Cercle, trou, maille, 2

sipp-i (coquillage, coquille, conque etc.) nőm. ag.-b61 sippiy-an ipanégyriste qui cbante des louanges· jelentésű.

s/r- (sír az ember örömében, mérgében á gyermek, sír a nyers fa a tűzön).

Tam. situ- (siffler, souffler par le néz; s'irriter).

sír (rég. sér is: mélység, gödör).

A tam. kirí (i. fosse, profondeur; 2. dessous) megfelel a Gond sir (dessous) alaknak. A t.-tat. gür (tömbe), cf. tam. kőrí, tömbe, tombeau, fosse etc.).

so

sod (szék. = tűzhely: sod alatt, sod feje, sod lába stb.).

Tam. suduvan (endroit d’une barque oü Ion fait la cuisine, azaz a sütő, tű* zeló).

sod-or’- (serit, peder, cf. fodor).

Tam. sod-i- (se tordre, se rider, se ré­trécir, sodi'- v. tr.). sóhaj, az óhaj s előtétese. soj-t- = (szék.) sújt. sok 1. csok-or.

soll-ik (szék. sollott korom = összetapadt korom s így = sor-l-ik = serük, össze­bonyolódik).

Tam. seri- (se joindre, se mélér, s'entre- lacer).

t I solosma = zsolozsma — orosz, sluzba, service, office), somp-oly- (sonipoly-og, somp-or-dá-1).

Tam. sőmbu- {sőmb-al: étre lent, láche, paresseux, engourdi, fairé avec repu­gnance : sőmbu, sőm-bal nőm. v. lenteur, peresse, en gourdissement, lamentation, pleurs, affliction etc. || sőmb-éri nőm ag.). Mind a két igénél az alapértelem «össze­húzódás, lassuskodás*. sopán- (sopán-kod-ik, sáp-ol-ód-ik).

Tam. sav-aügu- (défaillir, décliner, étre désappointé «s’humilier, prier»). sor (sor-oz II szór szék. egy szór tubák : egy füzet).

Tam. saradu (série, ordre, rangée etc.), man. sir íj (Reihenfolge, sir a-1a reihen- weise), t.-tat. sir a id. cf. szer. sorok (szék.) = sarok.

sorv (nőm. V. sor-vad sorvasz-t).

Tam. sőrti- (languir, défaillir, se faner, se flétrir, se dessécher etc. sőr-al, sóru- dal, *sőr-vu» nőm. v.). sov-ány (sovány-od-ik).

Tam. sav-afei (maigreur, petitesse, tendreté, débilité, faiblesse: savit - mai- grir, diminuer, s’amollir, s’épuiser etc. savu-dam maigreur, diminution, faiblesse,... savu-figu- s'épuiser etc.). sovár-og- (1. eped vlmi után || fösvényen él).

Tam. ivaru- (convoiter; étre avaré, avide ; ivar-al, grand désir, concupis cence, luxure; avarice), sov-ár-ol- (a siv-ad, siv-ár alak tovább képzete : héjától megfoszt).

só (só) só Ksav.

sór (rég. liget, berek, erdős hely).

A tuda ture) zure (sacred shrub : szent berek) megfelel a tam. tiiTu (buisson, broussailles, etc.) alaknak, sór-ál- (sóriká-1: csavarog, s így a csórál ige mellékalakja kór-á-1 jelentéssel).

Tam. sürlu- (entourer, fairé cortége: surl-al idu-, aller, rőder autour).

sö sömör = semer. sör = ser.

sör-ény = serény (sör-te = serte). j sötét (set-ét, sótét-ed-ik stb.).

A M. Ny. N. szótára nem vette észre, hogy a süt ige «világit» jelentésű is, kü­lönben a sötét és süt összefüggését meg­említette volna. Ha nem tagadó partici- pium is a tam. sud-áda (a mi nem süt, nem világít), ott van a sük-et szónál lá­tott ősi tagadó képző. Ezt birja a tam. sid-adu (stupidité, sid-ad-an, sót, aveugle tkp. a sötét, mert vakk = sötét), sövény (sövény-karó, sövény-kerítés, mong. sibegen, Verpfáhlung, Pallisaden ; tam. su-var, mur, muraille).

Hogy az alapértelem «szöv-ény = fona­dék»-e vagy sovány (vékony karózat)-e nem világos

.SŐ ( SÖÖJ

sőg (rég. = sőt. lehet ’s még összevonása, de lehet mong. óígi «und, auch, noch» is), sőg (csiga-faj : buccinum).

Tam. sógi (coquillage). sőre (rövid szarvú marha).

Tam. sűvaram (boeuf sans corne, tété chauve, cf. csóré).

su

suba, mong. tsuba (Pelz), man. óuba (eine Art Frauenmantel 1. V kab-át alatt, sud-am (sudam-ol: sebesen megy).

Tam. sndu-sudu'- (se hátér, se presser). sudár, sugár (a fák sudara, teteje, torony sudara || sudár vessző = sugár vessző; fény­sugár, sugárz-ik).

A két szó csak rokon jelentésű, de kü­lönböző győkü. A tam. sig-aram (som­met, pic, cf. czika) a sudár jelentésnek felel meg, a tam. sud-ar (lumiére, clarté, splendeur, flamme etc; «bourgeon, reje- ton» fa-hajtás, a mi olyan, mint fény su­gara Vsud-aru-, briller etc.) alakilag a sudár testvére, de jelentésileg inkább sugár, sug-or = zsugor. suh-ad = suv-ad.

suh-og- (suh-at-ag: suh-an || suh-ancz).

Tam. s-6-ven- (-sőv-епГп bey-, pleuvoir & verse, suhanva, zúgva pesel az eső, szék.). A man. suw-ak (Klatschen dér Peitsche = suhintás; suw-aise- schlank, dűnn und láng, a minő a suh-ancz). súly és súly. Lehet a süly-ed ige alhan- gujának igeneve is, de lehet a suv-ad- ból is suv-oly, helyett, mert a sulyok, sulykoló lehet a suv-asz-tó (ütő, szék.). A tam. tul-ei (pesanteur, poids, balan-ce valószínűleg a ser. túl- (tollere) igéből való,

1. 
   suv-ad,
   

sün-, suny- (suny-ik a láb stb. szék. = zsibb-ad II sunya, sunyi = hunyászkodó, hízelkedő; suny-dor-og, sündör-ög = hu- nyászkodva hizelkedik II csün-ik-).

Tam. sun-akkam (torpeur, engourdis- sement lenteur, sunyás, zsibbadás, faiblesse, défaillance, cf. csünés V suti- afigu-, maigrir, devenir étique, fluet: csiin-, devenir lent, tarder «fairé le chien cou- |

chant, cajoler, amadouer· etc. sunyis- kodik). sunny-og- (szék.).

Tam. sin-ufigu- (pleurer, murmurer, étre mécontent, comme un enfant qui a éprouvé un refus... arracher par flat- terie ce qu'on desire etc.). supa (supá-1, supák-ol szék. ver, ütlegel).

Tam. i. sőppu- (frapper, battre; sópp-al, s6ppii-dal nőm. v.) ; 2. toppu-t-tipp-спГ- adf- (battre, frapper rudement: sip-sup- mondva üt, úgy üt, hogy sippeg-suppog). supp-ad (supp-an, supp-an-t: le-suppan).

Tam. toppu (son imitatif d’un objet pesant: toppu-topp-enru bódu·, jeter par terre avec violence, tkp. supp-supp mondva vet). Ez arra mutat, hogy a súly szó suv-oly helyett áll. sur-dé (szalmával tele gyúr-t zsák mátráczul, szék.).

A mong. «tűzdelt mátrácz· sir-dik szó­nál valószínűbb gyurdi (tele gyúrt = tömött) alakkal értelmezni, cf. tam turu'- (serrer, presser, fourrer, bourrer etc. turu- ttal nőm. v.). sur-int- (szék. = tam. surandu-, enlever, pillér).

sur-ol (zsur-ol: sur-l-ód-ik, pro surol-ód-ik).

Tam. i. siráy- (soráy-: frotter, racier, polir etc.); 2. -suT-andu- (gratter, exci­ter, cajoler) ; 3. sori- (gratter, se gratter, se frotter; avoir des démangeaisons), cf. dor-osz, hor-zs, hur-ny. surr-an- tara. snr-lr-en- (se presser). sur-ul- (tam. suri-), 1. ser-.

I. (suska, fenyő suska, 1. siska).

2. 
   suska (szék. == tok), sus-og- (= sutt-og: cf tam. sotíei, badi­nage).
   

sut, a sód «tűzhely, kuczkó» szó változata s így a tam. sútt-aduppu (foyer, sod, sut j/sűdu, sűdu- I. süt) szó első részéhez tartozik.

suta (szék. hajatlan, szarvatlan: sut-ul).

Tara. sott-ei (s. t-aleí, tété chauve).

1. 
   sutu (szék. a kasza kűpü vagyis a fen- követ és met tartó szaru v. faküpücske).
   

Tam. sutti (fiole, vase á l'huile, ou autre vase, cf. j///».vulve, mot honteux...).

sutu = satu.ao*

sül ce qui est mince ; 2. sun-ei (coton, duvet des fruits, des feuilles, pointe, pi­quant de la tige des plantes etc.). süldő (südő : süldó malacz, deák süldő stb.). Tam. sun-du (pro sul-du: petitesse, petit, petite mesure etc. sund-eli petit souris, süldő egér) sundu vil, kis nyil: sund-ángi, petitesse, bagatelle).

sutty-an- (s a sud-am mellékalakjából, cf. szotty-an).

I. suv-ad- (suh-ad = süpp-ed, süly-ed || suv-asz-t.

Tam. suv-adu (vestige des pieds, trace d'une roue, signe, vestige, marque: adi- suvadu, lábsuvadás = láb-nyom : vestige, signe, mert ha a láb, kerék stb. a földbe nem suvad, süpped legalább némileg nyom, jegy nem marad), cf. suvvtt (perte, vesz­teség mint a növés ellentéte a sülyedés).

NB. A suv-asz-t (üt) logicája, hogy a bot-ot leeresztik s hogy az ütés az ütött et süppeszti, így mondjáK azt is: nyomj egyet rá. Újólag is a súly szó «suv-oly· alak által való értelmezé­sére utal.

II. suv-ad- (sov-ad = kuv-ad : háml-ik || szuv-at pro szuv-ad-t).

sú fsúj

súg (a suh-og összevontja, cf. tam. ktisu- gusu chuchoter).

súj (szék. a fene syn.-ja, a súj egyen meg ! cf. süly).

Tam. sí (pus, matiére putridé, cariah; poison).

súj-t, soj-t- (i. csap, 2. ék-it, tkp. rátesz, rácsap).

Tam. i. sá-ftti- (frapper, battre, jeter, fairé tomber, transférer une dette etc.: sá-tli, verge, houssine, fouet: sáttei, fouet trés long etc.) ; 2. sáttu- (frapper, battre, donner un coup, fouetter, appliquer, infli- ger, placer) ; 3. sutti, suttiyal (marteau = a sojtó, sújtó, sulyok), cf. mong. sidam (bot).

NB. Ügy rémlik előttem, hogy a kovács, szláv szó előtt a gúnyos soj-tész (szék.) szó volt a miénk.

SÜ

sük-et = sik-et.

sül-, sül- (1. ég, asz ; 2. világlík : kisül, cf süt II súll-őg).

Tam.suHu (chaleur excessive; sull-en- étre ardent, brülant: piquant: sufl-ei, sülét, four, fournaise: sütő, a hol vlmi sül II suU-áppi-, brűler, chauffer), sül, sün (az állatokon és növényeken levő tüske, kemény szőr, cf. szul-ák).

Tam. i. süf-i (cheveux d'homme, cf.

NB. A mong.