Ktesibios öröksége
2
A Nagy Sándor
1
Kr. e. 323-ban Alexandriá-ban bekövetkezett halálát követően kitört diadok-
husok harcának csitulásával, az utódlási kérdések eldöntésével Egyiptom-ban megszületik a
Ptolemaiosi Birodalom, ahol egy kezdeti ingatag állapotot követően II. Ptolemaios, akit
Ptolemaios Philadelphos
2
néven is ismerünk, elindít egy olyan folyamatot, melynek eredmé-
nyeként
Alexandriá-ban kulturális-tudományos központ alakul ki (a
Museion). Az egyiptomi
és görög eszme és ismeretanyag valamennyi vonatkozásában ötvöződik, s ebből a kölcsön-
hatásból jön létre a hellén kultúra, a hellenizmus.
Lényegesek ennek az alexandriai központnak, a görög szellemi élet központjának a műsza-
ki vonatkozásai is. Spontán módon, csupán feltételezhető indíttatással elkezdődik egy terület,
a hidraulika és pneumatika magasabb szinten, elsősorban gyakorlati célú művelése. Olyan
nevekhez fűződik ez, mint Ktesibios
3
, Arkhimedes
4
, a bizánci Philon
5
, Heron
6
és Straton
7
.
1
Nagy Sándor; Alexandros (Kr. e. 356 – 323): kiváló ókori hadvezér és államférfi, Makedónia királya Kr. e.
326-tól;
II. Fülöp és
Olympias fia. Nevelője
Aristoteles, aki felkeltette érdeklődését a tudományok iránt és
kora széles látókörű, művelt emberévé tette. Fokozottan érdekelte a hadviselés, 18 évesen már kitűnt a görög
városállamok elleni khaironeiai csatában. Atyja halála után letörte rokonait, elfojtotta a lázongásokat. Kr. e.
334-ben kb. 35 ezer fős seregével megkezdte ázsiai hadjáratát. Fennhatósága alá vonta a kisázsiai városálla-
mokat, Szíriá-t, Palesztiná-t, Egyiptom-ot, Babilon-t. Az elfoglalt területeken kb. 70 új várost alapított (pl.
Alexandriá-t). Kr. e. 330-ban megkezdte Közép-Ázsia meghódítását, majd 327-ben India ellen indult. Biro-
dalma ellentmondásokkal volt terhes, nélkülözte az egységes gazdasági alapot, halála után részeire bomlott
szét. Maláriában (?) halt meg.
[Új Magyar Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 – 1962.]
2
Ptolemaios Philadelphus, II.; Ptolemaeus (Kr. e. 308 – 246): egyiptomi uralkodó (Kr. e. 285 – Kr. e. 246).
Megerősítette
Egyiptom politikai és gazdasági helyzetét, támogatta a tudományt, a művészetet és a vallási
kultuszt. Uralkodása idejére tehető a görög-egyiptomi keverékkultúra kibontakozása.
[Antik Lexikon. Corvina, Budapest, 1993.]
3
Ktesibios (Kr. e. III. sz., tevékenységi ideje Kr. e. 270 körül, feltételezéssel Kr. e. 296 – Kr. e. 228): alexandriai
görög feltaláló és fizikus. Az ókori Alexandria mérnöki iskolájának első nagy alakja. Neki tulajdonítják a le-
vegő rugalmasságának felfedezését. Az első gép, amelyet elkészített, édesapja borbélyműhelyében működött
(az nem ismeretes, hogy milyen célokat szolgált). Gépeket készített Arsinoe részére (II. Ptolemaios Philadel-
phos testvérfelesége). Lehet, hogy
Straton-nal
dolgozott együtt, aki Kr. e. 288-ig
Alexandriá-ban élt. Leghí-
resebb találmánya a szívó-nyomó szivattyú, amelyet az ókorban Ketsibios-féle gépnek is neveztek.
Alexandriá-ban megépítette az első, víznyomással üzemelő orgonát (
hidraulos), amelyben a sípokat működ-
tető levegő nyomását ólomsúlyok helyett víz biztosította. Feltalálta továbbá a tűzoltófecskendőt (a római
tűzoltók használták) és néhány más, légnyomással működő gépezetet (pl. légnyomással működő katapult).
Tökéletesítette a klepsydrát (ez az évszakonként változó órahosszúságot is mutatta), egy rekonstruált példá-
nyát a müncheni Deutsches Museum őrzi. Ilyen óra volt az athéni Szelek Tornyá-ban is. Az óra 3 m magas
volt, s felső része az állatégővi jeleket tartalmazta. Tanítványa volt Heron, s alkotásai az ő leírásából, vala-
mint Vitruvius munkájából ismertek. Írásaiból (A találmányokról; A pneumatikáról) csak töredékek maradtak
fenn. Munkássága alexandriai Heron és bizánci Philon nyomán teljesedett ki.
A Pallas szerint megfigyelte, hogy a sűrített levegő, ha a légkörbe szabadul ki, hangot ad. Szerkezeteiben
fogaskerekeket, ill. fogaskerék-fogasléc kapcsolatokat alkalmazott. Az ő találmánya alapján készített szi-
vattyút Castrum Novum romjai között Civita Vecchia-nál találtak. Bizánci Philon szerint ő találta fel a szél-
puskát.
[Andai P.: A mérnöki alkotás története. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1959. 1/360 p.; p. 24.]
[Britannica Hungarica. Magyar Világ Kiadó, Budapest, 1994 – 2002.]
[Magyar Nagylexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994 – 2004.]
[A Pallas Nagy Lexikona. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1893 – 1900.]
[Új Magyar Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 – 1962.]
[http://www.swan.ac.uk/classics/staff/ter/grst/People/ktesibios.htm]
[http://www.uni-muenster.de/Physik/TD/Uvortec/Informatuion/Automat/Arbeitsbl/abbeospiel.htm]
4
Arkhimedes (Kr. e. 287 – Kr. e. 212): görög matematikus és fizikus. Kiemelkedő eredményeket ért el a geomet-
riában. Vizsgálatai során olyan módszereket alkalmazott, amelyek a modern matematikai analízis kezdetei-
nek tekinthetők. Közelítő módszereket talált a négyzetgyök kiszámítására és a harmadfokú egyenletek meg-
oldására. Tőle származik a felhajtóerőre vonatkozó törvény. Több mint 40 gépet talált fel, őt tartják a csiga-
sor megszerkesztőjének is.
[Új Magyar Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 – 1962.]
5
Philon (Kr. e. 250 körül): alexandriai (helyesebben bizánci) haditechnikai író, görög mechanikus (nem azonos
a hasonló nevű alexandriai filozófussal!),
Heron idősebb kortársa, egyes feltételezések szerint
Ktesibios tanít-