mellet helyeseljük őket.”



„A gyermekek az alkalmi mondatokat az anyuktól tanulják, miközben a színt a saját nézőpontjukból szemlélik, s ezért némileg eltérő benyomásokat szereznek. [...] Így van az, hogy a testek aspektusait teljes vizuális sokféleségükben, természetes módon egyetlen alkalmi mondatba, végső soron pedig egyetlen jelöletbe gyűjtjük.”



Majd amikor megjelennek azok az alkalmi mondatok is, melyek szinguláris terminusokat (Bodri) tartalmaznak, velük együtt az általános terminusok (kutya) is. Így létrehozhatóak az alábbi predikációk: „Bodri kutya”



Hasonló predikácós szerkezetté egyszerűsíthetjük a mondatokat is ha vonatkozó mellékmondattá alakítjuk. Pl.: az „amit csak megmentettek a hajóroncsból az állam tulajdona” mondatot átalakíthatjuk az alábbivá: „Az olyan x tárgyak, hogy x-et megmentették a hajóroncsból, olyan x tárgyak , hogy az x az állam tulájdonában van”



„A tárgyak feltételezése mentális aktus...” ezért „minden tárgyat elméletinek tekintek” „A tudományos elmélet, ontológia, és minden egyéb magunk építette fogalmi híd, mely az érzékszervi ingereket érzékszervi ingerekhez kapcsolja.”



A tárgyakat csak a nyelv felől lehet megragadni. A tejet csak receptorainkkal érzékeljük, de a tejet, mint entitást, dolgot, fizikai tárgyat, stb. csak a „Tej van.” alkalmi mondat felől tudjuk értelmezni.



Az ontológiában „nincs meghúzható határ. A testeket feltételezzük, igen; ezek az első és legfőbb dolgok. Őket gyengülő analógiák sorozata követi. Különböző kifejezéseket kezdünk el használni, többé-kevésbé hasonló módon ahhoz, ahogy a terminusokat a testekre használjuk, és úgy érezzük, hogy ezzel karöltvetöbbé kevésbé megfelelő tárgyakat is posztulálunk. Azonban nincs értelme azzal próbálkozni, hogy ontológiai határt szabjunk a gyengülő párhuzamoknak.”



Ezért a dolgok a fizikai tárgyak és és az absztrakt tárgyak között legfeljebb csak fokozati különbség van minőségi nincsen



Fizikai tárgy: a téridő bármely részének anyagi tartalma, bármennyire rendezetlen diszkontinuus, vagy heterogén; az atomoktól a amerikai elnökig (mint intézmény).



Absztrakt tárgy: fokozódó absztrakcióval jön létre: pl. a rovarok osztálya, mint csoport, elkülönül a többi csoporttól stb.



Mivel a tárgyakat a nyelv felől hozzuk létre, melyekkel az érzékszervi ingereinket kötjük össze, ezért az ontológiánkat tetszőlegesen megváltoztathatjuk egészen addig, amíg ez nem mond ellent az érzékszervi ingereinknek.



Egyazon érzékszervi ingerhez több különböző entitást is feltételezhetünk.



Ezért a referencia kifürkészhetetlen. Soha sem tudhatjuk, hogy a másik embernek pontosan milyen ontológiája van.



Mindez nem jelenti azt, hogy Quine ne lenne naturalista: valóságot a tudományban kell leírni, és nem valamilyen azt megelőző filozófiai elméletben.



Az episztemológia nem ontológia, pusztán csak annak a módszertana.





Dostları ilə paylaş:


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2019
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə